Ugrás a tartalomhoz

Szijjártó Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gondai (vitalap | szerkesztései) 2014. október 2., 13:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Szijjártó Péter
Született1978. október 30. (45 éves)
Komárom
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapolitikus,
országgyűlési képviselő,
miniszter
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (2002. május 15. – )
  • Magyarország külügyminisztere (2014. szeptember 23. – )
  • Chair of the Committee of Ministers of the Council of Europe (2021. május 21. – 2021. november 17.)
IskoláiBudapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (–2002)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Szijjártó Péter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szijjártó Péter (Komárom, 1978. október 30. –) magyar politikus, 2002 óta országgyűlési képviselő, 2010-től Orbán Viktor miniszterelnök személyes szóvivője, 2012-től külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, 2014-től külgazdasági és külügyminiszter.

Életrajza

1995-1996 között egy fél tanévet[4] az Egyesült Államokban tanult, majd 1997-ben érettségizett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban. Ekkor felvették a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzsment szakára, ahol 2002-ben diplomázott.

Politikai pályafutása

A politikai életbe 1998-ban kapcsolódott be, amikor legfiatalabb képviselőként a győri közgyűlés tagjává választották. Az oktatási, kulturális és sportbizottság alelnöke volt. 1999-ben a Fidelitas győri szervezetének alapító elnöke lett. 2001-ben az ifjúsági szervezet egyik országos alelnökévé választották. Ugyanebben az évben a Fidesz megyei és országos választmányának tagjává választották.

A 2002-es országgyűlési választáson pártja Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés akkori legfiatalabb tagjaként az alakuló ülésen korjegyzőként tevékenykedett. 2004 és 2006 között az Országgyűlés ifjúsági- és sportbizottságának alelnöke volt. 2004-ben a Fidelitas országos választmányának alelnökévé választották, egy évvel később a szervezet országos elnöke lett. A Fidelitast 2009 júniusáig vezette. 2005-ben a Fidesz győri elnökévé is megválasztották.

A 2006-os választásokon újra pártja Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról szerzett mandátumot, a Fidesz-frakció egyik helyettes vezetőjévé választották. Az őszi önkormányzati választáson újra a győri közgyűlés tagja lett, a Fidesz-frakció vezetője. Később a Fidesz kommunikációs igazgatójává és szóvivőjévé nevezték ki.

A 2010-es országgyűlési választásokon ismét pártja Győr-Moson-Sopron megyei listájáról nyert mandátumot. A második Orbán-kormányban a miniszterelnök személyes szóvivője volt 2012 május végéig, amikor is külügyi és külgazdasági államtitkárnak nevezték ki. A parlamentben 2002 óta tagja a számvevőszéki és költségvetési bizottságnak, a 2010-es ciklus kezdetétől, mint alelnök. E mellett 2006 és 2010 között tagja volt a sport és turisztikai, valamint 2002 és 2006 között az ifjúsági és sportbizottságoknak is, egy ideig mindkettőnek alelnöke is volt. Ezeken kívül elnöke volt a 2005-ös az Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól elnevezésű parlamenti vizsgálóbizottságnak is, illetve tagja volt a „brókerbotrányként” elhíresült eset parlamenti vizsgálóbizottságának is.

2012 júniusa óta vezeti a Miniszterelnökség nemzetközi kapcsolataiért felelős államtitkárságát, júliusban a keleti nyitás politikájáért is felelős lett, és egyszerre nyolc kormányközi bizottság elnökévé is kinevezte Orbán Viktor.

2012 júliusának második felében egyesült államokbeli látogatásra utazott, hogy „bemutassa az ország megújítása során hozott kormányzati döntéseket, tájékoztatást adjon azok eredményeiről, és erősítse a szövetségesi együttműködést a két ország között”.[5] Szijjártó Péter feladatait sherpa-jellegűnek nevezte.[6]

2014. szeptember 23-tól az Európai Unió oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosának kinevezett Navracsics Tibort váltotta a külgazdasági és külügyminiszteri poszton.[7] 35 éves korával ő lett Magyarország második legfiatalabb külügyminisztere.[8]

Véleménye szerint a magyar külgazdasági stratégiának 3 fő célkitűzése van:[9]

  • Az Európai Unión belül itt legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a nemzetgazdasági teljesítményhez.
  • Uniós összevetésben Magyarországon legyen a legmagasabb az export aránya a GDP-hez képest.
  • Közép-európai összevetésben itt legyen a legmagasabb az egy főre jutó közvetlen működő tőke.

A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 38. legbefolyásosabb személye.[10]

Oktatói pályafutása

2009 februárjától a Dunaújvárosi Főiskolán Politikai és kormányzati kommunikáció tárgyat tart.[11]

Családja

Nős (2009), felesége Szilvia (1975) pedagógus. Két gyermekük van: Péter (2011) és fiú (2014).[12][13]

Személye körüli viták

2014-ben, külügyminiszterré történő kinevezése után nyilvánosságra került, hogy az év tavaszán – az eddigi 3 lakóingatlana mellé – Dunakeszin egy 167 millió forint értékű luxusingatlant vásárolt. A ház nem szerepel vagyonnyilatkozatában, és eddigi vagyonnyilatkozatai alapján nem követhető a vásárlásra fordított összeg eredete sem. Ezért az Együtt–PM vagyonnyilatkozati eljárást, valamint vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett ellene. Szíjjártó 78 milliós saját megtakarításán kívül, a szüleitől kapott 45 milliós kölcsönnel és 44 milliós ajándékkal magyarázta a vásárlást.[14][15][16]

Jegyzet

További információk

A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:


Elődje:
Navracsics Tibor
Magyarország külügyminisztere
2014. szeptember 23. –
Utódja: