Navracsics Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Navracsics Tibor
Navracsics Tibor Portrait.jpg
Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2014. november 1.
Előd Androulla Vassiliou és Martine Reicherts
Magyarország 9. külgazdasági és külügyminisztere
Hivatali idő
2014. június 6. 2014. szeptember 22.[1]
Előd Martonyi János (külügyminiszterként)
Utód Szijjártó Péter
Magyarország miniszterelnök-helyettese
Hivatali idő
2010. június 1. 2014. június 6.
Magyarország közigazgatási és igazságügyi minisztere
Hivatali idő
2010. május 29. 2014. június 6.
Előd Forgács Imre (igazságügyi és rendészeti miniszterként)
Utód Trócsányi László (igazságügyi miniszterként)

Született 1966június 13. (53 éves)
Veszprém
Párt Fidesz

Foglalkozás jogász,[2] politológus, politikus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem[2]

Díjak Barankovics István-emlékérem (2011)
A Wikimédia Commons tartalmaz Navracsics Tibor témájú médiaállományokat.

Navracsics Tibor (Veszprém, 1966. június 13. –) magyar jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006–2014 között a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig frakcióvezetője. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.

Származása[szerkesztés]

Édesapja, id. Navracsics Tibor 1957-től 1967-ig tanár a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnáziumban, 1967–1977-es években igazgató a tapolcai Batsányi János Gimnáziumban. 1977 és 1984 között művelődési osztályvezető, 1984-től 1989-ig elnökhelyettes a Veszprém Megyei Tanácson. 1989 és 1994 között a Vetési Albert Gimnázium igazgatója Veszprémben. Édesanyja Simon Judit, tanár.[3] A Navracsics család horvát származású;[4] ifj. Navracsics Tibor is beszél horvátul.[5]

Tanulmányai[szerkesztés]

A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett 1984-ben. Sorkatonai szolgálatának teljesítése után 1985-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán. Itt szerzett 1990-ben jogi diplomát.

Élete[szerkesztés]

Ezután a Veszprémi Városi Bíróságon volt fogalmazó 1992-ig, majd a Veszprém Megyei Önkormányzat közigazgatási és informatikai szolgáltatóirodájánál dolgozott kutatóként. Itt tette le 1993-ban az egységes jogi szakvizsgát. 1993-tól 1997-ig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politikatudományi tanszékén kapott tanársegédi beosztást, közben az 1996–1997-es tanévben ösztöndíjasként a Brightoni Egyetemen járt tanulmányúton. 1997-ben átkerült az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológiai tanszékére (később Politikatudományi Intézet) adjunktusi beosztásban. 2001-ben vette át egyetemi docensi kinevezését.

1999-ben szerezte meg PhD fokozatát politikatudományból. 1996-ban a Magyar Politikai Intézet Egyesület alelnökévé választották. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja, 1997 és 2000 között a társaság főtitkára volt. 1999-ben a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának lett tagja. Európai belpolitikáról tart előadásokat, illetve kutatószemináriumokat. 2007-ben a hallgatók az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az év oktatójának választották. Kutatási területe az összehasonlító politológia és az európai belpolitika, emellett számos, a volt Jugoszláviával foglalkozó elemzést is írt.

A magyar politikában[szerkesztés]

Navracsics Tibor beszél a kommunizmus áldozatainak emléknapján 2014. február 25-én

1998-tól előbb a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs osztályának vezetőjeként dolgozott, majd 1999 és 2002 között a sajtó- és információs főosztályának vezetője volt. 2002–2003-ban a Fidesz – Magyar Polgári Párt politikai elemző osztályának vezetőjeként is tevékenykedett. 2003-ban a Fidesz elnöki kabinetfőnöke lett. 2004 őszétől a Polgári Kormányzás 2006 munkacsoport vezetőjeként irányította a Fidesz 2006-os választási programalkotó tevékenységét.

A 2006-os országgyűlési választáson pártja Veszprém megyei területi listáról szerzett országgyűlési mandátumot. Szokatlan módon, első ciklusos képviselőként a Fidesz frakciójának vezetőjévé nevezték ki. Emellett az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak tagja lett. 2007 őszén több jobboldali értelmiségivel együtt elindította a Jobbklikk társasblogot, ahol hetente többször ír bejegyzéseket többek között bel- és külpolitikai, valamint történelmi témákban. Részt vett a Fidesz 2010-es programalkotásában is. A 2010-es országgyűlési választásokon a Veszprém megyei 7. számú egyéni választókerületben (Veszprém 2.) szerzett mandátumot már az első fordulóban. 2010. április 29-én Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök az újonnan felállítandó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjének, valamint miniszterelnök-helyettesnek jelölte.

2012. szeptemberében közfelháborodást váltott ki a gyilkos Ramil Safarov kiadatása Azerbajdzsánnak a Navracsics által vezetett magyar Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium által. "Hrayr Tovmasyan örmény igazságügyi miniszter levélben fordult a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetőjéhez, Navracsics Tiborhoz pénteken. Tovmasyan szerint a magyar kormánynak "tudnia kellett", hogy a hazájában hősként ünnepelt baltás gyilkosnak mi lesz a sorsa kiadatását követően. Az örmény igazságügyi minisztérium ezért megszakított minden kétoldalú kapcsolatot a KIM-mel."[6]

2014. június 6-tól külgazdasági és külügyminiszter a harmadik Orbán-kormányban. 2014. szeptember 19-én lemondott miniszteri tisztségéről,[7] mivel 2014. szeptember 10-én Jean-Claude Juncker az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó európai uniós biztosjelölti posztra javasolta, amelyhez a sport is hozzá tartozik.[8][9][10] A külügyminiszteri megbízatása hivatalosan szeptember 22-ig szólt.[1]

Az Európai Bizottság biztosaként[szerkesztés]

Navracsics Tibor biztosjelölti meghallgatása 2014. október 1-én zajlott le az Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottsága előtt, amelyen meghívottként az ipari bizottság delegáltjai is részt vettek.[11][12]

2014. október 22-én, Jean-Claude Juncker vezetésével az új Európai Bizottságot az Európai Parlament (EP) megszavazta, 423 igen, 209 nem szavazat ellenében, 67 képviselő tartózkodása mellett. Navracsics Tibor a bizottságban kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lett.[13] Jean-Claude Juncker a szavazás eredményének bejelentésével egyidejűleg bizalmáról biztosította Navracsics Tibort, aki szerinte nagyszerűen teljesített és „erős európai elkötelezettséget mutatott”.[14]

A bizottság 2014. november 1-én lépett hivatalba.[15]

2014. november 3-án úgy nyilatkozott biztosi szerepéről és zaklatott megválasztásának sikerességéről, hogy "Ha sikeres vagyok biztosként, az erősítheti az integrációnkat, Magyarország és Európa kapcsolatát"[16] 2019. február 19-én közzétették az EU-biztosok munkájáról készített felmérést, amelynek Navracsics Tibor került az utolsó helyére.

Családja[szerkesztés]

Nős (2006), felesége Prevoz Anikó. Két lánya van (1991, 2009).[17]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Európai belpolitika: Az Európai Unió politikatudományi elemzése; Korona, Bp., 1998
  • Többségi és konszenzusos demokráciák (könyvfejezet, Budapest, 2003)
  • Politikai kommunikáció 2004 (társszerzőkkel, 2004)
  • A Missing Debate? Hungary and the European Union (Brighton)
  • Egy európai néppárt születése: A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2004-ben (könyvfejezet, 2005)
  • Területi érdekképviselet a Kádár-korszakban I-II. - Comitatus, 1999.okt/nov. - HU ISSN 1215-315X.
  • Az országos területfejlesztési koncepció országgyűlési vitája I-II. - Comitatus, 1999.ápr/máj. - HU ISSN 1215-315X.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szijjártó Pétert javasolja külügyminiszternek Orbán. MTI/hvg.hu. 2014. szeptember 19.
  2. a b Dr. Navracsics Tibor életrajza. Parlament.hu
  3. Navracsics Tibor id.. Jókai Mór Városi Könyvtár. [2014. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
  4. Navracsics Tibor, aki nem késik
  5. Miroslav Krleza-szobor Budapesten
  6. Zrt, HVG Kiadó: "Igazolta a gyilkost" – ezt a levelet kapta meg Navracsics az örményektől (magyar nyelven). hvg.hu, 2012. szeptember 3. (Hozzáférés: 2019. március 23.)
  7. Lemondott Navracsics Tibor. Vg.hu. 2014. szeptember 19.
  8. Kisebb posztot kaphat Navracsics. Vg.hu. 2014. szeptember 10.
  9. Megtalálta Navracsics posztját Juncker Archiválva 2014. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben. Mno.hu. 2014. szeptember 10.
  10. EU-tisztújítás – Szóvivő: a sport Navracsicshoz fog tartozni. Stockportal.hu. 2014. szeptember 11.
  11. Így zajlott Navracsics Tibor EP-meghallgatása Archiválva 2014. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, inforadio.hu
  12. EU Parliament Photo, twitter.com
  13. Megvan a Juncker-bizottság, Navracsics is a helyén Archiválva 2014. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  14. Navracsics kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos Archiválva 2014. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, napigazdasag.hu
  15. Megkezdte a munkát az új Európai Bizottság - Origo
  16. Navracsics szerint siker, hogy nem ő esett ki, hvg.hu
  17. Megszületett Navracsics lánya, Blikk 2009. december 28.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]