Szerkesztő:Einstein2/sport
Magyarország sportélete a magyar kultúra szerves részét képezi. A szervezett formában történő testgyakorlás kezdetei a 19. század első felében, az első sportegyesületek megjelenésének idején alakultak ki az országban; az első népszerű sportágak között volt az atlétika, a birkózás, az evezés, a labdarúgás, a kerékpározás, a vívás és a torna. Az újkori olimpiai játékok megalakulásával számos további sportág honosodott meg, és Magyarország már a századfordulótól kezdve a világ egyik legsikeresebb nemzetévé vált sporteredmények szempontjából.
A legnagyobb sikerek – részben a kommunista rendszer támogatásának köszönhetően – az 1950-es évek során születtek, ezt az időszakot tartják a magyar sport aranykorának. Az 1990-es évek második felétől – az egyesületek és az igazolt sportolók számának csökkenése miatt – kisebb visszaesés következett be a magyar sportélet eredményességében, de még így is benne maradt a világ élvonalában. A sikersportágak között tartják számon a vízilabdát,[1] a kajak-kenut,[2][3] a vívást,[1] az öttusát,[1] a birkózást[2] és az úszást.
A legnépszerűbb tömegsportoknak a labdarúgás és a kézilabda számítanak. Az olimpiai sportágak összefogásáért a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) felel, de az egyes sportágak többsége is rendelkezik szakszövetséggel. Ezek mellett működnek továbbá egyetemisport-, diáksport-, parasport-, szabadidősport- és egyéb szövetségek is. A magyar sportélet irányításával járó állami feladatokat a Sportért Felelős Államtitkárság látja el.
Története[szerkesztés]
A szervezett sportélet kialakulása (1800–1889)[szerkesztés]
Sportágak[szerkesztés]
Asztalitenisz[szerkesztés]
Atlétika[szerkesztés]
Autó- és motorversenyzés[szerkesztés]
Birkózás[szerkesztés]
Cselgáncs[szerkesztés]
Evezés[szerkesztés]
Golf[szerkesztés]
Gyorskorcsolya[szerkesztés]
Jégkorong[szerkesztés]
Kajak-kenu[szerkesztés]
Kézilabda[szerkesztés]
Kosárlabda[szerkesztés]
Labdarúgás[szerkesztés]
Lovaglás[szerkesztés]
Műkorcsolya[szerkesztés]
Ökölvívás[szerkesztés]
Öttusa[szerkesztés]
Röplabda[szerkesztés]
Sakk[szerkesztés]
Sportlövészet[szerkesztés]
Súlyemelés[szerkesztés]
Tenisz[szerkesztés]
Torna[szerkesztés]
Úszás[szerkesztés]
Vívás[szerkesztés]
Vízilabda[szerkesztés]
Olimpiai játékok[szerkesztés]
Parasport[szerkesztés]
Népszerűség[szerkesztés]
http://handball.hu/2010/06/09/a_kezilabda_a_masodik_legnepszerubb/ http://hvg.hu/sport/20101013_ujra_sportnemzet_lehet_a_magyar/
Szervezeti háttér[szerkesztés]
Elismerés[szerkesztés]
Média[szerkesztés]
Létesítmények[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Vincze Szabolcs: Valóban veszélyben vannak a magyar olimpiai sikersportágak?. HVG, 2011. november 15. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
- ↑ a b Vincze Szabolcs: Veszélyben vannak-e a magyar olimpiai sikersportágak?. HVG, 2011. december 15. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
- ↑ Serényi Péter: Kajak-kenu: a megbízható magyar sikersportág. Origo, 2002. szeptember 2. (Hozzáférés: 2014. november 22.)
Források[szerkesztés]
- Kun László: IX. Sport, szórakozás: Sport. In Magyarország a XX. században. Főszerk. Kollega Tarsoly István. III. kötet: Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Szekszárd: Babits Kiadó. 1998. 575–634. o. ISBN 963-9015-08-3 Online hozzáférés
- A testkultúra sportformáinak 1896 előtti térnyerése. 576–581. o. Online hozzáférés
- A millenniumi rendezvények és az újkori olimpizmus hatása. 581–586. o. Online hozzáférés
- A sportágak iránti érdeklődés változásai a századfordulón. 586–593. o. Online hozzáférés
- Az etatizmus szellemében korszerűsített testnevelés és sport korszaka (1920–1944). 593–606. o. Online hozzáférés
- A szovjet típusú államszocialista sportmodell alternatívái (1944–1956). 606–613. o. Online hozzáférés
- Az államszocialista sportvezetés „legvidámabb barakk”-ja (1956–1989). 613–619. o. Online hozzáférés
- Az átalakulás korszaka (1989-től). 619–621. o. Online hozzáférés
- Zeidler Miklós: A Labdaháztól a Népstadionig: Sportélet Pesten és Budán a 18–20. században. Pozsony: Kalligram. 2012. ISBN 978-80-8101-606-6
- „Ember’ képét hordó Majom forma Lajhár”. Felvilágosodás-kori magyar nyelvemlékek a testgyakorlás hasznáról. 13–50. o.
- Angol hatások a magyar sport kezdeteire. 51–104. o.
További információk[szerkesztés]
- A Wikimédia Commons tartalmaz Einstein2/sport témájú kategóriát.