Szerkesztővita:Noybi

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Misibacsi 12 évvel ezelőtt a(z) Ionoszféra témában
Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves Noybi!
If your Hungarian is poor, please click here.
Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.
Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~

  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: misibacsi*üzenet 2012. március 3., 20:42 (CET)Válasz

Ionoszféra[szerkesztés]

Szia!

Javaslatodnak megfelelően kicseréltem a mondatot.

Így visszaolvasva a szöveget (amit angolból fordítottam), azt nem értem, miért játszik a D-réteg fontos szerepet, ha "elnyeli a rádióhullámokat"? Meg tudnád ezt magyarázni? Vagy félreértettem valamit? misibacsi*üzenet 2012. március 3., 20:46 (CET)Válasz

Szia!

Köszönöm! Jól értetted. A nappal jelen lévő D-réteg kb. 2-300kHz-ig veri vissza, e felett pedig elnyeli, ill. csillapítja a középhullámú jeleket és a rövidhullám alsó tarományát (kb. 4 MHz-ig) Így ezek már nem tudnak eljutni az E-rétegig, ahonnan visszaverődhetnének. Emiatt a jelzett tartományban nappal nincs távolsági terjedés. Jó példa, hogy a középhullámú Kossuth adót (540kHz) esténként sokkal messzebbről lehet fogni, mint a nappali órákban. Az ennél nagyobb frekvenciájú rádióhullámok áthatolnak az E-réteden és visszaverődhetnek az E, F (F1,F2) rétegekről. Az, hogy ténylegesen visszaverődnek -e, az a beesés szögétől, a frekvenciától és az adott réteg ionizáltságának mértékétől függ. Noybi vita 2012. március 4., 11:19 (CET)Válasz

Bocs, de csak most vettem észre, hogy itt válaszoltál. Akkor ha jól értem, szerinted most megfelelő a szöveg a cikkben? Ha gondolod, pontosítsd a fentieknek megfelelően. misibacsi*üzenet 2012. március 26., 10:32 (CEST)Válasz