Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/3

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1935-ös választásokon a MNSZP Festetics és ifj. Balogh István


Az 1920-as évek végéig még a szélsőjobboldali fajvédő pártoknak volt konjuktúrája, majd az olasz fasizmus fennmaradásának, hosszútávú berendezkedésének hírére, reményére sorra alakultak a fasiszta pártoknak Magyarországon, így számos, nevében a Fascista, Fasiszta szót tartalmazó szélsőjobboldali párt vetélkedett. 1930 után viszont a német náci párt előretörésével párhuzamosan sorra alakultak a nemzetiszocialista pártok.

A kezdetektől megfigyelhető Horthy 1919-es különítményeseinek vezető szerepe. (Az ismertebbek közül Prónay Pál, Ostenburg-Moravek Gyula, Héjjas Iván, Rátz Kálmán, stb.)

Annak ellenére hogy a kezdetektől hangsúlyozták a munkásmozgalmi jelleget, a pártalapítók, vezetők között nagy számban voltak arisztokraták (gróf Festetics Sándor, gróf Pálffy Fidél. gróf Széchenyi Lajos, báró Diószeghy Dezső és mások).

Néhány mai kommentátorral ellentétben a különítményesek és arisztokraták befolyása meghatározóbbnak látszik, mint a korábbi baloldaliak színeváltozása.

Nagyon hasonló illetve néhány esetben teljesen azonos pártnevek. Ezekhez csatlakozik a pártok pontatlan néven emlegetése, amelyek előbbiek figyelembevételével így akár más pártok is lehetnének.[1] Fúziók, pártszakadások, újjáalakulások hasonló vagy teljesen azonos néven. Ezekhez csatlakozik a mai helyesírási szabályok szerinti átírásból adódó zavarok: fascista helyett fasiszta, nemzeti szocialista helyett nemzetiszocialista, szociálista helyett szocialista, földmíves helyett földműves.

Külön probléma a külföldi szakirodalomban fellelhető pártnevek visszafordítása sosem létezett pártnevekre (pl. )

Megtévesztők azok a pártnevek, amelyek baloldali, marxista pártok neveire emlékeztetnek. Rátz és Herkay pártjai, illetve a párt névében a „Magyarországi” kifejezés használata, ami egyébként a Szocialista vagy a Kommunista Internacionáléhoz való tartozást jelezné.

A mai történészek sem igyekeznek úrrá lenni a pártok kaotikus kuszaságán, holott ez nem látszik teljesen lehetetlen feladatnak.

Az átalakulásokról ld. 293. oldali ábrát.


Teljes névazonosságok[szerkesztés]

  • Nemzeti Szocialista Párt
  • Magyar Fascista Párt
  • Magyar Nemzeti Szocialista Párt
  • Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt

Az események megértését némileg megnehezítik olyan furcsaságok, mint hogy Balogh Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Pártja vesz részt a Magyar Nemzeti Szocialista Párt megalapításában, miközben mindkét néven létezik és továbbra is működik egy-egy párt (Pállfy illetve Festetics grófé).

Lista[szerkesztés]

Szálasi pártjai vastaggal kiemelve mint meghatározó szereplő pártjai és általában a legnagyobb taglétszámú pártok.

Év Elnevezése (rövidítése) Alapítója, vezetője
1922. január – ? Országos Magyar Nemzeti Szociálista Párt[2] Pleyer Lajos[3] elnök, Nógrádi Gyula ügyvezető igazgató, Vangel G. Viktor országos társelnök
1924. november 13. – 1928. szeptember eleje Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (MNFP, de leggyakrabban Fajvédő Pártként emlegették, irodalomban gyakran Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt) Gömbös Gyula
1928 – ? Nemzeti Szocialista Párt[4]
Jelvényük kettőskereszt karddal. A szociáldemokratákat ellenfélnek tekintve a „Barátság!” helyett a „Bátorság” köszöntéssel üdvözölték egymást, és a szociáldemokrata sportolók kék ingével ellentétben zöld inget viseltek ami később a nyilas mozgalomban lett általános.
Szász Béla elnök, Csomóss Miklós, Szűts István[5].
1928?? – ? Magyar Fasiszta Párt (MFP) Bartha Albert[6], dr. Szentgyörgyi Ernő[7]
1928?? – ? Magyar Fasiszta Párt (MFP) (valóban teljes névazonosság??) dr. báró Diószeghy Dezső országos elnök és Stidenits Géza szindikátus és ügyvezető elnök
1928?? – ? Magyar Munkások Nemzeti Szervezete (Magyarországi Fasiszta Munkások Pártja névén is) Scheyer József[8]
? – ? Magyar Munkások Szövetsége (kis taglétszámú jelentéktelen budapesti párt) ??
? – ? Fasiszta Liga (kis taglétszámú jelentéktelen budapesti párt) ??
? – ? Magyar Munkások Egyesület (kis taglétszámú jelentéktelen budapesti párt) ??
? – ? Munkások és Polgárok Szociális Pártja (kis taglétszámú jelentéktelen budapesti párt) ??
? – ? Nemzeti Szocialista Párt (kis taglétszámú jelentéktelen budapesti párt) ??
? – ? Magyar Fascista Tábor ??
? – ? Magyar Fascista Hungarista Tábor Jatzkovits Iván
? – ? Magyar Fasizmus Irredenta Mozgalom ??
? – ? Magyar Fascista Munkáspárt ??
1928 – ? Magyar Fascista Munkások Országos Pártja (az ÉME munkáscsoportjából, a „Feketeinges Sasokból”) dr. Szemere Béla [9]
1931 – ? Független Magyar Szocialista Párt Perley Lajos, Szűts Iván
1931. május 2.[10] – 1936. április 25.[11] Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt Böszörmény Zoltán
1931? – 1932 „Kék Ingesek”, a Magyar Nemzeti Párt (MNP) szervezete. Vezetői Prónayék betiltott Magyar Országos Fasiszta Pártjából jöttek, Prónayék nélkül: Héjjas Iván, dr. Bencsik Zoltán, Dercsy Gyula, Báthory Miklós Országos vezére dr. Budaváry László
1932 – ? Magyar Országos Fasiszta Párt Prónay Pál, Ostenburg-Moravek Gyula
1932. július 16. – 1936. augusztus (1935. szeptember–) Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkáspárt[12] (MNSZFMP) 1933-ig Meskó Zoltán, 1933-tól Pálffy Fidél??
1933 – 1940[13] Egyesült Nemzeti Szocialista Párt (ENSZP)
(Néha tévesen a fúzió (1939. augusztus 20.)[14] előtti időkre vonatkoztatva is hozzáteszik a párt nevéhez, hogy Nyilaskeresztes Front.)
Pálffy Fidél
1933?[15] Fasiszta Irredenta Párt Dómján Lajos[16]
1933 – ?? Egyesült Nemzeti Szocialista Párt (jelentéktelen budapesti nyilaspárt)[17] Posta Sándor és Gáspár János
1933 – 1938 Magyar Nemzeti Szocialista Párt[18] gr. Festetics Sándor
1933. december – 1934. július Nemzeti Szociálista Magyar Dolgozók Pártja[19] (Böszörmény Zoltán pártjából kivált politikusok alapították Debrecenben, majd 1934 júliusában fuzionált Festetics pártjával.)[20] Svaszta Gyula és Szedlár Vilmos
1935. március 4. – 1937. április 16. Nemzet Akaratának Pártja (NAP)
(Emlegették Nemzeti Akarat Pártja illetve Nemzeti Akarat Párt néven is.)
Szálasi Ferenc
1936. augusztus – 1940. szeptember Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt (EMNSZP)
(Megalakulásuk alkalmával kiadott kiáltványuk szerint Pálffy Fidél Nemzeti Szocialista Magyar Földműves- és Munkáspártja egyesült a Magyar Nemzeti Szocialista Párttal. Azonban állításukkal ellentétben nem a két párt fuzionált a valóságban, hanem csupán a két pártból kivált tagság hozott létre új pártot. Ehhez csatlakozott ifj. Balogh István parlamenti képviselő. (Tehát tévedés az is, hogy ő lett a párt elnöke.)[21]
Pálffy Fidél, ifj. Balogh István
1936 – 1945? Hungarista Mozgalom Szálasi Ferenc
1936. október Nemzeti Front – Magyar Szocialista Néppárt (NFR) Rajniss Ferenc, Salló János
1937. tavasza – 1937. augusztus Fajvédő Szocialista Párt[22] (FSZP. Beolvadt a Nemzet Akaratának Pártjába) Endre László, gr. Széchenyi Lajos
1937 – 1939 Nyilaskeresztes Front (A nem hungarista nemzetiszocialista frakciók hozták létre. Lapja a Magyarság Útja Matolcsy Mátyás főszerkesztővel. 1939. augusztus 20-án egyesült az EMNSZP-vel Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Nyilaskeresztes Front néven) Matolcsy Mátyás és Matolcsy Tamás
1937. július 4.[23] – 1937. október 24. Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt (EMNSZP)
(ifj. Balogh István kilépése után azonos néven alapított új pártot, amely 1937. október 24-én beolvadt az így megalakult Magyar Nemzeti Szocialista Pártba (MNSZP))
ifj. Balogh István
1937 – 1939 Keresztény Nemzeti Szocialista Front – Kisgazdák, Iparosok, Munkások Pártja (KNSZF. Főleg Keszthely térségében működött.) Matolcsy Mátyás és Maróthy Károly (Meizler Károly)
1937. október 24. – 1938. február 21. Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) (Szálasi Nemzet Akaratának Pártja, a Fajvédő Szocialista Párt, ifj. Balogh István Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Pártja, a Magyar Irredenta Tábor és még néhány kis párt (összesen hét) egyesüléséből. Festetics és Meskó azonos nevű Magyar Nemzeti Szocialista Pártjából, Pálffy „másik” Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Pártjából és Salló János Nemzeti Frontjából csak néhány regionális csoport egyesült az új párttal.)[24][25][26] Szálasi Ferenc, gr. Széchenyi Lajos, ifj. Balogh István
1938 március – 1939. február 23. Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom (NSZMP-HM) Szálasi Ferenc távollétében??? Hubay Kálmán és Rátz Kálmán[27]
1938 – ? Nemzeti Földműves és Munkás Párt[28] Matolcsy Mátyás
1938. augusztus – ? Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkás Párt - 1932. (MNSzFMP 1932) Meskó élesztette újjá a korábban Pálffy által teljesen kisajátított pártját.[29] Meskó Zoltán
1938 – ? Országos Magyar Szocialista Nemzeti Párt Perley Lajos
? – ? Nemzeti Reformpárt – Magyar Munkafront[30] Bornemisza Géza
1939. március 15. – ?[31] Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom Szálasi Ferenc távollétében Hubay Kálmán és Rátz Kálmán
1939. augusztus 20.-1940[32] Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt – Nyilaskeresztes Front (EMNSZP-NF)[33]
(Két párt, Pálffy és Matolcsiék pártjának egyesülése. Pálffy pártját néha tévesen e fúzió előtt is így emlegetik, vagyis hozzáteszik a párt nevéhez, hogy Nyilaskeresztes Front.)
Pálffy Fidél??, Matolcsy Mátyás??
1940 – 1944. április 15.??[34] Nemzeti Tábor (Nemzeti Tábor – Magyar Szocialista Mozgalom) Szüts Iván
1940 október 14. - 1944 május? Magyar Megújulás Pártja (Szövetségre léptek a Baky László-Pálffy Fidél-féle Magyar Nemzeti Szocialista Párttal) Imrédy Béla, Rajniss Ferenc, Jaross Andor és Rátz Jenő
1941 szeptember 12.[35] - ? Magyar Nemzeti Szocialista Párt (a nyilaspártból kilépve alakították újra. A Szálasi-párt tagsága tömegesen csatlakozik Pálffy-párthoz. Hubay Kálmán, Matolcsi Mátyás, Málnási Ödön, Ruszkay Jenőné. A „Magyarság" című lap is Pálffyéké lett.[36] Ezután szövetségre léptek Imrédy Béla Magyar Megújulás Pártjával.[37] ) Baky László és Pálffy Fidél
1941 – 1944. április 15.??[38] Független Magyar Szocialista Párt Rátz Kálmán
? – ? Magyar Népnemzeti Rendpárt Schmidt Imre
? – ? Magyar Szocialista Párt[39] (Herotisták)[40] Herkay Ottó
? – ? Nemzeti Párt
? – ? Nemzeti Védő Párt Tanoss Dezső,[41] Schmidt János

Források[szerkesztés]

  • Lévai Jenő: Horogkeresztesek, kaszáskeresztesek, nyilaskeresztesek,[42] Budapest, Müller Károly Kiadó, 1945
  • Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták, Budapest. Kossuth, 1966
  • Paksy Zoltán: A nemzetiszocialista mozgalmak megszerveződése, Múltunk, 2009. 3., 233. oldal (egy hasonló táblázattal)


Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Különösen amikor olyan forrás emlegeti pontatlanul, amiről feltételezhető lenne egyébként hogy ilyen hibát nem követ el: pl. a párt vezetője, tagja, Országgyűlési Napló, stb.
  2. Neve ellenére inkább hagyományos szélsőjobboldali párt mint valódi nemzetiszocialista. Viszont ők alkalmazták először a „testvér” megszólítást. Paksy, doktori, 126-127. oldal.
  3. Egyes forrásokban tévesen: Perley Lajos. Pl. Török András: Szálasi álarc nélkül – Öt év a Szálasi mozgalomban, Budapest, 1941 hivatkozva Malkovics Tibor PhD értekezésében
  4. Nem Magyar Nemzeti Szocialista Párt? Tasi József
  5. A Wesselényi Reform Klub tagjai. Országos elnök dr. Szász Béla, a községi párt igazgatója dr. Janda Iván, az országos párttitkár Csomoss Miklós ügyvéd, a vidéki szervezetek igazgatója Szabó Bertalan. Tasi József. Karsai László szerint viszont a Bartha Miklós Társaság tagjai alapították.
  6. Elnök, volt hadügyminiszter. Udvarvölgyi Zsolt, 2004.
  7. ügyvezető elnök, nyugalmazott minisztertanácsos
  8. Elnök, Udvarvölgyi Zsolt, 2004.
  9. Elnök. Magyar királyi igazságügyi főtanácsos. Udvarvölgyi Zsolt, 2004.
  10. Más forrásokban 1931. május 4., illetve 1931. december
  11. Más forrásokban 1937.
  12. Más forrásokban: Magyar Nemzeti Szocialista Mezőgazdasági Dolgozók és Munkások Pártja illetve Nemzeti Szocialista Földmíves- és Munkáspárt, Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkás Párt. Karsai szerint a parlamenti bejelentésénél Meskó Nemzeti Szocialista Magyar Földmíves- és Munkáspártnak nevezte új pártját 1932. június 16-án (31. oldal).
  13. Egyesült Szálasi pártjával??
  14. Paksa disszertáció, 76. oldal
  15. 1933-ban alapították és még ebben az évben meg is szűnt?
  16. Dómján Lajos egy miskolci orvos volt.
  17. Paksy Zoltán, doktori értekezés
  18. Udvarvölgyi Zsolt: Meskó Zoltán: Egy politikusi pályakép 89. oldal 250. sz. lábjegyzet szerint ifj. Balogh István 1934-ben Debrecenben nemzeti szocialista pártot szervezett. Pártja 1935-ben egyesült a gróf Festetics-féle Magyar Nemzeti Szocialista Párttal. Ez feltehetően tévedés. Balogh egyszerűen Festetics felkérésére csatlakozott a párthoz.
  19. Így!, á-val.
  20. Paksy.
  21. Paksy Zoltán, doktori értekezés, Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015) 135. oldal.
  22. Hivatalosan: Magyar Fajvédő Szocialista Párt??
  23. https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-RlRmRG9ydjVGZVUzWUd6a2hGeTl2QT09 Magyar Országos Tudósító, 1938. március 2.
  24. Nagy Nándor, 285. oldal.
  25. Magyar Irredenta Tábor: Karsai 73. oldal.
  26. Pálffy pártjából csak egy főkerület csatlakozott. Bana József: A nyilasok az 1939-es választások idején Győr megyében, 139. oldal.
  27. https://library.hungaricana.hu/en/view/OGYK_LKKH_1939-1/?query=Hubay%20K%C3%A1lm%C3%A1n&pg=64&layout=s
  28. Nagy Nándor, 284. oldal. Valószínűleg téves adat.
  29. VoksCentrum.hu szerint valószínűleg tévesen (név és dátum is): Magyar Nemzeti Szocialista Földmunkás és Munkáspárt (MNSZFMP) - 1939 archive.org-on
  30. Paksa, doktori, 99. oldal.
  31. Fodor Miklós Zoltán: 1939. március 8., 127. oldal.
  32. Egyesült Szálasi pártjával??
  33. Paksa disszertáció, 76. oldal
  34. Betiltás
  35. Bana József: A nyilasok az 1939-es választások idején Győr megyében, 160. oldal.
  36. Bana, 160. oldal.
  37. Más források szerint
  38. Betiltás
  39. Axioart egyik árverési darabján, előadásuk eredeti meghívóján Turáni Magyar Szocialista Párt.
  40. Herotisták – valószínűleg Herkay Ottó nevéből.
  41. Vagy dr. Taros Dezső??
  42. Néhány forrásban a cím Horogkereszt, kaszáskereszt, nyilaskereszt?