Matolcsy Mátyás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Matolcsy Miklós Mátyás Károly (Budapest, 1905. február 24.Budapest, 1953. június 20.) magyar agrárközgazdász, szélsőjobboldali politikus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkorát a farmosi családi birtokon töltötte. A budapesti Lónyai utcai Budapesti Református Főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. A Királyi József Műegyetemen 1926-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett, majd az egyetemen Pöschl Imre tanársegédje lett. 1929-ben műszaki és közgazdaságtani oklevelet szerzett. Az 1930-as évek elején a Magyar Gazdaságkutató Intézet mezőgazdasági szakelőadója volt. Komoly közgazdasági tudományos munkát végzett.[1]

1935 és 1944 között országgyűlési képviselő volt. Kormánypárti programmal lépett fel az 1935-ös választásokon, de pártjából hamarosan kilépett és a Független Kisgazdapárt tagja lett. 1938-ban ebből a pártból is kilépett és előbb többedmagával megalapította a Keresztény Nemzeti Szocialista Frontot, majd azt otthagyva a Nyilaskeresztes Front tagja lett. Az 1939-es választásokon már e párt programjával nyert parlamenti képviselői mandátumot. A Front 1940-ben beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba, ahová Matolcsy is belépett. 1942-ben kivált az egyre radikalizálódó nyilasok közül és ismét a kormánypárt, a Magyar Élet Pártja tagja lett. A második világháború végén Bajorországban amerikai fogságba esett. 1945-ben átadták a magyar hatóságoknak, a népbíróság pedig 10 év börtönre ítélte. Fogságban halt meg.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja dr. Matolcsy Miklós, az első világháborúban a hadsereg főgyógyszerésze.[1]

Matolcsy Györgynek (1955) nem nagybátya, csak távolabbi rokona.[2]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • London földalatti villamos közlekedése (Elektrotechnikai Egyesület, 1929)
  • Nagybritannia energiagazdálkodása különös tekintettel szénbánya iparára és az országos villamosításra (1932)
  • A német iparvidékek villamos energiaellátása (Magyar Királyi József Nádor Műegyetem, 1932)
  • A mezőgazdasági munkanélkülkiség Magyarországon (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1933)
  • Agrárpolitikai feladatok Magyarországon (Soli Deo Gloria, 1934)
  • Jövedelemeloszlás Magyarországon (Légrády Nyomda, 1936)
  • Az új földreform munkaterve (Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, 1936) Szekfű Gyula előszavával
  • Magyarország nemzeti jövedelme 1924/25–1934/35 (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1936) Varga Istvánnal közösen
  • Új élet a magyar földön (Cserépfalvi, 1938)
  • The national income of Hungary (King, London, 1938)
  • A magyar takarmánymérleg (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1938)
  • A magyarországi jövedelem- és adótehermegoszlás (Universitas, 1938)
  • Mezőgazdasági termékek árkérdése (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1940)
  • A zsidók útja (Nyilaskeresztes Párt, 1941)
  • Föld, nép élet. A tengelyhatalmak agrárpolitikája és a magyar feladatok (Centrum, 1941)
  • Az életszínvonal alakulása Magyarországon 1924–1944 (Magyar Ipari Munkatudományos Intézet, 1944)
  • A magyar mezőgazdaság adósságterhének alakulása 1924–44 években (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1944)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
  • Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]