Matolcsy Mátyás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Matolcsy Mátyás
Született 1905. február 24.
Budapest
Elhunyt 1953. június 20. (48 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása agrárközgazdász,
politikus

Matolcsy Miklós Mátyás Károly (Budapest, 1905. február 24.Budapest, 1953. június 20.) magyar agrárközgazdász, szélsőjobboldali politikus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyermekkorát a farmosi családi birtokon töltötte. A budapesti Lónyai utcai Budapesti Református Főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. A Királyi József Műegyetemen 1926-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett, majd az egyetemen Pöschl Imre tanársegédje lett. 1929-ben műszaki és közgazdaságtani oklevelet szerzett. Az 1930-as évek elején a Magyar Gazdaságkutató Intézet mezőgazdasági szakelőadója volt. Komoly közgazdasági tudományos munkát végzett.[1]

1935 és 1944 között országgyűlési képviselő volt. Kormánypárti programmal lépett fel az 1935-ös választásokon, de pártjából hamarosan kilépett és a Független Kisgazdapárt tagja lett. 1938-ban ebből a pártból is kilépett és előbb többedmagával megalapította a Keresztény Nemzeti Szocialista Frontot, majd azt otthagyva a Nyilaskeresztes Front tagja lett. Az 1939-es választásokon már e párt programjával nyert parlamenti képviselői mandátumot. A Front 1940-ben beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba, ahová Matolcsy is belépett. 1942-ben kivált az egyre radikalizálódó nyilasok közül és ismét a kormánypárt, a Magyar Élet Pártja tagja lett. A második világháború végén Bajorországban amerikai fogságba esett. 1945-ben átadták a magyar hatóságoknak, a népbíróság pedig 10 év börtönre ítélte. Fogságban halt meg.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja dr. Matolcsy Miklós, az első világháborúban a hadsereg főgyógyszerésze.[1]

Matolcsy Györgynek (1955) nem nagybátyja, csak távolabbi rokona.[2]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • London földalatti villamos közlekedése (Elektrotechnikai Egyesület, 1929)
  • Nagybritannia energiagazdálkodása különös tekintettel szénbánya iparára és az országos villamosításra (1932)
  • A német iparvidékek villamos energiaellátása (Magyar Királyi József Nádor Műegyetem, 1932)
  • A mezőgazdasági munkanélkülkiség Magyarországon (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1933)
  • Agrárpolitikai feladatok Magyarországon (Soli Deo Gloria, 1934)
  • Jövedelemeloszlás Magyarországon (Légrády Nyomda, 1936)
  • Az új földreform munkaterve (Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, 1936) Szekfű Gyula előszavával
  • Magyarország nemzeti jövedelme 1924/25–1934/35 (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1936) Varga Istvánnal közösen
  • Új élet a magyar földön (Cserépfalvi, 1938)
  • The national income of Hungary (King, London, 1938)
  • A magyar takarmánymérleg (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1938)
  • A magyarországi jövedelem- és adótehermegoszlás (Universitas, 1938)
  • Mezőgazdasági termékek árkérdése (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1940)
  • A zsidók útja (Nyilaskeresztes Párt, 1941)
  • Föld, nép élet. A tengelyhatalmak agrárpolitikája és a magyar feladatok (Centrum, 1941)
  • Az életszínvonal alakulása Magyarországon 1924–1944 (Magyar Ipari Munkatudományos Intézet, 1944)
  • A magyar mezőgazdaság adósságterhének alakulása 1924–44 években (Magyar Gazdaságkutató Intézet, 1944)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
  • Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]