Szerkesztő:Milei.vencel/Liber.
 |
Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A liberális kereszténység vagy más néven liberális teológia és történelmileg keresztény modernizmus (→ katolikus modernizmus) a liberalizmus hatására különféle, bibliai ihletésű filozófiai és vallási mozgalmak és eszmék gyűjtőneve. Olyan irányzatok, amelyek a keresztény tanítást a modern tudás, tudomány és etika figyelembevételével értelmezik. Hangsúlyozzák az értelem és a tapasztalat fontosságát a keresztény tanítási tekintéllyel szemben.
amely a protestáns teológián belül alakult ki , és főleg a 19. század során Németországban alakult ki
A helyreállító teológia ( restorative Theologie ) és a közvetítő teológia ( Vermittlungstheologie ) mellett a liberális teológia a harmadik legbefolyásosabb tizenkilencedik századi teológiai áramlat.
Általánosságban elmondható, hogy a liberális kereszténység a bibliai hermeneutika módszere, egy dogmamentes módszer Isten megértésére a szentírás segítségével, és ugyanazt a modern hermeneutikát alkalmazva, amelyet az ókori írások tanulmányozására használtak. A liberális kereszténység nem vallási szervezetként jött létre, és mint ilyen, nem függ semmilyen egyházi dogmáktól vagy vallási hitvallástól. Ellentétben a konzervatív kereszténységgel (katolicizmus, protestantizmus vagy ortodox kereszténység), a liberális kereszténység nem az egységes hitrendszerrel kezdődött. A liberális keresztények kezdettől fogva a felvilágosodás módszertanát választották a Biblia, az élet, a hit és a teológia értelmezésének alapjaként.
A liberális kifejezés nem a haladó kereszténységre vagy az e nevet viselő politikai filozófiára vonatkozik , hanem arra a filozófiai és vallási gondolkodásmódra, amely a felvilágosodás kora következtében keletkezett .
A teológia összefüggésében a liberális nem utal a politikai liberalizmusra, és meg kell különböztetni a progresszív kereszténységtől . [2]
Jellemzők[szerkesztés]
A mozgalmat, amelynek gyökerei Friedrech Schleiermacher teológiai gondolkodásában rejlenek , a következő jellemzők jellemzik:
- a vélemények belső sokszínűsége
- a Biblia átfogó kritikájának elfogadása, valamint a bibliai történetek természetfeletti elemeinek megkérdőjelezésére való hajlandóság (pl. szűztől születés)
- a Biblia szó szerinti értelmezésének és tévedhetetlenségének elutasítása
- a szabadság, hogy megalkothassa Istenről saját személyes nézőpontját
- a túlvilágról való más nézetek, mint amit a konzervatív keresztények képviselnek (pl. a Sátán és a pokol létezésének tagadása)
- a befogadó hovatartozás és közösség érzésének hangsúlyozása, amelyet az elmúlt években a kisebbségekre alkalmaztak: faji, szexuális és nemzeti, valamint nők esetében.
- szívesebben mérlegelnek és elfogadnak olyan szempontokat, amelyeknek nem keresztény gyökerei vannak
- ötvözik a teológiát a modern tudományos nézetekkel
- megengedőség számos erkölcsi kérdésben (pl. azonos neműek kapcsolata, női papság, abortusz, eutanázia stb.).
A liberális keresztények teológiájukat az ateista racionalizmus és a külső tekintélyek (például a Biblia vagy a szent hagyomány ) hagyományos értelmezésén alapuló teológia alternatívájának tekintik
A liberális keresztények teológiájukat az ateista racionalizmus és a külső tekintély hagyományos értelmezésein alapuló teológiák alternatívájának tekintik, mint például a Biblia vagy a szent hagyomány .
... volt az az időszak is, amikor a liberális teológia volt a legdominánsabb a protestáns egyházakon belül. A liberális teológia befolyása az 1930-as években a neo-ortodoxia térnyerésével, a hatvanas években pedig a felszabadítási teológiával csökkent. [3] A liberális teológia katolikus formái a 19. század végén jelentek meg. A 21. századra a liberális kereszténység ökumenikus hagyománnyá vált, amelybe protestánsok és katolikusok egyaránt beletartoznak. [4]
Nevezetes teológusok és szerzők[szerkesztés]
Protestánsok és anglikánok[szerkesztés]
- Friedrich Daniel Ernst Schleiermacher (1768–1834), akit gyakran „a liberális teológia atyjának” neveznek,[5]
- Charles Augustus Briggs (1841–1913), az Union Theological Seminary professzora, a Biblia kritikájának korai szószólója.
- Henry Ward Beecher (1813–1887), amerikai prédikátor, aki maga mögött hagyta apja, Lyman Beecher kálvinista ortodoxiáját, hogy helyette a liberális kereszténység evangéliumát hirdesse.
- Adolf von Harnack (1851–1930), német teológus és egyháztörténész,
- Charles Fillmore (1854–1948), Emerson által befolyásolt keresztény misztikus ; a Unity Church társalapítója
- Hastings Rashdall (1858–1924), angol filozófus, teológus és anglikán pap, a Doctrine and Development (1898) szerzője.
- Walter Rauschenbusch (1861–1918) amerikai baptista, „A Theology for the Social Gospel” szerzője
- Harry Emerson Fosdick (1878–1969),
- Rudolf Bultmann (1884–1976), német bibliatudós, liberális keresztény teológus 1924-ig. [6] Bultmann inkább egzisztencialista volt, mint "liberális", ahogyan azt Jézus gyógyulásaival szembeni védelme a "Szinoptikus hagyomány története" című művében világossá teszi.
- Paul Tillich (1886–1965), a liberális kereszténység meghatározó alakja; a liberális protestáns teológiát szintetizálta az egzisztencialista filozófiával, de később a „neoortodoxok” közé sorolták.
- Leslie Weatherhead (1893–1976), angol prédikátor,
- James Pike (1913–1969), püspöki püspök, Kaliforniai Egyházmegye 1958–1966. korai televíziós prédikátor
- Lloyd Geering (sz. 1918), új-zélandi liberális teológus.
- Paul Moore, Jr. (1919–2003), 13. episzkopális püspök a New York-i egyházmegyében
- John AT Robinson (1919–1983), Woolwich anglikán püspöke, a Honest to God szerzője;
- John Hick (1922–2012), brit vallásfilozófus és liberális teológus a megtestesülés elutasításáról, valamint a vallási pluralizmus vagy a non-exkluzivizmus támogatásáról ismert, amint azt a The Myth of God incarnate című befolyásos munkájában kifejtette
- William Sloane Coffin (1924–2006), a New York-i Riverside Church vezető minisztere és a SANE/Freeze (jelenleg Peace Action ) elnöke. [7]
- Christopher Morse (szül. 1935),
- John Shelby Spong (1931-2021), püspöki és olyan könyvek szerzője, mint A New Christianity for a New World az Új kereszténység egy új világért, amelyben arról írt, hogy elutasítja a történelmi keresztény hitet, mint például a teizmust (az Isten hagyományos felfogása) vagy a keresztény túlvilágot
- Richard Holloway (sz. 1933), Edinburgh püspöke, 1986 és 2000 között.
- Rubem Alves (1938–2014), brazil volt presbiteriánus, a felszabadító teológiai mozgalom meghatározó alakja.
- Matthew Fox (sz. 1940), a Domonkos-rend egykori római katolikus papja; a Creation Spirituality alapítója.
- Marcus Borg (1942–2015) amerikai bibliatudós, termékeny író,
- Robin Meyers (sz. 1952) Krisztus Egyesült Egyházának lelkésze, a Saving Jesus from the Church. A Jézus megmentése az egyházból című könyv szerzője.
- Michael Dowd (sz. 1958) természettudós teológus,
Római katolikusok[szerkesztés]
- Thomas Berry (1914–2009), amerikai pap, kultúrtörténész, geológus és kozmológus.
- Hans Küng (1928-2021), svájci teológus. 1979-ben visszavonták a katolikus teológia tanítására vonatkozó engedélyét, mert elutasította a pápa tévedhetetlenségének tanát,
- John Dominic Crossan (sz. 1934), volt katolikus pap, Újszövetség-tudós,
- Elisabeth Schüssler Fiorenza (született 1938) német feminista teológus, a Harvard Divinity School egykori professzora
Unitáriusok[szerkesztés]
- William Ellery Channing (1780–1842), unitárius liberális teológus az Egyesült Államokban, aki elutasította a Szentháromságot és a szentírási tekintélyt
- Scotty McLennan (sz. 1948) unitárius univerzalista miniszter, a Stanford Egyetem professzora és írója.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gurrentz: Christian Modernism. The Arda. Association of Religion Data Archives. [2019. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Gurrentz: Christian Modernism. The Arda. Association of Religion Data Archives. [2019. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva].Gurrentz, Benjamin T. "Christian Modernism". The Arda. Association of Religion Data Archives. Archived from the original on July 31, 2019.
- ↑ Dorrien 2001, xv. o.
- ↑ Dorrien 2001, xx. o.
- ↑ Alister McGrath. Christian Theology: An Introduction. 5th rev. ed. Wiley, 2011. Look in the index for "Schleiermacher" or "absolute dependence" and see them nearly always juxtaposed.
- ↑ Congdon, David W.. The Mission of Demythologizing: Rudolf Bultmann's Dialectical Theology. Fortress Press, 108. o. (2015). ISBN 978-1-4514-8792-3 „[Per Rudolf Bultmann] his February 1924 lecture on the 'latest theological movement'—represented, he says, by Barth, Gogarten, and Thurneysen—when he explicitly contrasts this new movement with Herrmann and Troeltsch as the representatives of liberal theology. Bultmann then states the thesis of his lecture: 'The object [Gegenstand] of theology is God, and the charge against liberal theology is that it has dealt not with God but with human beings.' We see in this piece the maturation of the claim stated in his Eisenach lecture of 1920, namely, that liberal theology fails to reflect on the specific content of Christian faith. In that earlier writing he contrasts the spiritual content of genuine religion with the liberal emphasis on a particular moralistic form.”
- ↑ Peace Action web page accessed at http://www.peace-action.org/history