Szepesy Ignác
| Szepesy Ignác | |
| Erdély püspöke | |
.jpg) | |
| Portrémetszet a Hazánk 1860-as évfolyamában | |
 | |
| Született |
1780. augusztus 13. Eger |
| Elhunyt |
1838. július 16. (57 évesen) Pécs |
| Munkássága | |
| Felekezet | római katolikus egyház |
| Pappá szentelés | 1803. május 29. |
| Püspökké szentelés |
1820. április 9. Eger |
| Hivatal | Erdély |
| Hivatali idő | 1819. szeptember 20. – 1827. május 25. |
| Elődje | Rudnay Sándor |
| Utódja | Kovács Miklós |
| Hivatal | Pécs |
| Hivatali idő | 1827. május 25. – 1838. július 16. |
| Elődje | Király József |
| Utódja | Scitovszky János |
| Szepesy Ignác a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesy Ignác témájú médiaállományokat. | |
Báró négyesi Szepesy Ignác (névváltozata Szepessy) (Eger, 1780. augusztus 13. – Pécs, 1838. július 16.) bölcseleti és teológiai doktor, pécsi és erdélyi katolikus püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Élete[szerkesztés]
Báró Szepessy Sámuel, kerületi táblai ülnök és vattai Battha Antónia fia. 1795-ben az egri főegyházmegye papnövendéke lett, majd Pesten a filozófia, Bécsben a teológia doktorává avatták fel. 1803. május 29-én szentelték pappá, de már ez előtt az egri szemináriumban a tanulmányok igazgatója, később érseki szertartó és titkár lett. 1805. január 26-án egri plébánossá nevezték ki. 1808. november 29-én kanonokká, majd borsodi főesperessé és kispréposttá, 1820. április 9-én Egerben erdélyi püspökké avatták, s ugyanekkor I. Ferenc király valóságos belső titkos tanácsosi rangra emelte. Különös gondot fordított növendékpapjai nevelésére és a szemináriumra saját jövedelméből évenként 10 000 forintot áldozott, iskolákat, templomokat építtetett.
Az egyházmegyei fegyelem előmozdítására 1822-ben egyházi gyülekezetet tartott, és megyéje részére Statuta címmel törvénykönyvet adott ki. Célja nem a világtól elvonult, hanem az arra nyitott egyház megvalósítása volt. Ilyen értelemben előrevetítette a több mint másfél évszázaddal későbbi második vatikáni zsinat szellemiségét.[1]
1828-ban pécsi püspökké nevezték ki. Első dolga volt egyházmegyéjét beutazni; útjában magyar, német és horvát nyelven tanította a népet. Tanítóképző intézetet állított fel és, miután nem sikerült kísérlete, hogy a győri főiskolát Pécsre helyeztesse, új líceumot alapított.[2] A líceum számára 100 000 váltó forinton díszes palotát építtetett, amely 1832-ben készült el.[2] A líceumnak 251 260 váltó forintot adományozott, végrendeletében is azt tette örökösévé. Tanárai számára szakkönyvtárakat rendezett be, s a Klimó-féle nagy könyvtárt is oda helyezte, megajándékozva azt 400 darab könyvvel, 400 ásvánnyal és számos éremmel.
Hazafiságát ékesszólóan bizonyítja, hogy az 1825–27-es pozsonyi országgyűlésen szeptember 14-én elsőként szólalt fel magyar nyelven.[2] Hasonlóan nemes megnyilvánulása volt az 1832–36-os országgyűlésen egy, a magyar nyelvet erőszak nélküli tanítás által terjesztő külön intézet felállítását ajánló beszéde. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia tanácsába, 1831. február 15-én az első ülésben tiszteleti taggá vették fel. Az akadémia jövedelmét 1832-től évi 600 forinttal növelte. 1835-ben elnyefte a Szent István-rend középkeresztjét. A líceum tőszomszédságában 50 000 forinton nyomdát rendezett be.
Művei[szerkesztés]
_9.jpg)
- Memoria Ill. ac Rev. Ladislai Kámánházi Dioec. Waciensis episcopi… 1817. X. Cal. Majas, Vacii.
- Jegyzetek azon feleletre, mely a protestánsoknak 3-ik százados ünneplésök felől kiadott elmélkedésekre a szelídség országában készíttetett. 1818. Hely n.
- Sermo, quo Venerabilem Clerum Transylvaniensem Albae Carolinae salutavit, dum almae dioecesis Transylvaniae gubernium auspicaretur. Claudiopoli (Brassó), 1820
- Uj Jerusalem Isten városa, mellyben épült Salamon király temploma, vagy Esztergom vára újulásos bemenetele és beiktatása az ország prímássának máj. 16. 1820. Hely n. (Költemény).
- Statuta Almae Dioecesis Transylvaniae anno 1822. die 17. Aprilis in Synodo Dioecesano publicata et concordibus votis approbata. Claudiopoli, 1822.
- Az Istent imádó keresztény. Imakönyv…
- Epistola pastoralis. Posonii (Pozsony), 1826
- A keresztény tudomány röviden, mellyel a magyar növendékeknek a pécsi megyének püspöke kedveskedik. Pest, 1832.
- Szentírás, vagyis az ó-szövetségnek szent könyvei magyarul Káldi után a közönséges deák fordításból az eredeti betűre figyelmezve. Pozsony, 1831-35. Ugyanennek újszövetségi része 1834-35. (Ezen munkát az 1832-36. országgyűlés alatt többek segedelmével egymaga végezte, és a mű példányait, amelyek 30 000 forintba kerültek, legnagyobb részt ingyen osztogatta ki egyházmegyéjében és Erdélyben. Ism. Figyelmező 1837. 749. l. Ujabb kiadása: Az ó- és új szövetségi Szentírás. Képekkel. Keresztény katholikusok számára… Szepesy Ignácz felügyelete alatt kelt fordítás rövidebb jegyzetekkel… Ujonan kiadva Szabó József által 1847-től füzetekben. Pest, 1851)
- Egyházi beszédek. Kiadja Peitler Antal. Pécs, 1839-40. Négy kötet. (Sz. I. életrajzával). Első kötet Második kötet Harmadik kötet Negyedik kötet
- Könyörgések és énekek… (Magyar, német és illyr nyelven)
- Áhitatos fohászkodások az isteni gondviseléshez. Bpest, 1876
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Marton József és Jakabbfy Tamás. Az erdélyi katolicizmus évszázadai. Kolozsvár: Gloria, 84-85. o. (1999). ISBN 973-9203-48-5
- ↑ a b c A Pécsi Püspökség rövid története. Pécsi Egyházmegye. [2009. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
| Előde: Rudnay Sándor |
|
Utóda: Kovács Miklós |
| Előde: Király József |
|
Utóda: Scitovszky János |
|
.svg){kind=small}
