Szent Kereszt felmagasztalása templom (Tata)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szent Kereszt felmagasztalása templom
Tata Catholic church Kossuth square.JPG
Vallás kereszténység
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Győri
Tatai espereskerület
Egyházközség tatai
Védőszent Szent Kereszt felmagasztalása
Pap(ok) Smudla Tamás
Építési adatok
Építése 1751-1784
Stílus copf, barokk
Tervezője Franz Anton Pilgram
Fellner Jakab
Elérhetőség
Település Tata
Koordináták É 47°38'34.6 K 18°18'52.3
Cím 2890 Tata,
II. János Pál pápa tér 15.
Elhelyezkedése
Szent Kereszt felmagasztalása templom (Magyarország)
Szent Kereszt felmagasztalása templom
Szent Kereszt felmagasztalása templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 35″, k. h. 18° 18′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 35″, k. h. 18° 18′ 52″
A Szent Kereszt felmagasztalása templom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Kereszt felmagasztalása templom témájú médiaállományokat.

A tatai Szent Kereszt felmagasztalása templom, köznapi nevén tatai nagytemplom vagy kéttornyú templom római katolikus plébániatemplom a Komárom-Esztergom megyei Tata belvárosában, amely egyházi közigazgatás szempontjából a Győri egyházmegye kötelékébe, ezen belül, a Tatai espereskerületbe tartozik. Az Esztergomi bazilika után Komárom-Esztergom megye második legnagyobb temploma. A város nagy jelentőségű, copf és késő barokk stílusú műemléképülete.

Története[szerkesztés]

A tatai városrész főterén már a középkorban is állt egy plébániatemplom, ám a 18. századra már meglehetősen romos állapotba került, ezért 1751-ben, annak felváltására új plébániatemplomot alapítottak. Ez utóbbit eredetileg Szent Márton tiszteletére kívánták felszentelni, de végül is az időközben tönkrement, gótikus stílusban épült várkápolna Szent Kereszt titulusát örökölte. A kegyúri templom helyéül a főtér felett emelkedő magaslatot, az egykori kőbánya dombját szemelték ki, így a tájból messzire kiemelkedő szakrális építmény jött létre.

A Szent Kereszt felmagasztalása templom terveit a tataiak Franz Anton Pilgram bécsi építésztől rendelték meg, az alapkőletételre 1751. október 24-én került sor. Az építkezés levezénylését azonban, a munkák meglehetős elhúzódása miatt idővel Fellner Jakab helyi lakos építészre bízták rá, aki több helyen át is dolgozta Pilgram terveit. A tornyok 1777-ben készültek el, a toronyóra 1778-ban került a helyére; a teljes befejezést azonban Fellner 1780-ban bekövetkezett halála miatt nem érte meg, így az építkezést korábbi segédje, Grossmann József fejezte be, 1784-ben. Mindezek ellenére a tatai lakosság alapvetően Fellnert tekinti a nagytemplom alkotójának.

A templom előtti teret 1940-ben rendezték, Wälder Gyula tervei alapján, ugyanekkor állították fel a bejárattól nem messze Fellner Jakab Ungvári Lajos által készített, egész alakos szobrát.

Az 1990-es évek végére a templom állaga leromlott. A több lépcsőben megszervezett renoválás keretében először a tető felújítását végezték el. A 2000-es évek elején megtörtént a templom vakolása is, a meglazult toronysisakokat pedig 2009-2010 folyamán vörösréz lemezzel burkolták újra.

2011 óta a templom melletti térrész II. János Pál pápa nevét őrzi.

A templom épülete[szerkesztés]

A Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom alkonyatkor

A kéttornyú, egyhajós épület külső és belső díszítésében egyaránt a késő barokk korszak népszerű ornamense, a levelekből font füzérdísz uralkodik, melyről e korstílus a copf elnevezést nyerte. A főhajó kétboltszakaszos, csehsüveggel fedett; a szentély a főhajónál szűkebb terű. A tornyok csaknem 60 méter magasak, mindkettőt barokk sisakkal zárták le. A templom tornyai magassága okán Komárom-Esztergom megye 3. legmagasabb épülete.

A templom berendezése[szerkesztés]

A templombelső központjában a copf stílusú főoltár áll, mely vörös márványból készült; oszlopos építményében a Kálvária faragott korpusza (Schweiger Antal alkotása) látható. A liturgikus tér legszebb dísze a márvány szentélyrács és a faragványokkal gazdagon ellátott szószék (Gött Antal alkotása), valamint Hubert Mauer 1799-ben alkotott festménye, mely Péter és Pál apostol búcsúját ábrázolja.

Kétoldalt összesen négy mellékoltárt helyeztek el, ezeket Szeplőtelen Szűz Mária (Maria Immaculata), Szent Anna, Szent Márton és a Szent Család nevére szentelték fel. Copf stílusúak a templom faragott padjai és gyóntatószékei is. A belső tér kialakítása a már említett mesterembereken felül, többek között Mohl Adolf és Mes János György nevéhez fűződik.

A sekrestyében a II. József által megszüntetett majki kamalduli remeteség templomának faragott sekrestyeszekrénye (1767) látható, amely a rokokó bútorművesség remeke.

Harangok[szerkesztés]

A tornyok közül az északiban egy 560, a déliben pedig egy kb. 3200 kg súlyú harang lakik.

A templom, mint temetkezési hely[szerkesztés]

A templom kriptájában temették Károly Ambrus hercegprímás [akinek holtteste ma Esztergomban nyugszik] és Esterházy Ferenc grófot, valamint végrendelete szerint itt helyezték végső nyughelyére Fellner Jakabot is.[1] Fellneren kívül itt nyugszik még több más, az uradalom szolgálatában működő korabeli mester, illetve művész is.

A templom jelene[szerkesztés]

A templomban általában naponta egy szentmisét tartanak, 18 órakor. Ez alól kivétel szerda, amikor reggel 7.30-kor van mise, valamint a vasárnap és a jelentősebb egyházi ünnepek, amikor délelőtt 10 órakor tartanak szentmisét.

A templomhoz tartozó Szent Kereszt-plébánia (más néven Tata I. plébánia) fíliái a dunaszentmiklósi plébánia, a baji Assisi Szent Ferenc-plébánia, a szomódi Szent Jakab apostol plébánia és a naszályi Krisztus Király lelkészség.

A templom papjai[szerkesztés]

Jelenleg
  • Havassy Bálint
Korábban
  • Smudla Tamás
  • Kóthay László

Források[szerkesztés]