Szellem és Élet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szellem és Élet első füzetének teljes borítófedele (1936)

Szellem és Élet a szegedi Ferenc József Tudományegyetem folyóirata (1936-1940. október 19; majd a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem lapja 1940. október 19-1944.)

Leírása[szerkesztés]

A Böhm Károly nevével fémjelzett kolozsvári filozófiai iskola hagyományát folytatva a jelenkor (politika, társadalomtudomány, lélektan, pedagógia, irodalomtörténet, esztétika) problémáinak filozófiai megközelítését vállaló tanulmányokat közölt magyar és olykor német nyelven, német rezümével, franciára fordított tartalomjegyzékkel.

A tudományos folyóirat alapítója és mindvégig főszerkesztője Bartók György filozófia professzor, a folyóiratot 1936-1940-ig Szegeden szerkesztette, 1940-1944-ig Kolozsvárott. A nyomtatás helye Szeged, Kolozsvár, majd Budapest volt. A szegedi és a kolozsvári egyetemen oktatott valamennyi tudomány területről jelentek meg benne tanulmányok. A folyóirat negyedévente jelent meg.

A tanulmányok szerzői a szegedi korszakban Bartók György, Horkay László, Imre Sándor, Marót Károly, Mitrovics Gyula, Schneller Károly, Tettamanti Béla, Visy József, Zolnai Béla, a holland B. Wigersma; a kolozsvári évfolyamokban mellettük Fábián István, Jancsó Elemér, Mak­kay Ernő, Ortutay Gyula, Tavaszy Sándor is.

Az 1939/1. számban Bartók György Schneller István-nekrológját közli, a Kolozsvárt megjelent első szám Böhm Károly 1896. március 3-án elmondott egyetemi székfoglalójának szövegét.

Elvek, könyvek, folyóiratok című rovatában az érdeklődési körébe vágó jelentősebb műveket Bartók György, Bibó István, Kincs Elek, Szabó József, Tankó Béla, Visy József szemlézi.

Pszichológiai, pedagógiai, filozófiai cikkek (válogatás)[szerkesztés]

Szellem és Élet 1936. negyedik füzetének teljes borítófedele
Szellem és Élet borítékcímének versoja és az első oldal, 1936. 4. füzet, itt tudjuk meg, hogy Buday György tervezte a címoldalt

A nálunk még mindig nagyon újnak számító pszichológiai tudományról, vagy az e tudományhoz közel álló területekről (filozófia, pedagógia) is jelentek meg közlemények e folyóiratban, tanúi lehetünk pesti tudósokkal való vitáknak is.[1]

  • Benedek László:[2] A psychiátria a társas utilizmus szolgálatában (1936/1. 10-27.)
  • Boda István: A filozófia eszményéről és feladatairól. (1936/1. 28-49.)
  • Tomori Viola: Immanens ideálizmus lélektani alapon. (Boda István lélektani felfogása (1936/1.87-90.)
  • Tettamanti Béla: Zwei neuere ungarische Systeme der Erziehungswissenschaft. (1936/1. 104.)
  • Tankó Béla: Boda István: Bevezető a lélektanba (Egy lélektani rendszer vázlata). Budapest, 1934. Könyvism. (1936/2. 166-169.)
  • Tettamanti Béla: Dilthey pedagógiai rendszere. (1936/2. 197-206.)
  • Tomori Viola: Reitzer Béla: A proletárnevelés kérdéséhez (Várkonyi Hildebrand előszavával) Szeged, 1935. (103.l.) Könyvism. (1936/3. 2l6-218.)
  • Prohászka René: A pszichológia tárgyának kettős meghatározása. (1939/1. l0-17.)
  • Tettamanti Béla: Oktatás és oktatáselmélet (Megjegyzések Dr. Prohászka Lajos "Az oktatás elmélete" c. művéhez) (1939/2. 50-64.)
  • Bartók György: Régi magyar filozófusok. (1940/1. 36-37.)
  • Tavaszy Sándor: A természettudomány világnézeti jelentősége. (1941/1. 6-17.)
  • Böhm Károly: Az értékelés analysise. (1942/2. 45-58.) (Málnási Bartók rendezte sajtó alá az erdélyi filozófus művét).
  • Makkai Ernő: Adalékok a magyar filozófia történetéhez. (1943/1-2. 72-75.)
  • Makkai Ernő: Adatok Fogarasi Pap József életéhez és munkásságához. (1944/1-3. 72-87.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tettamanti bírálata Prohászka Lajos oktatáselméletéről, i.m. Szellem és Élet, 1939/2.
  2. Benedek László. [2009. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]