Syngnathus acus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Syngnathus acus
Syngnathus acus az Északi-tengerből
Syngnathus acus az Északi-tengerből
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Pikóalakúak (Gasterosteiformes)
Alrend: Syngnathoidei
Család: Tűhalfélék (Syngnathidae)
Alcsalád: Csőhalak (Syngnathinae)
Nem: Syngnathus
Linnaeus, 1758
Faj: S. acus
Tudományos név
Syngnathus acus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Dermatostethus punctipinnis Gill, 1862
  • Sygnathus acus (Linnaeus, 1758)
  • Syngnathus alternans Günther, 1870
  • Syngnathus brachyrhynchus Kaup, 1856
  • Syngnathus delalandi Kaup, 1856
  • Syngnathus rubescens Risso, 1810
  • Syngnathus temminckii Kaup, 1856
  • Typhle heptagonus Rafinesque, 1810
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Syngnathus acus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Syngnathus acus témájú médiaállományokat és Syngnathus acus témájú kategóriát.

A Syngnathus acus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pikóalakúak (Gasterosteiformes) rendjébe, ezen belül a tűhalfélék (Syngnathidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A Syngnathus acus előfordulási területe az Atlanti-óceán keleti fele, beleértve az Északi-, a Földközi-, az Égei- és a Fekete-tengert is. Feröertől és Norvégiától kezdve a Brit-szigeteken, valamint Nyugat-Európa és Afrika nyugati partjai mentén, egészen Dél-Afrika Jóreménység fokáig, attól keletre az Indiai-óceánig - KwaZulu-Natal térségéig - található meg. Nincs arról megbízható bizonyíték, hogy az Indiai- és a Csendes-óceán határán is élne.

Megjelenése[szerkesztés]

A hal elérheti az 50 centiméteres hosszúságot is, de már 7-25,6 centiméteresen felnőttnek számít. A hátúszóján és a farok alatti úszóján nincsenek tüskéi, azonban az előbbin 33-42 sugár, míg az utóbbin 3 sugár látható. Az alapszíne zöldestől a sötétbarnáig változik, példánytól függően a mintázatok változók. A feje és hátúszója között 18-19 csontos bőrpajzsos gyűrű van. A szája összeforrt hengert alkot.

Életmódja[szerkesztés]

A mérsékelt övtől a trópusokig található meg. 0-110 méteres mélységek között is fellelhető, de általában 3-12 méteres mélységek között tartózkodik. Egyaránt megél a sós- és brakkvízben is; vándorutakat nem tesz meg. Főleg homokos, iszapos és törmelékes vagy alga és tengerifű (Zostera) borította fenéken él. Főleg kis rákokkal táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés]

Évente háromszor is szaporodhat. Egy hím farok alatti tasakjába akár több nőstény is lerakhatja ikráit. A hím összesen akár 400 ikrát is összegyűjthet. A „vemhes” hímek inkább május és július között láthatók. A „vemhesség” körülbelül 5 hétig tart. Az ivadék kikelésekor 1,7-3,5 centiméter hosszú.

Felhasználása[szerkesztés]

Csak az akváriumok számára gyűjtik be.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Syngnathus acus Linnaeus, 1758 FishBase
  • Dawson, C.E., 1986. Syngnathidae. p. 628-639. In P.J.P. Whitehead, M.-L. Bauchot, J.-C. Hureau, J. Nielsen and E. Tortonese (eds.) Fishes of the North-eastern Atlantic and the Mediterranean. Volume 2. Unesco, Paris.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 337.