„Dobrudzsa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
/* Új képek
12. sor: 12. sor:
* [[Tulcea megye]]
* [[Tulcea megye]]


Legnagyobb városa [[Konstanca]] kikötőváros ([[2002]]-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: [[Tulcsa]] (Tulcea), [[Mangalia]], [[Medgidia]], [[Cernavodă]], [[Năvodari]], [[Szulina]] (Sulina).
Legnagyobb városa [[Konstanca]] kikötőváros ([[2002]]-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: [[Tulcsa]] (''Tulcea''), [[Mangalia]], [[Medgidia]], [[Cernavodă]], [[Năvodari]], [[Szulina]] (''Sulina'').


A bulgáriai rész az ún. [[Dél-Dobrudzsa|Kvadriláter]] avagy Dél-Dobrudzsa (''Cadrilater'' = „négyszögű”), ami termékeny, [[sztyeppe]]szerű síkság.
A bulgáriai rész az ún. [[Dél-Dobrudzsa|Kvadriláter]] avagy Dél-Dobrudzsa (''Cadrilater'' = „négyszögű”), ami termékeny, [[sztyeppe]]szerű síkság.

A lap 2011. február 6., 21:53-kori változata

Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között

Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.

Földrajz

Dobrudzsa domborzati térképe
Dobrudzsai táj

Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.

A romániai rész két megyéből áll:

Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Szulina (Sulina).

A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), ami termékeny, sztyeppeszerű síkság.

Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.

Története

Dobrudzsa felosztásának változása 1878-tól napjainkig

Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.

Az 1913-1918 és 19191940 között teljes egészében Romániához tartozott.

Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a II. világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység egyik legnagyobb munka- és átnevelőtáborai itt működtek. Erről szóló hiteles dokumentumok igen ritkák.

Lásd még

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobrudzsa témájú médiaállományokat.