„Kálmány Lajos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kalmany (vitalap | szerkesztései)
1 szerkesztés
Mekga (vitalap | szerkesztései)
352 szerkesztés
72. sor: 72. sor:
* [http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/kalmany/peterl.html Életrajza Péter Lászlótól]
* [http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/kalmany/peterl.html Életrajza Péter Lászlótól]
* [http://www.klke.ro A Pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület honlapja]
* [http://www.klke.ro A Pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület honlapja]
* {{cite web|url=http://mek.oszk.hu/08600/08688|author=Kálmány Lajos|title=Szeged népe|accessdate=20100923}}


{{DEFAULTSORT:Kalmany Lajos}}
{{DEFAULTSORT:Kalmany Lajos}}

A lap 2010. szeptember 23., 11:09-kori változata

Kálmány Lajos
Arcképe a szegedi Somogyi-könyvtár kiállításáról
Arcképe a szegedi Somogyi-könyvtár kiállításáról
SzületettKálmány Lajos
1852. május 3.
Szeged, magyar
Elhunyt1919. december 5. (67 évesen)
Szeged
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásanéprajzkutató, katolikus lelkész
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmány Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kálmány Lajos (Szeged, 1852. május 3. – Szeged, 1919. december 5.) magyar néprajzkutató, katolikus lelkész.

Dél-alföldi és temesközi gyűjtéseivel nagy értékű folklórt mentett meg a Szegedről kirajzott paraszti népesség történeti, katonai énekeiből, betyárballadáiból, hiedelemtörténeteiből, világi és vallásos mondáiból.

Életpályája

Szegedi felsővárosi tímárcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Középfokú tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban végezte, teológiai tanulmányokat Temesvárott folytatott. 1875 júliusában szentelték pappá. Papi tevékenységének első állomáshelye Magyarpécskán volt, itt kezdte népköltészeti gyűjtőmunkáját is. Szíve a szegényparasztokhoz húzott, főnökeivel gyakran összeütközésbe került, ez utóbbi ok miatt többször áthelyezték papi tevékenységének színterét Csanád vármegye, Arad vármegye, Temes vármegye és Torontál vármegye különböző kis településeire, e sajátos körülmény a népdalgyűjtő munkának külön kedvezett. Gyűjtéseit maga szerkesztette egybe, s saját pénzén adta ki, már 1877-től kezdve. 35 évet töltött a papi pályán, utoljára Csanádpalotán volt segédlelkész. 1910-ben betegsége miatt innen nyugdíjazták, ekkor visszaköltözött Szegedre, még pár évig gyűjteményeivel foglalkozott, nagy nyomorban és magányban halt meg. Szegeden érte a halál, a szegedi Dugonics temetőben nyugszik.[1]

Kálmány Lajos hagyatékát Móra Ferenc vásárolta meg a Somogyi-könyvtár számára, e hagyaték később, a levelezés kivételével, a Néprajzi Múzeumba került. S annak egy része majd innen került kiadásra az 1950-es évek elején Dégh Linda és Ortutay Gyula szerkesztésében.

Mitológiai feldolgozó munkáját, s a vallási néprajzzal kapcsolatos tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, s közreadta még életében.

Művei (válogatás)

  • Koszorúk az Alföld vad virágaiból. 1-2.[2] Arad : Réthy Lipót, 1877-1878.
  • Szeged népe. 1-3.[3] Arad : Réthy Lipót és fia, 1881-1891.
  • Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya.[4] Budapest : MTA, 1885. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből ; 12/9.)
  • Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban : a Hold nyelvhagyományainkban. Budapest : MTA, 1887. 20 p.
  • Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban : mythologiai tanulmány. Szegeden : Bába, 1893. 74 p.
  • Hagyományok / Gyűjtötte és jegyzetekkel ellátta a szerző. 1-2. köt.[5] Vácz : Néphagyományokat-Gyűjtő Társaság, 1914.
  • Kálmány Lajos népköltési hagyatéka / szerk. Ortutay Gyula ; kiad. a Magyar Néprajzi Társaság. Budapest : M. Néprajzi Társ., 1920.
  • Történeti énekek és katonadalok / gyűjtötte Kálmány Lajos ; [sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Dégh Linda] ; [az életrajzot írta Péter László] ; [a jegyzeteket kész. Dégh Linda és Katona Imre] ; [Magyar Néprajzi Társaság] Budapest : Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1952. 824 p. (Kálmány Lajos népköltési hagyatéka ; 1.)
  • Alföldi népballadák / gyűjtötte Kálmány Lajos ; [sajtó alá rend. Ortutay Gyula] ; [szerk. Marót Károly] ; [Magyar Néprajzi Társaság] Budapest : Akadémiai Kiadó, 1954. 267 p. ; (Kálmány Lajos népköltési hagyatéka ; 2.)
  • Magyar hitvilág / s.a.r. Péter László ; Szeged-Pécska : Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, 2009. 331. p.

Irodalom (válogatás)

  • Ortutay Gyula : Kálmány Lajos és a modern néprajzi gyűjtés. Szellem és Élet, IV. évf. 1941/4. sz.
  • Péter László : Kálmány Lajos : Egy nagy magyar folklorista élete. Budapest : Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1952. 72 p.
  • Miklós Péter : Kálmány Lajos csanádpalotai évei. Makó, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége makói csoportja, 2003. 26 p. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fuzetek/pages/035/000_konyveszeti_adatok.htm
  • Péter László : Kálmány Lajos : Válogatott tanulmányok / szerk. [Péter László]; [kiad. a Pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület]. Szeged - Pécska, Bába és Társai Kiadó Kft, 2008. 271 p.

Emlékezete

Több helységben (Magyarpécska, Csanádpalota), ahol papi szolgálatot teljesített, emléktáblát állítottak tiszteletére, Szegeden utcát neveztek el róla. Portrészobrát, melyet Kiegl Sándor alkotott, a szegedi Nemzeti Emlékcsarnok őrzi.

2002-ben, születésének 150. évfordulója alkalmából a Somogyi-könyvtár kiállítást rendezett tiszteletére.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ Szeged, Dugonics temető V/B-16-10 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 26 p. ISBN 978-963-06-5260-5
  2. ↑ 1. köt. gyűjtése Magyarpécskáról való; 2. köt. gyűjtése vegyes.
  3. ↑ 1. köt.: Ősszeged népköltése; 2. köt.: Temesköz népköltése; 3. köt.: Szeged vidéke népköltése.
  4. ↑ Újra kiadták 2002-ben Debrecenben.
  5. ↑ 1. köt. népmesék ; 2. köt.: Borbély Mihály mondása után.
  6. ↑ 150 éve született Kálmány Lajos

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kálmány_Lajos&oldid=8514790”