„Párt” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: hif:Rajnetic dal |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Politikai fogalmak}} |
{{Politikai fogalmak}} |
||
{{ |
{{Bővebben|Társadalmi szervezet}} |
||
Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezet, amelyeket rendszerint egy alapító tag vagy egy alapító közösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire [[választások]] révén. Lényeges kellékei a '''párt''' ideológiája vagy programja, amelynek rendszerint előzményei, jeles képviselői, teoretikusai és reprezentatív irányzatai vannak. Fontos a regisztrált tagság, a rendszeres találkozás, gyűlés vagy kongresszus, a tisztségviselők kinevezésének módja stb. Törvényi kereteit az egyesülésről szóló törvény rendelkezései, valamint az alapszabály tartalmazzák. |
Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezet, amelyeket rendszerint egy alapító tag vagy egy alapító közösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire [[választások]] révén. Lényeges kellékei a '''párt''' ideológiája vagy programja, amelynek rendszerint előzményei, jeles képviselői, teoretikusai és reprezentatív irányzatai vannak. Fontos a regisztrált tagság, a rendszeres találkozás, gyűlés vagy kongresszus, a tisztségviselők kinevezésének módja stb. Törvényi kereteit az egyesülésről szóló törvény rendelkezései, valamint az alapszabály tartalmazzák. |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
== Fogalma == |
== Fogalma == |
||
* Önkéntesen létrehozott, |
* Önkéntesen létrehozott, |
||
* [[Érdekszövetség önkormányzata|önkormányzattal]] rendelkező szervezet, |
* [[Érdekszövetség önkormányzata|önkormányzattal]] rendelkező szervezet, |
||
* alapszabályában meghatározott célra alakul, |
* alapszabályában meghatározott célra alakul, |
||
* nyilvántartott tagsággal rendelkezik, |
* nyilvántartott tagsággal rendelkezik, |
||
* céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. |
* céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. |
||
A párt fogalma eltér a [[pártállam]] és a [[többpártrendszer]] viszonyai között. |
A párt fogalma eltér a [[pártállam]] és a [[többpártrendszer]] viszonyai között. |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
=== A párt a többpártrendszerben === |
=== A párt a többpártrendszerben === |
||
* A párt tagsággal rendelkező, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, illetve a kormányzati pozíció megtartásáért. |
* A párt tagsággal rendelkező, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, illetve a kormányzati pozíció megtartásáért. |
||
* Vannak [[rétegpárt]]ok, amelyek bizonyos társadalmi csoportok érdekeit kívánják képviselni (például Vállalkozók pártja) és vannak [[néppárt]]ok, amelyek több réteg képviseletét tűzik ki céljukként. A pártok jellemzően az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra. |
* Vannak [[rétegpárt]]ok, amelyek bizonyos társadalmi csoportok érdekeit kívánják képviselni (például Vállalkozók pártja) és vannak [[néppárt]]ok, amelyek több réteg képviseletét tűzik ki céljukként. A pártok jellemzően az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra. |
||
== A pártok jellemzői == |
== A pártok jellemzői == |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
* megosztottság – konfliktus kifejezői |
* megosztottság – konfliktus kifejezői |
||
** érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat |
** érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat |
||
* a rész az egészet képviseli |
* a rész az egészet képviseli |
||
** nem partikuláris érdekeket közvetítenek |
** nem partikuláris érdekeket közvetítenek |
||
** alapvetően a közjó érdekében tevékenykednek |
** alapvetően a közjó érdekében tevékenykednek |
||
* mai pártok |
* mai pártok |
||
** a polgári társadalom képviseletében tevékenykedik |
** a polgári társadalom képviseletében tevékenykedik |
||
** hierarchiával rendelkezik |
** hierarchiával rendelkezik |
||
** programjaikban alternatívákat kínálnak a társadalmi problémák megoldására |
** programjaikban alternatívákat kínálnak a társadalmi problémák megoldására |
||
42. sor: | 42. sor: | ||
** céljaik sokrétűek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne |
** céljaik sokrétűek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne |
||
[[LaPalombara]] és [[Weiner]] szerint egy pártnak az alábbi négy feltétel kell rendelkezni: |
[[LaPalombara]] és [[Weiner]] szerint egy pártnak az alábbi négy feltétel kell rendelkezni: |
||
# állandó szervezet, az aktuális vezetőtől független, stabil világkép |
# állandó szervezet, az aktuális vezetőtől független, stabil világkép |
||
# látható és hierarchizált szervezet, kommunikáció a helyi és országos szerveken beül |
# látható és hierarchizált szervezet, kommunikáció a helyi és országos szerveken beül |
||
# a vezetők törekednek a döntések feletti hatalomra, és annak megtartására |
# a vezetők törekednek a döntések feletti hatalomra, és annak megtartására |
||
# az állandó szervezet arra törekszik, hogy minden eszközt felhasználjon a tömegtámogatás növelésére |
# az állandó szervezet arra törekszik, hogy minden eszközt felhasználjon a tömegtámogatás növelésére |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
Az európai fejlődés során az [[Anglia|angoloknál]] jelentek meg először a modern pártok feltételei. |
Az európai fejlődés során az [[Anglia|angoloknál]] jelentek meg először a modern pártok feltételei. |
||
A [[whig]]ek és a [[tory]]k a parlament javára változtatták meg az erőviszonyokat, az uralkodó ellenében. A [[18. század]] végére a pártok pozitív elismerést vívtak ki maguknak, a politikai rendszer belső szereplőivé váltak. |
A [[whig]]ek és a [[tory]]k a parlament javára változtatták meg az erőviszonyokat, az uralkodó ellenében. A [[18. század]] végére a pártok pozitív elismerést vívtak ki maguknak, a politikai rendszer belső szereplőivé váltak. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
A kontinensen hosszú ideig (még a polgári forradalmak időszakában és utána is) a pártokat a nép és a közérdek ellenségének tartották. A párteszme nem az alkotmányos kereteken (parlamenti) belül fogalmazódott meg, társadalmi mozgalomként jelent meg, s nem egyszer szemben állt a hivatalos rendszerrel. Az ipari forradalmat követően átértékelődött a pártok szerepe, hiszen egy orientációját vesztett tömeg újraorientálásáról, az elveszett életértelem visszaszerzéséről volt szó |
A kontinensen hosszú ideig (még a polgári forradalmak időszakában és utána is) a pártokat a nép és a közérdek ellenségének tartották. A párteszme nem az alkotmányos kereteken (parlamenti) belül fogalmazódott meg, társadalmi mozgalomként jelent meg, s nem egyszer szemben állt a hivatalos rendszerrel. Az ipari forradalmat követően átértékelődött a pártok szerepe, hiszen egy orientációját vesztett tömeg újraorientálásáról, az elveszett életértelem visszaszerzéséről volt szó |
||
75. sor: | 75. sor: | ||
== A pártok szerepe == |
== A pártok szerepe == |
||
* társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói |
* társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói |
||
* közvéleményt formálják, |
* közvéleményt formálják, |
||
* választási alternatívákat dolgoznak ki |
* választási alternatívákat dolgoznak ki |
||
* nézeteket egyeztetnek. |
* nézeteket egyeztetnek. |
||
* vezetőket választanak |
* vezetőket választanak |
||
== A pártok funkciói == |
== A pártok funkciói == |
||
* érdekek aggregálása (begyűjtése, egyesítése, összegzése) |
* érdekek aggregálása (begyűjtése, egyesítése, összegzése) |
||
* érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják) |
* érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják) |
||
* szakszervezetek, társadalmi érdekképviseletek keresése |
* szakszervezetek, társadalmi érdekképviseletek keresése |
||
* internáló, integráló funkció |
* internáló, integráló funkció |
||
** az emberek valahova tartozzanak **beintegrálja az egyént a társadalomba |
** az emberek valahova tartozzanak **beintegrálja az egyént a társadalomba |
||
** a közös program megvalósítására politikai akaratképzési folyamatban való résztvétel |
** a közös program megvalósítására politikai akaratképzési folyamatban való résztvétel |
||
* politikusok rekrutációja, szelekciója |
* politikusok rekrutációja, szelekciója |
||
** lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre) |
** lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre) |
||
*** nem kell érteni a szakmához(!) |
*** nem kell érteni a szakmához(!) |
||
* kormányzati, illetve ellenzéki szerepkör . |
* kormányzati, illetve ellenzéki szerepkör . |
A lap 2010. szeptember 4., 01:26-kori változata
Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezet, amelyeket rendszerint egy alapító tag vagy egy alapító közösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén. Lényeges kellékei a párt ideológiája vagy programja, amelynek rendszerint előzményei, jeles képviselői, teoretikusai és reprezentatív irányzatai vannak. Fontos a regisztrált tagság, a rendszeres találkozás, gyűlés vagy kongresszus, a tisztségviselők kinevezésének módja stb. Törvényi kereteit az egyesülésről szóló törvény rendelkezései, valamint az alapszabály tartalmazzák.
A párt elismertségét a választásokon elért szavazatok mennyisége adja, míg anyagi támogatásáról az egyes országok kormányai szintén eszerint rendelkeznek. A pártok jellegzetes módon szakadnak és egyesülnek, illetve egymást rombolják, többnyire a pártból elüldözött vagy onnan kiváló tagjaik révén.
Fogalma
- Önkéntesen létrehozott,
- önkormányzattal rendelkező szervezet,
- alapszabályában meghatározott célra alakul,
- nyilvántartott tagsággal rendelkezik,
- céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
A párt fogalma eltér a pártállam és a többpártrendszer viszonyai között.
A pártállami "egypárt"
- A pártállami "egypárt" tagsággal rendelkező társadalmi szervezet, amely egyben az államhatalommal is összefonódik, személyi és ideológia szempontból egyaránt. Ebben az értelemben állampártnak is nevezik.
- Ilyen párt működhet látszólagos többbpártrendszerben is (például a NSZEP az egykori NDK-ban vagy a LEMP a Lengyel Népköztársaságban.
- A tagokat erős egzisztenciális szálak fűzik az egypárthoz. Aki nem tagja az egypártnak, az "pártonkívüli".
- A pártállami alkotmányok és a választójogi szabályok az egypártnak különleges szerepet juttatnak. Mindenki számára világos, hogy a párt bukása saját politikai rendszerének a bukását is jelenti.
- George Orwell találóan "belső pártnak" nevezi az állampárt tényleges hatalmat gyakorló magját, szemben a "külső párttal", amely voltaképpen karrieristákból és szimpatizánsokból áll. (1984)
A párt a többpártrendszerben
- A párt tagsággal rendelkező, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, illetve a kormányzati pozíció megtartásáért.
- Vannak rétegpártok, amelyek bizonyos társadalmi csoportok érdekeit kívánják képviselni (például Vállalkozók pártja) és vannak néppártok, amelyek több réteg képviseletét tűzik ki céljukként. A pártok jellemzően az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra.
A pártok jellemzői
- megosztottság – konfliktus kifejezői
- érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat
- a rész az egészet képviseli
- nem partikuláris érdekeket közvetítenek
- alapvetően a közjó érdekében tevékenykednek
- mai pártok
- a polgári társadalom képviseletében tevékenykedik
- hierarchiával rendelkezik
- programjaikban alternatívákat kínálnak a társadalmi problémák megoldására
- az állam és a társadalom között közvetít
- programjuk a közjóra, általános érdekre irányul
- céljaik sokrétűek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne
LaPalombara és Weiner szerint egy pártnak az alábbi négy feltétel kell rendelkezni:
- állandó szervezet, az aktuális vezetőtől független, stabil világkép
- látható és hierarchizált szervezet, kommunikáció a helyi és országos szerveken beül
- a vezetők törekednek a döntések feletti hatalomra, és annak megtartására
- az állandó szervezet arra törekszik, hogy minden eszközt felhasználjon a tömegtámogatás növelésére
A pártrendszerek kialakulása
Az európai fejlődés során az angoloknál jelentek meg először a modern pártok feltételei.
A whigek és a toryk a parlament javára változtatták meg az erőviszonyokat, az uralkodó ellenében. A 18. század végére a pártok pozitív elismerést vívtak ki maguknak, a politikai rendszer belső szereplőivé váltak.
A modern angol pártrendszer az ipari forradalmat követő demokratizálódási folyamathoz igazodva fejlődik, fokozatosan kiépíti parlamenten kívüli szervezeteit, kísérletet tesz a lakosság politikába való bevonására.
Az egyes politikai irányzatok klubokat szerveznek, később tömegmozgalmakkal kapcsolódtak össze. 1870-re a képviselők a párthovatartozás alapján különböztetik meg magukat.
A kontinensen hosszú ideig (még a polgári forradalmak időszakában és utána is) a pártokat a nép és a közérdek ellenségének tartották. A párteszme nem az alkotmányos kereteken (parlamenti) belül fogalmazódott meg, társadalmi mozgalomként jelent meg, s nem egyszer szemben állt a hivatalos rendszerrel. Az ipari forradalmat követően átértékelődött a pártok szerepe, hiszen egy orientációját vesztett tömeg újraorientálásáról, az elveszett életértelem visszaszerzéséről volt szó
Beyme felosztása
A Beyme- féle 10 párttípus:
- liberális (feudalizmus, rendiség ellen)
- radikális (francia forradalom, annak eszméi: szabadság, egyenlőség, tulajdon biztonsága)
- konzervatív (régi arisztokraták – átmeneti pártok)
- szocialista (szociáldemokrata) (4. rend, a proletariátus érdekeit képviselték)
- kereszténydemokrata (modern konzervatív)
- paraszt (vidéki agrártársadalom ipari tőkével, a városi polgársággal szemben)
- regionális, etnikai pártok (politikai önrendelkezési jogaikért folytattak harcot)
- kommunista (baloldali radikális, forradalmi ideológia, zárt szervezeti rend)
- fasiszta (szélsőjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik)
- környezetvédők (ökológiai pártok a '70-es évek-től)
A pártok szerepe
- társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói
- közvéleményt formálják,
- választási alternatívákat dolgoznak ki
- nézeteket egyeztetnek.
- vezetőket választanak
A pártok funkciói
- érdekek aggregálása (begyűjtése, egyesítése, összegzése)
- érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják)
- szakszervezetek, társadalmi érdekképviseletek keresése
- internáló, integráló funkció
- az emberek valahova tartozzanak **beintegrálja az egyént a társadalomba
- a közös program megvalósítására politikai akaratképzési folyamatban való résztvétel
- politikusok rekrutációja, szelekciója
- lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre)
- nem kell érteni a szakmához(!)
- lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre)
- kormányzati, illetve ellenzéki szerepkör .