„Karlóca” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox + kép |
a Bot: következő módosítása: ro:Carloviț |
||
61. sor: | 61. sor: | ||
[[os:Сремски-Карловци]] |
[[os:Сремски-Карловци]] |
||
[[pl:Sremski Karlovci]] |
[[pl:Sremski Karlovci]] |
||
[[ro: |
[[ro:Carloviț]] |
||
[[ru:Сремски-Карловци]] |
[[ru:Сремски-Карловци]] |
||
[[sh:Sremski Karlovci]] |
[[sh:Sremski Karlovci]] |
A lap 2010. június 1., 15:03-kori változata
Karlóca | |||
A város látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Körzet | Dél-bácskai | ||
Rang | város | ||
Irányítószám | 21205 | ||
Körzethívószám | +381 21 | ||
Rendszám | NS | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8750 fő (2011)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 102 m | ||
Terület | 50,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 12′, k. h. 19° 56′Koordináták: é. sz. 45° 12′, k. h. 19° 56′ | |||
Karlóca weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlóca témájú médiaállományokat. |
Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Szremszki Karlovci / Sremski Karlovci, németül Karlowitz): város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Fekvése
Újvidéktől 11 km-re délkeletre a Duna jobb partján fekszik.
Nevének eredete
Eredeti neve a régi magyar Karon személynévből ered, az pedig a bolgár-török Krum személynévből származik. A betelepülő szerbek a magyar Karom helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma Novi Karlovci) helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb Karlo személynévből származik, jelentése Károlyék.
Története
1308-ban Karon néven említik először. A török hódításig a Báthoriak birtoka. 1521-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. 1699. január 26-án itt kötötték meg a Habsburg császár és a török Porta közötti békét, amely a magyar területekből csak a Temesközt hagyta török kézen. 1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. 1766-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. 1848. május 13-án az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg Rajacićot szerb pátriárkává és követelte a szerb vajdaság felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. 1910-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.
Népesség
Karlóca önálló községet alkot, egyetlen település sem tartozik hozzá közigazgatásilag.
- 1991-ben 7534 lakosa volt.
Ebből 4443 szerb (59%), 1364 horvát (18,1%), 1148 jugoszláv (15,2%), 224 magyar (3%), 117 montenegrói, 32 macedón, 25 ruszin, 22 szlovák, 15 német, 12 albán, 11 szlovén, 10 muzulmán, 10 román, 10 ukrán, 6 cigány, 3 bunyevác, 3 cseh, 1 bolgár, 1 orosz, 4 egyéb, 44 ismeretlen, 17 régió, 12 nem nyilatkozott.
- 2002-ben 8839 lakosa volt.
Ebből 6664 szerb (75,4%), 753 horvát (8,5%), 254 jugoszláv, 215 magyar (2,4%), 89 montenegrói, 71 német, 27 szlovák, 19 macedón, 19 szlovén, 14 ruszin, 10 cigány, 10 orosz, 7 ukrán, 6 román, 4 albán, 4 muzulmán, 3 bolgár, 3 cseh, 2 bunyevác, 1 gorai, 10 egyéb, 329 ismeretlen, 272 nem nyilatkozott, 53 régió.