„Takács Károly” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Sablon:Révai új lexikona forrássablon beszúrása |
|||
9. sor: | 9. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Fiatalon katonai pályára lépett, [[ |
Fiatalon katonai pályára lépett, [[Rendfokozat|őrmesterként]] szolgált. A Honvéd Tiszti Sportegylet versenyzőjeként kezdte a [[sportlövészet]]et. Élete nagy fordulatot vett, amikor [[1938]]-ban egy gránátbaleset során elvesztette jobb kézfejét, emiatt megtanult bal kézzel írni és lőni. Az [[1939]]-es [[luzern]]i világbajnokságon már az ötalakos gyorspisztoly csapat ([[Badinszky László]], [[Börzsönyi Lajos]], [[Dombi Ede]], Takács Károly, [[Vadnay László]]) győztes tagja volt. [[1940]]-ben a kisöbű sportpisztolyos versenyszámban magyar bajnok lett. |
||
A [[második világháború]] alatt fronttisztként szolgált. A világháború után a budapesti Partizán Sport Klub, majd a Budapesti Honvéd versenyzőjeként az önműködő sportpisztollyal ötszörös, a kisöbű sportpisztollyal egyszeres és a nagyöbű sportpisztollyal négyszeres országos bajnok lett. |
A [[második világháború]] alatt fronttisztként szolgált. A világháború után a budapesti Partizán Sport Klub, majd a Budapesti Honvéd versenyzőjeként az önműködő sportpisztollyal ötszörös, a kisöbű sportpisztollyal egyszeres és a nagyöbű sportpisztollyal négyszeres országos bajnok lett. |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
=== Az olimpiákon === |
=== Az olimpiákon === |
||
[[Fájl:Takács Károly sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Takács Károly sírja Budapesten. Új köztemető: 75/2-1-35.]] |
[[Fájl:Takács Károly sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Takács Károly sírja Budapesten. Új köztemető: 75/2-1-35.]] |
||
Az [[1948. évi nyári olimpiai játékok|1948-as londoni olimpián]] ötalakos |
Az [[1948. évi nyári olimpiai játékok|1948-as londoni olimpián]] ötalakos gyorstüzelő pisztolyban ötvenkilenc induló közül 580 körrel (tíz körös céltáblán hatvan lövésből elért eredmény) megszerezte az olimpiai bajnoki címet. Négy évvel később, az [[1952. évi nyári olimpiai játékok|1952-es helsinki olimpiai játékokon]] szintén az ötalakos gyorstüzelő pisztollyal 53 indulóból 579 körrel megvédte olimpiai bajnoki címét. Mögött ezüstérmes saját tanítványa, [[Kun Szilárd]] lett. Az [[1956. évi nyári olimpiai játékok|1956-os melbourne-i olimpián]] csak a nyolcadik helyet tudta megszerezni. |
||
Az [[1955]]-ös [[bukarest]]i Európa-bajnokságon, |
Az [[1955]]-ös [[bukarest]]i Európa-bajnokságon, illetve az [[1958]]-as [[moszkva]]i világbajnokságon egyéniben hadipisztollyal és csapatban ötalakos sportpisztollyal bronzérmet szerzett. Pályafutása során huszonöt alkalommal volt a válogatott tagja. |
||
Már aktív sportolóként is vállalt edzésvezetést a Budapesti Honvéd együttesében. Tanítványai között volt [[Kun Szilárd]] és [[Hammerl László]] is. Visszavonulása után haláláig a Honvéd edzője volt. |
Már aktív sportolóként is vállalt edzésvezetést a Budapesti Honvéd együttesében. Tanítványai között volt [[Kun Szilárd]] és [[Hammerl László]] is. Visszavonulása után haláláig a Honvéd edzője volt. |
||
Ismert volt kitartásáról, kemény idegzetéről és precizitásáról. Edzéseken többször térdig állt a pisztolyhüvelyekben. Hivatásos katonaként tovább lépett előre a ranglétrán, [[ |
Ismert volt kitartásáról, kemény idegzetéről és precizitásáról. Edzéseken többször térdig állt a pisztolyhüvelyekben. Hivatásos katonaként tovább lépett előre a ranglétrán, [[Rendfokozat|alezredessé]] léptették elő. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2010. február 9., 21:53-kori változata
Sablon:MedalTableTop Sablon:MedalSport Sablon:MedalCompetition Sablon:MedalGold Sablon:MedalGold Sablon:MedalBottom Takács Károly (Budapest, 1910. január 21. – Budapest, 1976. január 5.) kétszeres olimpiai bajnok sportlövő, edző, alezredes.
Életpályája
Fiatalon katonai pályára lépett, őrmesterként szolgált. A Honvéd Tiszti Sportegylet versenyzőjeként kezdte a sportlövészetet. Élete nagy fordulatot vett, amikor 1938-ban egy gránátbaleset során elvesztette jobb kézfejét, emiatt megtanult bal kézzel írni és lőni. Az 1939-es luzerni világbajnokságon már az ötalakos gyorspisztoly csapat (Badinszky László, Börzsönyi Lajos, Dombi Ede, Takács Károly, Vadnay László) győztes tagja volt. 1940-ben a kisöbű sportpisztolyos versenyszámban magyar bajnok lett.
A második világháború alatt fronttisztként szolgált. A világháború után a budapesti Partizán Sport Klub, majd a Budapesti Honvéd versenyzőjeként az önműködő sportpisztollyal ötszörös, a kisöbű sportpisztollyal egyszeres és a nagyöbű sportpisztollyal négyszeres országos bajnok lett.
Az olimpiákon
Az 1948-as londoni olimpián ötalakos gyorstüzelő pisztolyban ötvenkilenc induló közül 580 körrel (tíz körös céltáblán hatvan lövésből elért eredmény) megszerezte az olimpiai bajnoki címet. Négy évvel később, az 1952-es helsinki olimpiai játékokon szintén az ötalakos gyorstüzelő pisztollyal 53 indulóból 579 körrel megvédte olimpiai bajnoki címét. Mögött ezüstérmes saját tanítványa, Kun Szilárd lett. Az 1956-os melbourne-i olimpián csak a nyolcadik helyet tudta megszerezni.
Az 1955-ös bukaresti Európa-bajnokságon, illetve az 1958-as moszkvai világbajnokságon egyéniben hadipisztollyal és csapatban ötalakos sportpisztollyal bronzérmet szerzett. Pályafutása során huszonöt alkalommal volt a válogatott tagja.
Már aktív sportolóként is vállalt edzésvezetést a Budapesti Honvéd együttesében. Tanítványai között volt Kun Szilárd és Hammerl László is. Visszavonulása után haláláig a Honvéd edzője volt.
Ismert volt kitartásáról, kemény idegzetéről és precizitásáról. Edzéseken többször térdig állt a pisztolyhüvelyekben. Hivatásos katonaként tovább lépett előre a ranglétrán, alezredessé léptették elő.
Források
- Életrajz az Origo melbourne-i emlékoldalán
- Életrajz a Sulinet honlapján
- Takács Károly a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján
Irodalom
- Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
- Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8