„Tordai-hasadék” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
[[III. Endre]] király [[1291]]-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először <i>Thorda hasadékja</i> néven, később <i>Torda Hasadéka</i> és <i>Torda-hasadék</i> neveket használták [[1767]]-től, majd [[1804]]-től a <i>Tordai hasadék</i> név terjedt el és használatos ma is annak ellenére, hogy történetileg és logikai szempontból helyesebb a <i>Tordahasadék</i> alak. |
[[III. Endre]] király [[1291]]-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először <i>Thorda hasadékja</i> néven, később <i>Torda Hasadéka</i> és <i>Torda-hasadék</i> neveket használták [[1767]]-től, majd [[1804]]-től a <i>Tordai hasadék</i> név terjedt el és használatos ma is annak ellenére, hogy történetileg és logikai szempontból helyesebb a <i>Tordahasadék</i> alak. |
||
A kb. 2 km hosszú szakadékon az [[Aranyos]]ba ömlő [[Hesdát-patak]] folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi [[mészkő]]gerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közöl a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas. |
A kb. 2 km hosszú szakadékon az [[Aranyos]]ba ömlő [[Hesdát-patak]] folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi [[mészkő]]gerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közöl a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas. |
||
==Geológiai felépítése, keletkezése== |
==Geológiai felépítése, keletkezése== |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
[[Nyárády Erazmus Gyula]] felmérése alapján a [[Románia|Romániában]] előforduló 3500 [[növények|növényfajból]] itt 997 található meg. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a különlegeségnek számító [[harmadkor]]i, [[jégkorszak]]i, [[fekete-tenger]]i, [[pannónia]]i, [[sztyeppe]]i, valamint [[alpesek|alpesi]] növényfajok is. Napsütötte oldalán szárazságot kedvelő sztyeppei növények az [[erdélyi hangyabogáncs]] (<i>Jurinea transsilvanica</i>), [[csinos árvalányhaj]] (<i>Stipa pulcherrima</i>) és [[hegyi árvalányhaj]] (<i>Stipa joannis</i>) fordulnak elő. Az árnyékosabb oldalon a mérsékelt nedvességet és árnyékot kedvelő növények az uralkodóak. Legjellegzetesebb a [[merev nyúlfarkfű]] (<i>Sesleria rigida</i>), mely tömött gyepével egész oldalakat lep el. Ebben a fűszőnyegben található a [[tűlevelű szegfű]] (<i>Dianthus spiculifolius</i>) és a [[bánáti ördögszem]] (sikkantyú) (<i>Scabiosa banatica</i>). A hasadék nevezetes füve a mindenütt megjelenő [[díszes zabfű]] (<i>Avenastrum decorum</i>). További ékesség a [[gyászoló imola]] (<i>Centaurea atropurpurea</i>), a [[méregölő sisakvirág]] (<i>Aconitum anthora</i>), az [[illatos kankalin]] (<i>Primula columnae</i>), a [[magyar írisz|magyar]]- (<i>Iris hungarica</i>), [[törpe írisz|törpe-]] (<i>Iris humilis</i>) és [[homoki nőszirom]] (<i>Iris arenaria</i>), [[Joó ibolyája]] (<i>Viola joói</i>), a havasi gyepekre jellemző [[csillogó boglárka]] (<i>Ranunculus hornschuchii</i>), a [[havasi őszirózsa]] (gerepcsin) (<i>Aster alpinus</i>), az [[illatos nefelejcs]] (<i>Myosotis suaveolens</i>), a [[henye boroszlán]] (<i>Daphne cneorum</i>), az [[óriás szegfű]] (<i>Dianthus giganteus</i>), a [[osztrák sárkányfű]] (sallangos pofóka) (<i>Dracocephalum austriacum</i>). Ritka sziklai növények a [[Rochel kőtörőfű]] (<i>Saxifraga rocheliana</i>), a [[bánáti lúdhúr]] (<i>Minuartia banatica</i>), a [[délvidéki görvélyfű]] (<i>Scrophularia lasiocaulis</i>), [[Hoppe gyermekláncfű]] (<i>Taraxacum hoppeanum</i>), a [[sziklai borkóró]] (büdös virnánc) (<i>Thalictrum foetidum</i>), az [[erdélyi berkenye]] (<i>Sorbus dacica</i>), a [[csikófark]] (<i>Ephedra distachia</i>), a [[tiszafa]] (<i>Taxus baccata</i>), stb. A ritka növények legkülönlegesebbikei a [[magyarföldi husáng]] (<i>Ferula sadleriana</i>) amely [[Európa|Európában]] csak a [[Kárpát-medence]] hat termőhelyén és a [[tordai hagyma]] (turkesztáni hagyma) (<i>Allium obliquum</i>) amelynek legközelebbi lelőhelyei az [[Urál-hegység]] déli részén és [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]] vannak. Felfedezése (1857) [[Wolff Gábor]] [[torda]]i gyógyszerész nevéhez fűződik. |
[[Nyárády Erazmus Gyula]] felmérése alapján a [[Románia|Romániában]] előforduló 3500 [[növények|növényfajból]] itt 997 található meg. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a különlegeségnek számító [[harmadkor]]i, [[jégkorszak]]i, [[fekete-tenger]]i, [[pannónia]]i, [[sztyeppe]]i, valamint [[alpesek|alpesi]] növényfajok is. Napsütötte oldalán szárazságot kedvelő sztyeppei növények az [[erdélyi hangyabogáncs]] (<i>Jurinea transsilvanica</i>), [[csinos árvalányhaj]] (<i>Stipa pulcherrima</i>) és [[hegyi árvalányhaj]] (<i>Stipa joannis</i>) fordulnak elő. Az árnyékosabb oldalon a mérsékelt nedvességet és árnyékot kedvelő növények az uralkodóak. Legjellegzetesebb a [[merev nyúlfarkfű]] (<i>Sesleria rigida</i>), mely tömött gyepével egész oldalakat lep el. Ebben a fűszőnyegben található a [[tűlevelű szegfű]] (<i>Dianthus spiculifolius</i>) és a [[bánáti ördögszem]] (sikkantyú) (<i>Scabiosa banatica</i>). A hasadék nevezetes füve a mindenütt megjelenő [[díszes zabfű]] (<i>Avenastrum decorum</i>). További ékesség a [[gyászoló imola]] (<i>Centaurea atropurpurea</i>), a [[méregölő sisakvirág]] (<i>Aconitum anthora</i>), az [[illatos kankalin]] (<i>Primula columnae</i>), a [[magyar írisz|magyar]]- (<i>Iris hungarica</i>), [[törpe írisz|törpe-]] (<i>Iris humilis</i>) és [[homoki nőszirom]] (<i>Iris arenaria</i>), [[Joó ibolyája]] (<i>Viola joói</i>), a havasi gyepekre jellemző [[csillogó boglárka]] (<i>Ranunculus hornschuchii</i>), a [[havasi őszirózsa]] (gerepcsin) (<i>Aster alpinus</i>), az [[illatos nefelejcs]] (<i>Myosotis suaveolens</i>), a [[henye boroszlán]] (<i>Daphne cneorum</i>), az [[óriás szegfű]] (<i>Dianthus giganteus</i>), a [[osztrák sárkányfű]] (sallangos pofóka) (<i>Dracocephalum austriacum</i>). Ritka sziklai növények a [[Rochel kőtörőfű]] (<i>Saxifraga rocheliana</i>), a [[bánáti lúdhúr]] (<i>Minuartia banatica</i>), a [[délvidéki görvélyfű]] (<i>Scrophularia lasiocaulis</i>), [[Hoppe gyermekláncfű]] (<i>Taraxacum hoppeanum</i>), a [[sziklai borkóró]] (büdös virnánc) (<i>Thalictrum foetidum</i>), az [[erdélyi berkenye]] (<i>Sorbus dacica</i>), a [[csikófark]] (<i>Ephedra distachia</i>), a [[tiszafa]] (<i>Taxus baccata</i>), stb. A ritka növények legkülönlegesebbikei a [[magyarföldi husáng]] (<i>Ferula sadleriana</i>) amely [[Európa|Európában]] csak a [[Kárpát-medence]] hat termőhelyén és a [[tordai hagyma]] (turkesztáni hagyma) (<i>Allium obliquum</i>) amelynek legközelebbi lelőhelyei az [[Urál-hegység]] déli részén és [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiában]] vannak. Felfedezése (1857) [[Wolff Gábor]] [[torda]]i gyógyszerész nevéhez fűződik. |
||
A hasadék benszülött növény különlegességei többek kozott a [[hasadéki sisakvirág]] (<i>Aconitum fissuare</i>), [[hasadéki bogáncs]] (<i>Carduus fissuare</i>), az [[épszirmú tűlevelű szegfű]] (<i>Dianthus integripelatus</i>), a [[tordai hölgymál]] (<i>Hieracium tordanum</i>). |
A hasadék benszülött növény különlegességei többek kozott a [[hasadéki sisakvirág]] (<i>Aconitum fissuare</i>), [[hasadéki bogáncs]] (<i>Carduus fissuare</i>), az [[épszirmú tűlevelű szegfű]] (<i>Dianthus integripelatus</i>), a [[tordai hölgymál]] (<i>Hieracium tordanum</i>). |
||
==Állatvilága== |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
Itt lakozó védett madárfajok a [[kövirigó]], [[hantmadár]], [[hajnalmadár]]. 2005-ben a német Geo szaklap által szervezett biodiverzitás napján 320 lepkefajt azonosítottak.[http://www.hirek.ro/newz.php?id=10678&categoryid=6] |
|||
==Legendák== |
==Legendák== |
||
A lap 2009. november 10., 14:53-kori változata
A Tordai-hasadék (románul: Cheile Turzii, németül: Thorenburger Schlucht) mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, nem messze Torda városától. 1938 óta védett terület.
Leírása
| „ | A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli. | ” |
| – Jókai Mór: Egy az Isten | ||
III. Endre király 1291-ben tordai kereskedők részére kiállított kiadott kiváltságlevele említi először Thorda hasadékja néven, később Torda Hasadéka és Torda-hasadék neveket használták 1767-től, majd 1804-től a Tordai hasadék név terjedt el és használatos ma is annak ellenére, hogy történetileg és logikai szempontból helyesebb a Tordahasadék alak.
A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közöl a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas.
Geológiai felépítése, keletkezése
A hasadék a Torockói-takaróban a mezozoikumban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A mélyben levő ofiolit kőzetekre egy tengerelöntés során jurakori mészkő rakódott. A kőzetek kevésbé rétegzettek, észak-nyugati irányúak, a központi részek inkább tömbös szerkezetűek. A hasadék menedékház felőli oldalán a mészkőnél régebbi triászkorú porfirittufa fordul elő, míg a Peterd felőli oldalon fiatalabb krétakorú meszes márga és homokkő található. A triász és kréta kori képződményeken túl fiatalabb, harmadkori rétegek figyelhetőek meg.
A jurakori mészkőben a karsztosodás hatására előbb kisebb barlangok fejlődtek, majd ezek kiterjedésével, összekapcsolódásával kiterjedt barlangrendszer jött létre. Ezeknek a részei lehettek a hasadék mai barlangjai is. A belső üregek növekedésük során beszakadtak, mély dolinákat létrehozva ezáltal, melyeknek összeolvadása révén létrejött a ma ismert hasadék őse, melyet ezután főleg a Hesdát-patak eróziós munkája alakított, mélyített.
Növényvilága
Nyárády Erazmus Gyula felmérése alapján a Romániában előforduló 3500 növényfajból itt 997 található meg. A csúcsok árnyékában, a szélvédett szorosokban és a sziklahajlatok között megmaradtak a különlegeségnek számító harmadkori, jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is. Napsütötte oldalán szárazságot kedvelő sztyeppei növények az erdélyi hangyabogáncs (Jurinea transsilvanica), csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima) és hegyi árvalányhaj (Stipa joannis) fordulnak elő. Az árnyékosabb oldalon a mérsékelt nedvességet és árnyékot kedvelő növények az uralkodóak. Legjellegzetesebb a merev nyúlfarkfű (Sesleria rigida), mely tömött gyepével egész oldalakat lep el. Ebben a fűszőnyegben található a tűlevelű szegfű (Dianthus spiculifolius) és a bánáti ördögszem (sikkantyú) (Scabiosa banatica). A hasadék nevezetes füve a mindenütt megjelenő díszes zabfű (Avenastrum decorum). További ékesség a gyászoló imola (Centaurea atropurpurea), a méregölő sisakvirág (Aconitum anthora), az illatos kankalin (Primula columnae), a magyar- (Iris hungarica), törpe- (Iris humilis) és homoki nőszirom (Iris arenaria), Joó ibolyája (Viola joói), a havasi gyepekre jellemző csillogó boglárka (Ranunculus hornschuchii), a havasi őszirózsa (gerepcsin) (Aster alpinus), az illatos nefelejcs (Myosotis suaveolens), a henye boroszlán (Daphne cneorum), az óriás szegfű (Dianthus giganteus), a osztrák sárkányfű (sallangos pofóka) (Dracocephalum austriacum). Ritka sziklai növények a Rochel kőtörőfű (Saxifraga rocheliana), a bánáti lúdhúr (Minuartia banatica), a délvidéki görvélyfű (Scrophularia lasiocaulis), Hoppe gyermekláncfű (Taraxacum hoppeanum), a sziklai borkóró (büdös virnánc) (Thalictrum foetidum), az erdélyi berkenye (Sorbus dacica), a csikófark (Ephedra distachia), a tiszafa (Taxus baccata), stb. A ritka növények legkülönlegesebbikei a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) amely Európában csak a Kárpát-medence hat termőhelyén és a tordai hagyma (turkesztáni hagyma) (Allium obliquum) amelynek legközelebbi lelőhelyei az Urál-hegység déli részén és Közép-Ázsiában vannak. Felfedezése (1857) Wolff Gábor tordai gyógyszerész nevéhez fűződik. A hasadék benszülött növény különlegességei többek kozott a hasadéki sisakvirág (Aconitum fissuare), hasadéki bogáncs (Carduus fissuare), az épszirmú tűlevelű szegfű (Dianthus integripelatus), a tordai hölgymál (Hieracium tordanum).
Állatvilága
Itt lakozó védett madárfajok a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár. 2005-ben a német Geo szaklap által szervezett biodiverzitás napján 320 lepkefajt azonosítottak.[1]
Legendák
- Szent László Torda mellett harcolt a kunokkal. A túlerővel szemben azonban vissza kellett vonulnia a hegy irányába, de a kunok üldözőbe vették a magyar sereget. Szent László feltekintett az égre, és Istenhez fohászkodott; ebben a pillanatban a hegy kettéhasadt. (Szent László lovának patkónyomai a hasadék felett állítólag ma is látszanak.)
- A Tündérvár nevű barlangban tündérek laknak. Szent György-nap éjjelén megnyílik a barlang, akkor hordják ki a tündérek a kincseket.
- Balika (vagy Balyka) román betyár, aki II. Rákóczi Ferenc híve volt, az itteni barlangokban bújt el a szabadságharc alatt a labancok elől.
Turizmus
A patak völgyében járható ösvény vezet, helyenként függőhidakkal. A falak csak alpinisták számára hozzáférhetőek. A barlangok megközelítése nehéz és veszélyes.
Források
Külső hivatkozások
- Rövid leírás (magyar)
- Rövid leírás és képek (magyar)
- Karpatmedence360.hu
- Részletes leírás (Orbán Balázs)
- Magyar Néprajzi Lexikon – a hegy keletkezésének mondája
- A Hesdát-szurdok (a Torda-hasadék és az Aranyos között) földtani felépítésének és morfológiájának összefüggései (pdf)
- A Tordai-hasadék bemutatása interaktív panoráma képeken
- A Nyugati-szigethegység karsztsziklái között
- A Tordai-hasadék Torda város honlapján
- Hasadéki legendák
.svg){kind=small}