Henye boroszlán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Henye boroszlán
Daphne cneorum PupplingerAu Bavaria18052005c.jpg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Boroszlánfélék (Thymelaeaceae)
Nemzetség: Boroszlán (Daphne)
Faj: D. cneorum
Tudományos név
Daphne cneorum
L.
Szinonimák
  • Daphne bellojocensis Gand.
  • Daphne cneorum var. cantabrica Sennen & Pau
  • Daphne cneorum var. glabrata D.A. Webb
  • Daphne cneorum var. verlotii (Gren. & Godr.) Meisn.
  • Daphne delphini Lavallée
  • Daphne odorata Lam.
  • Daphne prostrata Salisb.
  • Daphne rhodanica Gand.
  • Daphne verlotii Gren. & Godr.
  • Laureola cneorum (L.) Samp.
  • Thymelaea cneorum (L.) Scop.
  • Thymelaea odorata Bubani

a Daphne cneorum subsp. arbusculoides szinonimája:

  • Daphne cneorum f. arbusculoides Tuzson
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Henye boroszlán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Henye boroszlán témájú médiaállományokat és Henye boroszlán témájú kategóriát.

Virága

A henye boroszlán (Daphne cneorum) a boroszlánfélék (Thymelaeaceae) családjában a boroszlán (Daphne) nemzetségbe tartozó, Magyarországon is őshonos és védett növényfaj.

Elterjedése[szerkesztés]

Jellegzetesen európai faj. Magyarországon többek közt a Kisalföld területén él.[2]

Megjelenése[szerkesztés]

Kis, elfekvő szárú, szétterülő (ezért „henye”) cserje. Fiatal hajtásai pelyhesednek.

A szálas-lándzsás vagy visszás tojásdad, bőrnemű levelek 1–2 cm hosszúak, 2,5–3 mm szélesek, a szélük lapos. Válluk ék alakú, a csúcsukon apró szálka nő. Felül fényes sötétzöldek, a fonákuk fénytelenül világoszöld, kékes.

Fűszeres illatú, rózsaszínű vagy ciklámenpiros virágai négytagúak, a leveles hajtás csúcsán végállló, dús csomóban nyílnak.

A mérgező termés bőrnemű csontár, pelyhes és sárgásbarna.

Életmódja[szerkesztés]

Örökzöld.

A törzsváltozat (Daphne cneorum ssp. cneorum) Magyarországon leginkább a dolomithegyek északi, füves lejtőin, dolomitos és meszes sziklagyepekben, bokorerdőkben nő — a nyugati határszélen az erdei fenyvesekben, kivételesen homokbuckákon is felbukkanhat.

A vastag tőből mereven felegyenesedő, 10–20 cm magas szárú (Daphne cneorum ssp. arbusculoides) (Tuzson) Soó éppen ellenkezőleg, a mészkerülő gyertyános–tölgyesek és cseres tölgyesek aljnövényzetében fordul elő. A zárt dolomitsziklagyep (Festuco pallenti – Brometum pannonici) egyik jellemző faja. Rendszeresen megjelenik az alpesi sziklagyepekben.

Virágai áprilistól májusig nyílnak.

Erősen mérgező és védett!

Felhasználása[szerkesztés]

Dísznövényként nagy kultusza van Svájcban, ahol magról szaporítják. Napos, illetve félárnyékos sziklakertekbe ültethető.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]