„Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Polgári Agrárpárt: így érthetőbb
aNincs szerkesztési összefoglaló
36. sor: 36. sor:
Az [[1935-ös választások]]ra a párt meglehetősen szétesett állapotban volt; két legnagyobb tagszervezete más-més néven állított jelölteket, igaz zárójelben megadták a Kossuth Párt címkét is. A sikeresebb a [[Kun Béla (politikus)|Kun Béla]] vezette, nem sokkal korábban az [[FKGP]]-ből kivált ''Nemzeti Agrár Ellenzék'' volt, ami egy tagot (Kunt) juttatta a parlamentbe, míg a párt hivatalos jelöltjei közül is bejutott egy képviselő, ''Országos Függetlenségi Kossuth Párt'' néven, a [[Nemzeti Radikális Párt]]tal választási szövetségben.
Az [[1935-ös választások]]ra a párt meglehetősen szétesett állapotban volt; két legnagyobb tagszervezete más-més néven állított jelölteket, igaz zárójelben megadták a Kossuth Párt címkét is. A sikeresebb a [[Kun Béla (politikus)|Kun Béla]] vezette, nem sokkal korábban az [[FKGP]]-ből kivált ''Nemzeti Agrár Ellenzék'' volt, ami egy tagot (Kunt) juttatta a parlamentbe, míg a párt hivatalos jelöltjei közül is bejutott egy képviselő, ''Országos Függetlenségi Kossuth Párt'' néven, a [[Nemzeti Radikális Párt]]tal választási szövetségben.


Az [[1939-es választások]]on önálló listát már nem állítottak, de [[Rupert Rezső]], a párt korábbi országgyűlési képviselője a [[Polgári Szabadságpárt]] (PSZP) pártlistáján, illetve egyéniben ''Polgári Agrárpárt'' megjelöléssel a [[devecser]]i választókörzetben is elindult, mandátumot azonban csak a listáról a PSZP színeiben szerzett.
Az [[1939-es választások]]on önálló listát már nem tudtak állítani. A párt egykor volt elnöke és korábbi parlamenti képviselője, [[Rupert Rezső]] feljutott a [[Polgári Szabadságpárt]] listájára, illetve egyéniben is indult ''Polgári Agrárpárt'' megjelöléssel a [[devecser]]i választókörzetben. Ugyan egyéniben elbukott, a PSZP listáján mandátumhoz jutott, amit követően a parlamentben is a PSZP frakcióhoz csatlakozott.


[[1945]]-ben a párt és teljes tagsága – a pártot [[1928]] óta elnöklő [[Nagy Vince]] vezetésével – beolvadt az [[FKGP]]-be.
A háború után, [[1945]]-ben a Kossuth párt és teljes tagsága – a pártot [[1928]] óta elnöklő [[Nagy Vince]] vezetésével – beolvadt az [[FKGP]]-be.


==Országgyűlési választási eredményei==
==Országgyűlési választási eredményei==
106. sor: 106. sor:
|}
|}
====Polgári Agrárpárt====
====Polgári Agrárpárt====
A Kossuth Párt az 1939-es választásokra nem tudott önálló jelöltet kiállítani, de korábbi parlamenti képviselője, [[Rupert Rezső]] egyéniben [[Devecser]]ben ''Polgári Agrárpárt'' megjelöléssel mégis indult egyéni jelöltként. Ott ugyan elbukott, de a [[Polgári Szabadságpárt]] listáján bejutott.
A Kossuth Párt az 1939-es választásokra nem tudott önálló jelöltet kiállítani, de korábbi parlamenti képviselője, [[Rupert Rezső]] egyéniben [[Devecser]]ben ''Polgári Agrárpárt'' megjelöléssel mégis indulni tudott egyéni jelöltként. Ott ugyan elbukott, de a [[Polgári Szabadságpárt]] listáján bejutott.
{| class="wikitable"
{| class="wikitable"
!style="background:#CCDDEE; width: 5em" | Választási eredmények
!style="background:#CCDDEE; width: 5em" | Választási eredmények

A lap 2009. november 3., 00:04-kori változata

Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt
Adatok
Utolsó vezetőNagy Vince
Alapítva1922.
Feloszlatva1945. április 13.
ElődpártEgyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt
(nem hivatalos)
UtódpártFKGP
Ideológiakonzervativizmus
Politikai elhelyezkedésjobboldal
Nem tévesztendő össze a következővel: Függetlenségi és 48-as (Kossuth) Párt.

A Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt 1922-ben alakult Batthyány Tivadar gróf és Nagy Vince vezetésével. Önmagukat a Tanácsköztársaság alatt betiltott és feloszlatott Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt folytatásaként definiálták.

Története

A 'Függetlenségi 48-as Párt néven indult szervezet, ami önmagát az Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt folytatásaként definiálta a Trianon utáni politikai zűrzavarban az elődjével kapcsolatos negatív asszociációk elkerülése végett (sok függetlenségi párti támogatta IV. Károly magyar király visszatérési kísérleteit) felvette Kossuth nevét is, jelezvén a demokratikus és függetlenségi („48-as”) hagyományokat kívánják továbbvinni. A hamar kiéleződő belső ellentétek hatására 1923-ban – a régi, függetlenségi párti képviselőkkel együtt, mint pl. P. Ábrahám Dezső – távozott Batthyány Tivadar, mely után jelentős szavazótáborra már nem számíthattak. A párt az 1926-os választásokon csupán öt, az 1935-ös választásokon csupán két önálló jelöltet tudott indítani.

Habár alkalmi helyi választási szövetségek révén ennél több jelöltjük is indulhatott, többek között a párt elnöke is, fennállása során választásonként egy-egy tagot sikerült delegálniuk az Országgyűlésbe. Az 1931-es választások kivételével 1922-ben, 1926-ban és 1935-ben is bejutott egy-egy képviselőjük. 1924-ben egy helyi időközi választáson Nagy Vince is bekerült, ő azonban 1926-ban elbukott.

Az 1935-ös választásokra a párt meglehetősen szétesett állapotban volt; két legnagyobb tagszervezete más-més néven állított jelölteket, igaz zárójelben megadták a Kossuth Párt címkét is. A sikeresebb a Kun Béla vezette, nem sokkal korábban az FKGP-ből kivált Nemzeti Agrár Ellenzék volt, ami egy tagot (Kunt) juttatta a parlamentbe, míg a párt hivatalos jelöltjei közül is bejutott egy képviselő, Országos Függetlenségi Kossuth Párt néven, a Nemzeti Radikális Párttal választási szövetségben.

Az 1939-es választásokon önálló listát már nem tudtak állítani. A párt egykor volt elnöke és korábbi parlamenti képviselője, Rupert Rezső feljutott a Polgári Szabadságpárt listájára, illetve egyéniben is indult Polgári Agrárpárt megjelöléssel a devecseri választókörzetben. Ugyan egyéniben elbukott, a PSZP listáján mandátumhoz jutott, amit követően a parlamentben is a PSZP frakcióhoz csatlakozott.

A háború után, 1945-ben a Kossuth párt és teljes tagsága – a pártot 1928 óta elnöklő Nagy Vince vezetésével – beolvadt az FKGP-be.

Országgyűlési választási eredményei

Választási eredmények Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma
(össz.) 		Mandátumok aránya
(össz.) 		Parlamenti szerepe
1922-es 33 220 2,04% 1 0,41% ellenzék
1926-os 13 564 1,19% 1 0,41% ellenzék
1931-es 28 518 1,89% ― ― nem jutott be
1935-ös 5 648 0,29% 1+1A 0,41% ellenzék
1939-es ― ― ― ― nem indult B
  • A: Az egyik Országos Függetlenségi Kossuth Párt néven, a másik Nemzeti Agrár Ellenzék (lásd alább) néven
  • B: Önálló listát nem állítottak, de Rupert Rezső Polgári Agrárpárt pártmegjelöléssel indult a devecseri egyéni választókerületben (lásd alább)

A párt alegységeinek önálló eredményei

Nemzeti Agrár Ellenzék

A párt 1935-re szétesés-közeli állapotba került, több része is önálló listán indult. A hódmezővásárhelyi alapszervezet Nemzeti Agrár Ellenzék néven állított ki önálló listát, igaz zárójelben szerepelt a Kossuth Párt neve is. Kun Béla szerzett mandátumot ezen pártmegjelöléssel.

Választási eredmények Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma
(össz.) 		Mandátumok aránya
(össz.) 		Parlamenti szerepe
1935-ös 5 320 0,27% 1 0,41% ellenzék

Polgári Agrárpárt

A Kossuth Párt az 1939-es választásokra nem tudott önálló jelöltet kiállítani, de korábbi parlamenti képviselője, Rupert Rezső egyéniben Devecserben Polgári Agrárpárt megjelöléssel mégis indulni tudott egyéni jelöltként. Ott ugyan elbukott, de a Polgári Szabadságpárt listáján bejutott.

Választási eredmények Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma
(össz.) 		Mandátumok aránya
(össz.) 		Parlamenti szerepe
1939-es 873 0,02% ― ― nem jutott be

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Függetlenségi_48-as_és_Kossuth_Párt&oldid=6474101”