„Prímás-sziget” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2009. augusztus 3., 13:10-kori változata

A Prímás-sziget a Duna esztergomi szakaszánál található. A belvároshoz legközelebb lévő, észak-dél irányba húzódó sziget. Tőle nyugatra, folyik a Duna főága, keletre, és északra az úgynevezett Kis-Duna, hivatalos nevén a Prímás-szigeti mellékág. A sziget hossza körülbelül 2,7 km.

Története

A Palkovics-pad közelében, a Duna partján a szakirodalom sokáig egy négy saroktornyos római castrum maradványiról számolt be, azonban egy 1953-as ásatás szerint a romok egy Gizella királyné által alapított bencés kolostor maradványai a 11. századból, a Szűz Mária templom és kolostor.^[1] Maradványait, és a kolostor kertjében lévő temetkezési kápolna alapfalait a hajóállomástól 200 méterre, délre tárták fel.

Eredetileg két különálló szigetből állt (a Prímás- és a tőle északra fekvő Vízivárosi szigetből), amik között lévő csatornát a 19. században feltöltötték, ezzel kialakítva a mai szigetet.^[2] Az 1850-es években nagyfokú tereprendezését, szintezést végeztek a szigeten. A mai Gőzhajó utca környékén volt egykor a prímáskert, valamint a magyar és a német hajóállomás.^[3]

A szigeten

A szigeten számos sportpálya van, az északi, beépített részén pedig több intézmény is működik, mint például a Pézsa Tibor Városi Sportcsarnok, a Zsolt Nándor Zeneiskola, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Gyakorló Általános Iskolája, 2007-ig a Helischer József Városi Könyvtár (korábban Babits Mihály Városi Könyvtár), az 1985-ben átadott Hotel Esztergom, kemping, a 2005-ben átadott Aquasziget Esztergom elnevezésű élmény-, gyógy- és termálfürdő és egy 2008 novemberében átadott mélygarázs. Az északi csücskén, a Duna és a Kis-Duna összefolyásánál áll az országzászló, ahol emléktábla emlékezik meg arról, hogy Rákóczi Ferenc ott pihent meg Esztergom bevétele után. Egyedülálló módon később ugyanezen a helyen fordult meg Kossuth Lajos és Széchenyi István is. Jelenleg két szálloda építése zajlik a szigeten.

A sziget déli vége külterület, ez a rész máig őrzi zöldterület jellegét. A sportcsarnok környékén rendezik meg évente a Fesztergom elnevezésű zenei fesztivált. A sziget keleti partján húzódik a Gesztenye fasor nevű sétány, ezen a Kis-Duna ágon yachtkikötők sorakoznak. Nyáron vadlibák, vadkacsák lepik el, a Kis-Duna–ágon az utóbbi években a hattyú is megtelepedett. A környék rovarvilága szintén gazdag.

Közlekedés

A szigetet gépkocsival a Mária Valéria hídon, a Bottyán hídon, és a Szent Erzsébet hídon, gyalogosan a Kossuth hídon, és a „Lépcsős” vagy Szent Miklós hídon lehet megközelíteni, továbbá a szigeten található Esztergom hajóállomása. A Duna-híd 2001-es átadása előtt a szigetről indultak kompjáratok a szomszédos Párkányba. A közlekedést nehezíti, hogy árvízkor a sziget nagy részét rendszeresen elönti a Duna, bizonyos részeit megközelíthetetlenné téve. Ilyenkor több hidat is le kell zárni.

Források

↑ Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
↑ dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye
↑ Pifkó Péter:Esztergomi utcák

Lásd még

Helemba-sziget, Esztergom

Coordinate: Extra unexpected parameters

[1] Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)

[2] r. Borovszky Samu: Esztergom vármegye

[3] Pifkó Péter:Esztergomi utcák

[1]

[2]

[3]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 ==Története==
 [[Kép:Esztergom-Vamszedohaz.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Vámszedőház a Mária Valéria híd tövében]]
+A Palkovics-pad közelében, a Duna partján a szakirodalom sokáig egy négy saroktornyos római [[castrum]] maradványiról számolt be, azonban egy [[1953]]-as ásatás szerint a romok egy Gizella királyné által alapított bencés kolostor maradványai a 11. századból, a [[Elpusztult középkori templomok, kápolnák Esztergomban#Külvárosok|Szűz Mária templom és kolostor]].<ref>Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)</ref> Maradványait, és a kolostor kertjében lévő temetkezési kápolna alapfalait a hajóállomástól 200 méterre, délre tárták fel.
-A [[11. század]]ban [[bencés rend]]i apácakolostort alapítottak a szigeten [[Elpusztult középkori templomok, kápolnák Esztergomban#Külvárosok|Szűz Mária templom és kolostor]] néven. Maradványait, és a kolostor kertjében lévő temetkezési kápolna alapfalait a hajóállomástól 200 méterre, délre tárták fel. Eredetileg két különálló szigetből állt (a Prímás- és a tőle északra fekvő [[Víziváros (Esztergom)|Vízivárosi]] szigetből), amik között lévő csatornát a [[19. század]]ban feltöltötték, ezzel kialakítva a mai szigetet.<ref>dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye</ref> Az 1850-es években nagyfokú tereprendezését, szintezést végeztek a szigeten.
+Eredetileg két különálló szigetből állt (a Prímás- és a tőle északra fekvő [[Víziváros (Esztergom)|Vízivárosi]] szigetből), amik között lévő csatornát a [[19. század]]ban feltöltötték, ezzel kialakítva a mai szigetet.<ref>dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye</ref> Az 1850-es években nagyfokú tereprendezését, szintezést végeztek a szigeten. A mai Gőzhajó utca környékén volt egykor a prímáskert, valamint a magyar és a német hajóállomás.<ref>Pifkó Péter:Esztergomi utcák</ref>
 ==A szigeten==
@@ 13. sor: / 15. sor: @@
 A sziget déli vége külterület, ez a rész máig őrzi zöldterület jellegét.
 A sportcsarnok környékén rendezik meg évente a [[Fesztergom]] elnevezésű zenei fesztivált. A sziget keleti partján húzódik a Gesztenye fasor nevű sétány, ezen a Kis-Duna ágon yachtkikötők sorakoznak. Nyáron vadlibák, vadkacsák lepik el, a Kis-Duna–ágon az utóbbi években a hattyú is megtelepedett. A környék rovarvilága szintén gazdag.
-A Palkovics-pad közelében, a Duna partján a szakirodalom sokáig egy négy saroktornyos római [[castrum]] maradványiról számolt be, azonban egy [[1953]]-as ásatás szerint a romok egy Gizella királyné által alapított bencés kolostor maradványai a 11. századból.<ref>Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)</ref>
-A mai Gőzhajó utca környékén volt egykor a prímáskert, valamint a magyar és a német hajóállomás.<ref>Pifkó Péter:Esztergomi utcák</ref>
 ==Közlekedés==
 [[Kép:Esztergom.legifoto8.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A gyakorló iskola]]
-A szigetet gépkocsival a [[Mária Valéria híd]]on, a [[Bottyán híd]]on, és a [[Szent Erzsébet híd]]on, gyalogosan a [[Kossuth híd (Esztergom)|Kossuth híd]]on, és a (Lépcsős) [[Szent Miklós híd]]on lehet megközelíteni, továbbá a szigeten található Esztergom hajóállomása. A Duna-híd [[2001]]-es átadása előtt a szigetről indultak kompjáratok a szomszédos [[Párkány]]ba. A közlekedést nehezíti, hogy árvízkor a sziget nagy részét rendszeresen elönti a Duna, bizonyos részeit megközelíthetetlenné téve. Ilyenkor több hidat is le kell zárni.
+A szigetet gépkocsival a [[Mária Valéria híd]]on, a [[Bottyán híd]]on, és a [[Szent Erzsébet híd]]on, gyalogosan a [[Kossuth híd (Esztergom)|Kossuth híd]]on, és a „Lépcsős” vagy [[Szent Miklós híd]]on lehet megközelíteni, továbbá a szigeten található Esztergom hajóállomása. A Duna-híd [[2001]]-es átadása előtt a szigetről indultak kompjáratok a szomszédos [[Párkány]]ba. A közlekedést nehezíti, hogy árvízkor a sziget nagy részét rendszeresen elönti a Duna, bizonyos részeit megközelíthetetlenné téve. Ilyenkor több hidat is le kell zárni.
 ==Források==