„Náray-Szabó Gábor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Witéz (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Witéz (vitalap | szerkesztései)
15. sor: 15. sor:
[[1987]] és [[1990]] között az Európai Kémikus Egyesületek Szövetsége (FECS; Federation of European Chemical Societies) főtitkára, [[2002]]-től [[2005]]-ig annak elnöke volt, valamint [[1982]] és [[1999]] között az Elméleti Szerveskémikusok Világszövetsége elnökségi tagjaként is dolgozott.
[[1987]] és [[1990]] között az Európai Kémikus Egyesületek Szövetsége (FECS; Federation of European Chemical Societies) főtitkára, [[2002]]-től [[2005]]-ig annak elnöke volt, valamint [[1982]] és [[1999]] között az Elméleti Szerveskémikusok Világszövetsége elnökségi tagjaként is dolgozott.


[[1973]]-ban védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, [[1983]]-ban a kémiai tudományok doktori értekezését. [[1990]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, [[1998]]-ban rendes tagjává választotta. [[1996]] és [[1999]] között a tudományos [[köztestület]] főtitkár-helyetteseként dolgozott. A Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság tagja lett. [[2006]]-ban kinevezték az [[MTA]] Könyvtára főigazgatójává. Emellett [[1994]]-ben a [[párizs]]i Művészeti és Tudományok Akadémia, [[2002]]-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává is megválasztották.
[[1973]]-ban védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, [[1983]]-ban a kémiai tudományok doktori értekezését. [[1990]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, [[1998]]-ban rendes tagjává választotta. [[1996]] és [[1999]] között a tudományos [[köztestület]] főtitkár-helyetteseként dolgozott. A Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság tagja lett. [[2006]]-ban kinevezték az [[Akadémiai Könyvtár|MTA Könyvtára]] főigazgatójává. Emellett [[1994]]-ben a [[párizs]]i Művészeti és Tudományok Akadémia, [[2002]]-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává is megválasztották.


Kutatási területe: elméleti kémia, számítógépes [[molekulatervezés]], [[szerkezeti biológia]] és az elektrosztatikus enzimkatalízis elmélete (amelynek egyik kidolgozója volt).
Kutatási területe: elméleti kémia, számítógépes [[molekulatervezés]], [[szerkezeti biológia]] és az elektrosztatikus enzimkatalízis elmélete (amelynek egyik kidolgozója volt).

A lap 2009. július 21., 09:30-kori változata

Náray-Szabó Gábor (Budapest, 1943. március 11.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1996 és 1999 között annak főtitkár-helyettese. 2006-ban az MTA Könyvtárának főigazgatójává nevezték ki. Náray-Szabó István kémikus, egyetemi tanár fia.

Tanulmányai

Egyetemi tanulmányait a Veszprémi Vegyipari Egyetemen kezdte 1961-ben, majd 1963-ban átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának vegyész szakára, ahol 1967-ben szerzett diplomát.

Tudományos pályafutása

Diplomájának megszerzése után a Chinoin gyógyszergyárban kezdett el dolgozni, majd 1968 és 1970 között a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézetében volt aspiráns. 1971-ben és 1973-ban Göttingenben volt Humboldt-ösztöndíjjal vendégkutató.

1972-ben visszatért a Chinoinba, ill. a BME Fizikai Intézetébe, utóbbiba vendégkutatóként. 1977-ben az ELTE-n volt vendégkutató. 1978-ban a Chinoin tudományos információs osztályának vezetőjévé nevezték ki, amely osztályt 1990-ig igazgatott. A rendszerváltás után a Bionavion Biokémiai Kutatás-Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója volt 1991-ig. Ezután az ELTE Természettudományi Karának elméleti kémia laboratóriumába került, ahol 1992-ben kapott egyetemi tanári megbízást.

1981-ben választották a Magyar Kémikusok Egyesületének elnökségi tagjává és titkárává. 1983-ban az egyesület főtitkára, 1990-ben elnöke lett. Ezt a pozícióját 1997-ig töltötte be. Ezen kívül 1990 és 1994 között a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége (MTESZ) elnöke volt. 1994 és 1998 között az MTESZ elnökségének tagja volt, amelybe 2002-ben tért vissza.

1987 és 1990 között az Európai Kémikus Egyesületek Szövetsége (FECS; Federation of European Chemical Societies) főtitkára, 2002-től 2005-ig annak elnöke volt, valamint 1982 és 1999 között az Elméleti Szerveskémikusok Világszövetsége elnökségi tagjaként is dolgozott.

1973-ban védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1983-ban a kémiai tudományok doktori értekezését. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban rendes tagjává választotta. 1996 és 1999 között a tudományos köztestület főtitkár-helyetteseként dolgozott. A Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság tagja lett. 2006-ban kinevezték az MTA Könyvtára főigazgatójává. Emellett 1994-ben a párizsi Művészeti és Tudományok Akadémia, 2002-ben a Szent István Akadémia rendes tagjává is megválasztották.

Kutatási területe: elméleti kémia, számítógépes molekulatervezés, szerkezeti biológia és az elektrosztatikus enzimkatalízis elmélete (amelynek egyik kidolgozója volt).

Közéleti pályafutása

2000-ben az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője lett, majd 2001 és 2002 között a minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott.

Az 1995-ben alakult konzervatív Professzorok Batthyány Körének tagja, majd 2003-ban elnöke lett. Elődje a tisztségben az akkor a Fidesz kulturális tagozatának elnökévé választott Pálinkás József, jelenlegi MTA-elnök volt. 2005-ben az Orbán Viktor által létrehozott Nemzeti Konzultációs Testület tagja volt annak feloszlásáig. Az Országgyűlés által 2008. október 10-én létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagja lett.

Díjai, elismerései

  • MTESZ díj (1990)
  • Universitatea de Vest Timisoara (Temesvár) tiszteletbeli doktora (1996)
  • Than Károly Emlékérem, Magyar Kémikusok Egyesülete (1997)
  • BIOSCIENCE díj az év legjobb magyar molekuláris biológiai közleményéért (1998)
  • Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (1998)
  • Máltai Lovagrend ezüstérme (1999)
  • Pro Universitate et Scientia", Magyar Professzorok Világtanácsa (2003)
  • MTESZ gyémántjubileumi érme (2008)

Főbb publikációi

Források