„Léta vára” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
+ro |
|||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
{{Kalotaszegi várak}} |
{{Kalotaszegi várak}} |
||
[[ro:Cetatea Liteni]] |
|||
A lap 2008. április 14., 08:20-kori változata
Léta vára (Géczi-vár) Kalotaszeg legdélebbi vára, Magyarléta (románul Liteni, korábban Litu Unguresc, németül Ungarischlitta/Königsdorf) falu határában, Romániában Kolozs megyében található.
Története
A „Castrum Léta” királyi vár volt kezdettől fogva, és az erdélyi vajda tisztsége alatt állott, aki saját embereivel innen intézte a megye területének ügyeit. A vár építésének ideje nem ismeretes, de 1324-ben már említik. Luxemburgi Zsigmond király 1405-ben Kolozsvár városának adományozta, de időközben ismét vajdai kézre került, majd 1419-ben a várhoz tartozó falvakat a király felosztja kusalyi Jakcs János, Vána udvarbírája és László belényesi román vajda között. 1441 elején II. Ulászló király Herepei Márk alvajdának adományozta a várbirtokot, melyet ekkor a király akarata ellenére Losonczi Dezső volt erdélyi vajda tartott a kezén. Herepei Márk – végrendelete alapján - 1450 novemberében elhunyt, és Hunyadi János kormányzó már 1450 decemberében kusalyi Jakcs Mihály erdélyi vajdának, unokatestvérének Jakcs László fiának Péternek, továbbá atyjafiainak Jakcs Lászlónak és fiainak Lászlónak és Görgynek adta Léta várát és tartozékait. Ugyanekkor a kormányzó nővére Dengelengi Pongrácz özvegye is jogot tartott Léta várához. V. László király 1456. április 4-én a várat és tartozékait Hunyadi János nővérének adományozza. 1500 november 26-án II. Ulászló király rendeletére Pongrácz Mátyás özvegyét Perényi Orsolyát iktatják zálog címén a várba és tartozékaiba, mivel a vár visszaszállt a koronára. Perényi Orsolya halála után, 1501-ben II. Ulászló király Corvin Jánosnak adományozta várbirtokot. 1524-ben már gyarmati Balassa Ferenc birtoka a Létai vár. 1544-ben Izaballa királyné Ártánházi Bornemissza Boldizsárnak adományozza. 1560-ban Balassa Menyhárt birtoka, de ő 1561-ben szembeszállt János Zsigmondfejedelemmel, aki így ostrom alá vette a várat. Miután a várőrség fellázadt, a várat feladták és mikor a fejedelem csapatai a várba bevonultak a földalatti kamrákban elrejtett lőpor felrobbant és a vár összeomlott, 50 katona Szilvási János parancsnokkal együtt a romok alatt lelte halálát. A várrom a környező birtokkal együtt 1562-ben visszakerült Kolozsvár városához, 1569-ben pedig Ghyczy János kormányzónak adományozták, aki helyreállította a várat. Az ő neve után nevezik Géczi várnak az erősséget. 1589. március 6-án Báthori Zsigmond a birtokot Gyulai Pálnak és nejének Ghyczy Katának és örököseinek adományozta. A létai vár a kisméretű várak közé tartozott. Szabálytalan négyszög alakú volt és belső (felső) és külső (alsó) várból állt. A vár nyugati oldalán a legmeredekebb a szikla, amelyre a vár épült, és csak a keleti oldal felől volt megközelíthető. A bejárat is ezen az oldalon volt. A belső vár és annak “öregtornya” a létai vár legrégibb részei, és napjainkban is ezek a legépebben megmaradt részek. A külső vár megmaradt része egy hatszögű erődtorony és a kelet felé nyúló falrész. A külső vár megépítése tűzfegyverek elterjedésének időpontjára, a XVI. századra tehető. Régészeti ásatások során felszínre kerültek Szent László király arcmásával díszített cserépedény maradványok, napkoronggal díszített kályhacsempék, X-XI. századi nyílhegyek, kőszerszámdarabok, ezüstgyűrűk stb. Ezek bizonyítják, hogy Léta várának létezése jóval korábbra tehető, mint az első okleveles említése. A jelenleg is romokban heverő vár lerombolásának történetét nem ismerjük. Valószínűleg a Rákóczi szabadságharcot követő szatmári béke után (1711) robbantják fel az ország sok más erősségéhez hasonlóan. A festői fekvésű várrom az elmúlt években nyári táborok színhelye volt, a mai napig közkedvelt kirándulóhely.
Külső hivatkozások
Forrás
- Fogarasi László-Váradi István: Kalotaszeg és környéke (EKE Kolozsvári Osztály, 2004)
- http://www.magyarfenes.ro/magyarleta/egyhazkozseg/i.pdf