„Orosz–török háborúk” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: it:Guerra russo-turca
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
43. sor: 43. sor:
==Érdekességek==
==Érdekességek==
A [[20. század]]ban még számos esetben fennállt lehetséges [[Szovjetunió|szovjet]]-[[Törökország|török]] háborúk veszélye.
A [[20. század]]ban még számos esetben fennállt lehetséges [[Szovjetunió|szovjet]]-[[Törökország|török]] háborúk veszélye.
A tengelyhatalmakkal a [[II. világháború]] előtt és azalatt állandó kacérkodó [[Törökország]], aki az egyik nyersanyagszállítójuk volt, többször állt azon a ponton, hadatüzen a [[Szovjetunió]]nak, így megkönnyítette volna a németek helyzetét, hogy kijussannak a [[Közel-Kelet|közel-keleti]] olajmezőkre.
A tengelyhatalmakkal a [[II. világháború]] előtt és azalatt állandó kacérkodó [[Törökország]], aki az egyik nyersanyagszállítójuk volt, többször állt azon a ponton, hogy hadatüzen a [[Szovjetunió]]nak, így megkönnyítette volna a németek helyzetét, ami által kijuthattak volna a [[Közel-Kelet|közel-keleti]] olajmezőkre.


A [[Hidegháború]] éveiben a [[NATO]] rakétaállásokat telepített [[Törökország]]ba, s a [[kaukázus]]i határon gyakran felvonultak a [[Törökország|török]] és [[Szovjetunió|szovjet]] csapatok, akik gyakran összetűztek egymással.
A [[Hidegháború]] éveiben a [[NATO]] rakétaállásokat telepített [[Törökország]]ba, s a [[kaukázus]]i határon gyakran felvonultak a [[Törökország|török]] és [[Szovjetunió|szovjet]] csapatok, akik gyakran összetűztek egymással.

A lap 2007. november 6., 17:03-kori változata

Orosz–török háborúk: Az oroszok a tatár hódítók lerázása után keletnek és délnek terjeszkedtek. Az orosz–török összecsapások már azzal megkezdődtek, mikor az Oszmán Birodalom szultánja II. Bajezid uralma alá vetette a Krími kánságot (1475) és ettől kezdődően betöréseikkel folytonosan pusztították a szomszédos országokat (Oroszország, Lengyelország, Litván Nagyfejedelemség, Havaselve és Moldva), valamint egyes államnélküli népeket (pl. cserkeszek).

Az egyes apró hadjáratokat és portyázó támadásokat leszámítva az igazi háborúk csak a XVI. század végén indultak el.

Az orosz–török háborúk azonban nemcsak fegyveres harcokban, hanem egymás zsarolásában és fenyegetésében nyilvánultak meg eleinte leginkább.

Orosz–török háborúk

Alapvetően a törökök első támadásai a XV.-XVII. században a dél-orosz területek ellen a Krím felől kisebb nagyobb hullámban érintették. Ehhez hasonló hadjáratok nálunk Magyarországon is rendszeresek voltak. A XVI. egy eléggé komoly támadással (1568-70) kell számolnunk, majd a XVII. század második felében indulnak el (1676-81-es háborútól számítva) az igazi török-orosz összecsapások.

Érdekességek

A 20. században még számos esetben fennállt lehetséges szovjet-török háborúk veszélye. A tengelyhatalmakkal a II. világháború előtt és azalatt állandó kacérkodó Törökország, aki az egyik nyersanyagszállítójuk volt, többször állt azon a ponton, hogy hadatüzen a Szovjetuniónak, így megkönnyítette volna a németek helyzetét, ami által kijuthattak volna a közel-keleti olajmezőkre.

A Hidegháború éveiben a NATO rakétaállásokat telepített Törökországba, s a kaukázusi határon gyakran felvonultak a török és szovjet csapatok, akik gyakran összetűztek egymással.

Forrás

  • From wikipedia, the free encyklopedia: Russo-turkish wars
  • Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum, 2004.