„Sátánizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
Az irányzatai többnyire az [[okkultizmus]]hoz kötődnek. |
Az irányzatai többnyire az [[okkultizmus]]hoz kötődnek. |
||
Két fő irányzata a [[Klasszikus teista sátánizmus|teista sátánizmus]] és az ateista sátánizmus.<ref name="Satanism-Introduction">{{cite web |author-last=Abrams |author-first=Joe |editor-last=Wyman |editor-first=Kelly |date= |
Két fő irányzata a [[Klasszikus teista sátánizmus|teista sátánizmus]] és az ateista sátánizmus.<ref name="Satanism-Introduction">{{cite web |author-last=Abrams |author-first=Joe |editor-last=Wyman |editor-first=Kelly |date= 2006 |title=The Religious Movements Homepage Project - Satanism: An Introduction |url=http://religiousmovements.lib.virginia.edu/nrms/satanism/intro.html#atheistic/theistic |archive-url=https://web.archive.org/web/20060829152745/http://religiousmovements.lib.virginia.edu/nrms/satanism/intro.html#atheistic/theistic |archive-date=2006 |website=virginia.edu |publisher=[[University of Virginia]] |access-date=2021}}</ref> A teista sátánisták [[Szellem (vallás)|természetfölötti]] [[istenség]]ként tisztelik a Sátánt, de nem tekintik őt mindenhatónak. Velük szemben az ateista sátánisták a Sátánt bizonyos emberi tulajdonságok szimbólumának tekintik.<ref name="Point of Inquiry Interview">{{cite web|last=Gilmore|first=Peter|title=Science and Satanism|url=http://www.pointofinquiry.org/peter_h_gilmore_science_and_satanism/|work=Point of Inquiry Interview|access-date=9 December 2013}}</ref> Utóbbi ághoz tartozik a [[LaVey-i sátánizmus]] is. |
||
== Teista sátánizmus == |
== Teista sátánizmus == |
||
A lap 2021. február 17., 12:13-kori változata
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A sátánizmus különböző világképű és erkölcsrendszerű mozgalmak gyűjtőmegnevezése, amelyek kultuszának középpontjában a Sátán áll.[1] Irányzatai lehetnek teisták, ateisták, agnosztikusak vagy deisták is.[1] Modern vallási gyakorlata a Sátán Egyházának alapításával kezdődött 1966-ban.
Követői az individualizmus szélsőséges formáit vallhatják, továbbá képmutatóként és elnyomóként utasíthatják el a hagyományos ábrahámi vallásokat, különösen a kereszténységet.[1] Az irányzatai többnyire az okkultizmushoz kötődnek.
Két fő irányzata a teista sátánizmus és az ateista sátánizmus.[2] A teista sátánisták természetfölötti istenségként tisztelik a Sátánt, de nem tekintik őt mindenhatónak. Velük szemben az ateista sátánisták a Sátánt bizonyos emberi tulajdonságok szimbólumának tekintik.[3] Utóbbi ághoz tartozik a LaVey-i sátánizmus is.
Teista sátánizmus
A teista sátánizmus - más néven spirituális vagy hagyományos sátánizmus a Sátán (vagy valamely vele kapcsolatba hozott istenség vagy démon) imádatát jelenti, és magában foglal több nézőpontot és csoportot. Két típusát különíthetjük el, ezek a klasszikus és modern teista sátánizmust foglalják magukban.
Klasszikus teista sátánizmus
Az egyik csoport, mely a teista sátánizmus ághoz tartozik, az "anti-keresztények" csoportja, ők képviselik többnyire a keresztény mitológiára épülő ördögimádatot, avagy sátánimádatot. Az "anti-keresztény" megnevezés nem teljesen pontos, mivel léteznek (és léteztek) a kereszténység előtt is teista sátánisták (a júdaizmus ellentéteiként). Ezen vallás követői a bibliai Sátánt imádják, mint Isten ellentétét és ellenfelét.
Modern teista sátánizmus
Az ide tartozó csoportok nem ismerik el a Bibliában szereplő Sátán karakterét.[4] Hitük a pogány és Babílóni vallásokban gyökeredzik. Néhány, a teista sátánizmushoz tartozó csoport, Sátánt emberszerű, de emberfeletti erőkkel rendelkező lényként képzeli el.[5]
Megint más csoportok az ősi istenségekkel, például Luciferrel, Enkivel vagy Melek Ta’us-sal hozzák kapcsolatba Sátánt.[5] A spirituális sátánisták (akik többnyire a luciferi alakot, a fény hozóját) az önmegismerés és meditáció útjait választják, és azt vallják, hogy nincs közük a kereszténységhez, sem a Bibliához, így a keresztény értelemben vett sátánimádáshoz (ld. klasszikus teista sátánizmus) sem.[4]
LaVey-i sátánizmus
A sátánizmus ezen ága az 1960-as években bontakozott ki, főként Anton Szandor LaVey munkássága nyomán. Alapvető jellemzője, hogy Sátánt nem valós, létező entitásnak fogja fel. Sátán alakja ezen rendszerben a követendő értékrendet jelenti, mely szerint a sátánista mentalitását és életét alakítja. Az erős, független és lázadó egyént jelképezi, aki önerőből boldogul, boldogságát nem természetfölötti erőtől reméli.
A LaVey-i sátánizmuson belül fellelhető egy látszólagos ellentmondás, névleg, hogy létezik egyfajta isteni entitás fogalma. Ezen "isten" sokban hasonlít Spinoza istenképére, nem személyiség, hanem a természetet egységben tartó erő. Ezen entitás nem kap semmilyen szerepet, mindössze léte kerül tisztázásra a Sátáni Bibliában.
Okkult kapcsolatok
A sátánizmus erősen kötődik az okkultizmushoz és a mágiához. Rítusai és ceremóniái részben a keresztény mise és imádság megfordításán, kiforgatásán alapszanak (bár egyes elméletek szerint így voltak eredeti mivoltukban csak később ezeket a keresztények eltorzították) - a teista sátánizmusban kiemelt módon, az ateista sátánizmusban valamelyest visszafogottabb mértékben. Ezek mellett megjelennek a pogány hagyományokból átöröklött elemek és modern okkultista gondolkodóktól származó rítusok is. A mágia felhasználása történhet romboló céllal, átkok által, létező átok feloldására, mágikus védelem idézésére, gyógyításra, siker bevonzására és démonok idézésére.
Jelképek, szimbólumok
A sátánizmus fő jelképei és jelentésük:[6]
- Kígyó – a gerinc tövénél tekeredő kundalini energiát jelképezi a spirituális sátánisták körében
- Lefelé mutató pentagramma – a spirituális sátánisták számára a koronacsakrából az emberbe áramló energia jelképe, a LaVey-i sátánizmusban az öt őselemet szimbolizálja
- Fekete és vörös szín – az alkímia jelképe, Egyiptomból származik
- Sötétség – a lélek női oldalát, a tudatalattit jelképezi
- Ördög Vasvillája – egy ősi, Távol-Keleti szimbólum, amit a spirituális sátánisták is elfogadnak
- Baphomet
- 666 – a Nap kabbalisztikus négyzete
- Fordított nyolcas, a végtelen jele – a halhatatlanságot szimbolizálja
- Koponya- és lábszárcsontok – a Magnum Opusnak a Nigredo állapotának jelképei
- Fordított kereszt – szintén a Magnum Opushoz kapcsolható
Jegyzetek
- ↑ a b c Satanism | occult practice (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. február 17.)
- ↑ The Religious Movements Homepage Project - Satanism: An Introduction. virginia.edu . University of Virginia, 2006 [2006. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021)
- ↑ Gilmore, Peter: Science and Satanism. Point of Inquiry Interview. (Hozzáférés: 2013. december 9.)
- ↑ a b Spiritual Sataism. Joy of Satan Ministries. [2014. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ a b Satan. Joy of Satan Ministries. [2013. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ Satanic Symbols. Joy of Satan Ministries. [2014. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 5.)
