„Étsy Emília” változatai közötti eltérés
Étsy Emília (1884-1964) színésznő. |
(Nincs különbség)
|
A lap 2020. augusztus 13., 14:51-kori változata
Étsy Emília | |
Gordon Zita (balra), Beregi Oszkár (középen) és Étsy Emília (jobbra) a Bethlen téri Színház előadásában (1933) | |
Született | Étsy Emília Vilma Erzsébet 1884. május 26. Budapest |
Elhunyt | 1964. szeptember 3. (80 évesen) Budapest V. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (1898–1901) |
Sírhelye | Új köztemető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Étsy Emília témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Étsy Emília, névváltozata: Écsy Emília (Budapest, 1884. május 26.[1] – Budapest, 1964. szeptember 3.)[2] színésznő.
Élete
Étsy Ferenc (1839–1888) honvédfőhadnagy és Thoma Emília lánya. Tanulmányait 1901-ben fejezte be a Színiakadémián. Ezután a Városligeti Színkörhöz szerződött, majd Szatmáron játszott. 1903-1904-ben a kolozsvári színtársulatnak, majd Krecsányi Ignác társulatának tagja volt. 1906-tól Szegeden, 1907 és 1909 között Kassán, majd Pozsonyban szerepelt. 1910-ben Nagyváradra szerződött. Itt baráti kapcsolatba került a Holnap írói körével, s a fiatal költők – Babits Mihály, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás – verseinek tolmácsolásával nagy sikereket aratott. 1915. szeptember 25-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Marton Géza zeneszerző-karmesterrel, akivel házassága egy éven belül válással végződött.[3] 1915 és 1918 között Sebestyén Géza buda-temesvári társulatának lett tagja. 1918-ban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött és egészen 1933-ig tagja maradt. Ekkoriban ismerte meg József Attilát, akinek verseit ő szólaltatta meg először. Rendszeres előadója volt a szegedi Munkásdalkör színpadának. 1921. február 3-án Szegeden hozzáment Rapaport Sámuel Dávid belgyógyász-idegorvoshoz.[4] Házasságkötése után se szakadt meg kapcsolata a színházzal. Fellépett vendégszereplőként Szegeden és miután az 1930-as évek elején a fővárosba költözött, ismét több színházban látható volt. 1933-ban a Vígszínházban, 1934-ben a Bethlen-téri és a Kamara Színházakban lépett fel. 1935-ben a Royal Színház, 1936-ban a Pesti, 1936-37-ben a Vígszínház, 1938-ban a Városi és a Magyar, 1939-ben a Pesti Színház színpadain kapott egy-egy szerepet. 1934-től az Új Thália egyik szervezőjeként is működött. Főleg naiva-és jellemszerepekben volt látható.
Főbb szerepei
Színházi szerepei
- Rostand: Sasfiók – Reichstadti herceg
- Bródy Sándor: A tanítónő – Tóth Flóra
- Victorien Sardou: A szókimondó asszonyság – címszerep
- Friedrich Schiller: Ármány és szerelem – Miller Lujza
- Szép Ernő: Szívdobogás – Turóczyné
Filmszerepei
- Mire megvénülünk (1916) – Áronffy Lőrincné
- Nőstényfarkas (1918)
- A vén gazember (1932, magyar-német) – Perkálné, gazdasszony
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-budavári római katolikus keresztelési akv. 42/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 276/1964. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1001/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Rapaport Sámuel Dáviddal a szegedi polgári házassági akv. 101/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Mudrák-Deák: Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- Étsy Emília az Internet Movie Database oldalán (angolul)