Sebestyén Géza (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sebestyén Géza
Sebestyén Géza.jpg
Életrajzi adatok
Született 1878. február 11.
Kurd
Elhunyt 1936. április 2. (58 évesen)
Budapest
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebestyén Géza témájú médiaállományokat.

Sebestyén Géza, Stern Jakab (Kurd, 1878. február 11.Budapest, 1936. április 2.) színész, színigazgató.

Életpályája[szerkesztés]

Stern Zsigmond és Wirth Gizella fiaként született. A Sebestyén család öt fiúgyermeke közül négy, Géza, Jenő, Dezső és Mihály választotta a színészi pályát, a legfiatalabb, Béla, az MTK és a magyar válogatott híres futballistája lett. Sebestyén Géza a Színiakadémia elvégzése után Pécsett debütált 1899. április 1-jén, Shakespeare Velencei kalmárjában, Shylock szerepében. 1902-ben a Buda–Temesvári társulatban játszott, és 1905-ben került pályafutása fontos állomására, Kolozsvárra. A Farkas utcai kőszínház egyik fontos előadása volt a Bánk bán, amelyben Sebestyén Géza Petur bánt alakította (Gertrudist vendégként Jászai Mari játszotta, egyéb szerepekben Rajnai Gábort, Janovics Jenőt, Aczél Ilonát, Király Ernőt láthatta a közönség). Innen került 1909-ben a Pesti Magyar Színházhoz, ahol vezető színész lett, s közben játszott a Nemzeti Színházban is. Főleg az intrikus szerepekben alakított nagyot, pedig ez élesen szemben állt civil egyéniségével: vidám, társaságkedvelő, bohém ember volt. 1911. november 21-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Dénes Jolán színésznővel, Kohn Lajos és Berger Janka lányával.[1]

1914-ben átvette a Krecsányi Ignác-féle Buda–Temesvári Színház vezetését, majd 1920-ban ő lett a Buda–Miskolci Színház igazgatója is. A temesvári és a miskolci társulatból remek együttest kovácsolt össze. A Budai Színkör fából készült épületét átalakíttatta, ahol a miskolci repertoárdarabok utáni nyári produkciókkal, elsősorban operettekkel aratott nagy sikereket. Többek között Honthy Hanna, Kabos Gyula és Csortos Gyula neve vonzotta a közönséget. Sebestyén kiváló kapcsolatot teremtett a közönséggel, igen népszerű direktor volt Miskolcon és Budán is. 1924. november 14-én a pesti Városi Színháznak is ő lett az igazgatója. Ezt a „többszínházas” lehetőséget kiválóan használta fel darabok és színészek cseréjére. Egész pályafutása során szívélyes kapcsolatot ápolt a színházért felelős személyekkel, intézményekkel is. 1931-től 1936-ig elnöke volt az Országos Színészegyesületnek, ezt megelőzően pedig huszonöt évig a tanácsosa volt. Amikor az új Nemzeti Színház felépítésére gyűjtést indítottak, ő volt az első adakozó: 1923 januárjában tízezer koronát ajánlott a nemes célra.

Sebestyén Géza 1926-ban távozott Miskolcról, helyét öccse, Mihály vette át. Ezt követően tíz évvel elhunyt Budapesten. Emlékére Sebestyén Géza-emlékünnepséget rendeztek a Miskolci Nemzeti Színházban, ami tulajdonképpen a Sebestyén-éra végét is jelentette Miskolcon. A második zsidótörvény értelmében ugyanis zsidó ember nem tölthetett be színházakban olyan állást, amely befolyással volt az adott színház szellemi irányvonalára.

Fontosabb szerepei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]