„Farsang” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:8FF:F100:6D83:29B9:596C:7E1B (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
szakaszlink, elírás, Konc/Koncz
21. sor: 21. sor:
[[Fájl:Fánk.jpg|bélyegkép|[[Farsangi fánk]]]]
[[Fájl:Fánk.jpg|bélyegkép|[[Farsangi fánk]]]]


===[[Húshagyókedd]]===
===Húshagyókedd===
A húshagyó[[kedd]], a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja.
A [[húshagyókedd]], a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja.
További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására).
További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására).
Ezen a napon általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
Ezen a napon általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
28. sor: 28. sor:
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos [[nagyböjt]] kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a [[torkos csütörtök]], de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, [[diéta|böjtölnek]] 40 napig, húsvét vasárnapjáig.
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos [[nagyböjt]] kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a [[torkos csütörtök]], de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, [[diéta|böjtölnek]] 40 napig, húsvét vasárnapjáig.


=== Koncz király és Cibere vajda ===
===Konc király és Cibere vajda===
Koncz király és Cibere vajda egy [[Európa]]-szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a [[cibere|ciberét]] jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Koncz király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.
[[Cibere vajda és Konc király]] egy [[Európa]]-szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a [[cibere|ciberét]] jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.


=== Erdélyben ===
===Erdélyben===
Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött [[fonó]]. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak ugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk [[tánc]]; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó [[éneklés|ének]]elte.
Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött [[fonó]]. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak ugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk [[tánc]]; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó [[éneklés|ének]]elte.


38. sor: 38. sor:
==Más országokban==
==Más országokban==
{{szakasz-csonk}}
{{szakasz-csonk}}
===[[Egyesült Királyság|Nagy Britannia]] és [[Írország]]===


===Nagy Britannia és Írország===
Elterjedt szokás, hogy a városok [[palacsinta|palacsintás]] versenyfutást ''(Pancake Day)'' rendeznek [[húshagyókedd]]en, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát.<ref>[http://www.irishcultureandcustoms.com/ACalend/ShroveTues.html Shrove Tuesday - Pancake Day - World Cultures European.] Elérve: 2009. január 15.</ref>
[[Egyesült Királyság|Nagy Britanniában]] és [[Írország]]ban elterjedt szokás, hogy a városok [[palacsinta|palacsintás]] versenyfutást ''(Pancake Day)'' rendeznek [[húshagyókedd]]en, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát.<ref>[http://www.irishcultureandcustoms.com/ACalend/ShroveTues.html Shrove Tuesday - Pancake Day - World Cultures European.] (Hozzáférés: 2009. január 15.)</ref>


Van, ahol tömegfutballt ''(mob football)'' rendeznek ezen a napon.<ref>[http://www.expertfootball.com/history/soccer_history_mob_football.php British Mob Football.] Hozzásférés: 2009. január 15.</ref>
Van, ahol tömegfutballt ''(mob football)'' rendeznek ezen a napon.<ref>[http://www.expertfootball.com/history/soccer_history_mob_football.php British Mob Football.] (Hozzáférés: 2009. január 15.)</ref>


== Jegyzetek ==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}


== Források ==
==Források==
* [http://www.kreativcafe.hu/unnepek/farsang.html Farsangi jelmezek]
* [http://www.kreativcafe.hu/unnepek/farsang.html Farsangi jelmezek]
* [http://www.lurkovilag.hu/index.php?farsang&t=18&menu=36 Farsangi jelmezek és arcfestés minták]
* [http://www.lurkovilag.hu/index.php?farsang&t=18&menu=36 Farsangi jelmezek és arcfestés minták]
56. sor: 56. sor:
* {{RMIL|1}}
* {{RMIL|1}}


== További információk ==
==További információk==
{{Commonskat-natúr|Shrove Tuesday}}
{{Commonskat-natúr|Shrove Tuesday}}
* [http://www.buso.tk Farsangi népszokás: mohácsi busójárás]
* [http://www.buso.tk Farsangi népszokás: mohácsi busójárás]
* [http://anyanyelvapolo.hu/vizkereszttol-hushagyoig-farsangi-idoszak/ Vízkereszttől húshagyóig − a farsangi időszak]
* [http://anyanyelvapolo.hu/vizkereszttol-hushagyoig-farsangi-idoszak/ Vízkereszttől húshagyóig − a farsangi időszak]
*Makkai Endre – Nagy Ödön: Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez. ETF 103. Kolozsvár, 1939.
* Makkai Endre – Nagy Ödön: Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez. ETF 103. Kolozsvár, 1939.
*Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás. Budapest, 1964. 87–95.
* Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás. Budapest, 1964. 87–95.


== Kapcsolódó szócikkek ==
==Kapcsolódó szócikkek==
{{wikiszótár}}
{{wikiszótár}}
*[[Alakoskodás]]
* [[Alakoskodás]]


[[Kategória:Népszokások]]
[[Kategória:Népszokások]]

A lap 2020. március 9., 15:21-kori változata

Idősebb Pieter Bruegel: Farsang és böjt harca
Farsangi álarcban

A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig (hamvazószerda előtt, húsvétvasárnap előtti 47. nap), a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

A magyarság körében

A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.

A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

Farsangvasárnap

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (az ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görögkatolikusoknál). Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.

Farsangi fánk

Húshagyókedd

A húshagyókedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására). Ezen a napon általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik. A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat, böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig.

Konc király és Cibere vajda

Cibere vajda és Konc király egy Európa-szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.

Erdélyben

Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött fonó. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak ugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk tánc; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó énekelte.

Húshagyókedden történt, a sok farsangi lakodalom után, a pártában maradt leányok, agglegények kicsúfolása. Az ún. tuskóhúzás vagy tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt végig a falun; a menet végén vénleánynak öltözött legények kötélnél vagy láncnál fogva egy fatuskót húztak a pártában maradt leányok megbélyegzésére. A másik húshagyókeddi szokás a farsangtemetés: szintén tréfás felvonulás, amelynek végén a farsangot (vagy telet) jelképező és a faluban végighordott szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, esetleg a vízbe dobták. A farsangi húsos ételek után a böjtös ételek győzelmét jelképező Cibre (Cibere) vajda és Konc (Csont, Sódar) vitéz (király) párviadalát valaha szintén megszemélyesítették.[1]

Más országokban

Nagy Britannia és Írország

Nagy Britanniában és Írországban elterjedt szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást (Pancake Day) rendeznek húshagyókedden, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát.[2]

Van, ahol tömegfutballt (mob football) rendeznek ezen a napon.[3]

Jegyzetek

  1. Ezt a teljes szócikket törölte a RMIL-ból a romániai cenzúra 1981-ben
  2. Shrove Tuesday - Pancake Day - World Cultures European. (Hozzáférés: 2009. január 15.)
  3. British Mob Football. (Hozzáférés: 2009. január 15.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a farsang címszót a Wikiszótárban!