„Ampicillin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
Az összegképlet 2005. szeptember 12., 22:14, a PubChem-azonosító 2007. május 20., 16:09 óta volt rossz.
15. sor: 15. sor:
|ATCkieg = {{ATC|S01|AA19}}
|ATCkieg = {{ATC|S01|AA19}}
|INN = ampicillin
|INN = ampicillin
|PubChem = 149171
|PubChem = 6249
|DrugBank = APRD00320
|DrugBank = APRD00320
|Képlet =
|Képlet =
|C= 16
|C= 16
|H= 18
|H= 19
|N= 3
|N= 3
|O= 4
|O= 4

A lap 2019. június 6., 11:02-kori változata

Ampicillin
IUPAC-név
(2S,5R,6R)-6-([(2R)-2-amino-2-fenilacetil]amino)
-3,3-dimetil-7-oxo-4-tia-1-azabiciklo[3.2.0]heptán-2-
karbonsav
Más nevek D-α-amino-benzilpenicillin[1]
Kémiai azonosítók
CAS-szám 69-53-4
PubChem 6249
DrugBank APRD00320
ATC kód J01CA01, S01AA19
Gyógyszer szabadnév ampicillin
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C16H19N3O4S
Moláris tömeg 349,40 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 40% orális
Metabolizmus 12–50%
Biológiai
felezési idő
kb. 1 óra
Fehérjekötés 15–25%
Kiválasztás 75–85% vese
Terápiás előírások
Terhességi kategória A (Au), B (U.S.)
Alkalmazás orális, intravénás

Az ampicillin félszintetikus penicillin (béta-laktám antibiotikum), amely az antibiotikum koncentrációtól, illetve az egyes baktériumfajtától függően baktericid, illetve bakteriosztatikus hatást fejt ki. Mint béta-laktám antibiotikum, penicillinkötő fehérjékhez kapcsolódva inaktiválja a baktériumsejtfal felépítésében szerepet játszó peptidázokat. Szerkezetében, mint aminopenicillin egy aminocsoport kapcsolódik a penicillin lapstruktúrához, így néhány Gram-negatív baktérium fehérjeburokkal védett membránján is át tud hatolni. Ezzel hatásspektruma szélesebb, mint a penicilliné.[2]

A Ph. Hg. VIII.-ban három formában hivatalos:

  • Ampicillin-nátrium (Ampicillinum natricum)[3]
  • Ampicillin-trihidrát (Ampicillinum trihydricum)[3]
  • Ampicillin, vízmentes[3]

Készítmények

Források, jegyzetek

  1. Gyógyszerészi kémia. Budapest: Semmelweis Kiadó, 718. o. (2010). ISBN 978-963-9879-56-0 
  2. Dr. Kutasi József: Fermentációs biotechnológia, in Kempelen farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. május 11.)
  3. a b c Ph.Hg.VIII.. (Hozzáférés: 2013. április 28.)
  4. a b Egészségkalauz. (Hozzáférés: 2010. május 11.)
  5. Egészségkalauz. (Hozzáférés: 2010. május 11.)