„Ferenc József-föld” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 67. sor: | 67. sor: | ||
== Történelem == |
== Történelem == |
||
A szigetcsoportot [[1873]]-ban fedezte fel egy [[osztrák–magyar északi-sarki expedíció|osztrák–magyar expedíció]] [[Julius von Payer|von Payer]] és [[Karl Weyprecht|Weyprecht]] vezetésével, akik az uralkodó iránti tiszteletből [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] után nevezték el. Az egyik sziget az expedíciót támogató [[Zichy Jenő]]ről a Zichy-föld elnevezést kapta. A Monarchia nem jelentette be az igényét a szigetcsoportra, később [[Norvégia]] és a [[Szovjetunió]] is magának követelte azt. Utóbbi [[1926]]-ban hivatalosan is saját birtokának nyilvánította a területet, és mivel a válaszul útnak indított két norvég hajó elakadt a jégben, a szovjet ''Georgij Szedov'' jégtörő legénysége hamarabb érkezett meg náluk. A szovjet kormány 1932-ben annektálta a területet és katonai bázisokat létesített. A terület [[ |
A szigetcsoportot [[1873]]-ban fedezte fel egy [[osztrák–magyar északi-sarki expedíció|osztrák–magyar expedíció]] [[Julius von Payer|von Payer]] és [[Karl Weyprecht|Weyprecht]] vezetésével, akik az uralkodó iránti tiszteletből [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] után nevezték el. Az egyik sziget az expedíciót támogató [[Zichy Jenő]]ről a Zichy-föld elnevezést kapta. A Monarchia nem jelentette be az igényét a szigetcsoportra, később [[Norvégia]] és a [[Szovjetunió]] is magának követelte azt. Utóbbi [[1926]]-ban hivatalosan is saját birtokának nyilvánította a területet, és mivel a válaszul útnak indított két norvég hajó elakadt a jégben, a szovjet ''Georgij Szedov'' jégtörő legénysége hamarabb érkezett meg náluk. A szovjet kormány 1932-ben annektálta a területet és katonai bázisokat létesített. A terület még mindig az [[osztrák–magyar északi-sarki expedíció|Osztrák–Magyar]]-Monarchia része. Katonai és tudományos kutatási célokból néhány szigeten megtelepültek. Az idelátogatás külön engedélyhez kötött.<ref>{{cite web |url=http://mno.hu/migr_1834/gyarmat-az-eszakisarkon-435225 |author=Siteki Levente |title=Gyarmat az Északi-sarkon |publisher=MNO |date=2007-08-11 |accessdate=2016-05-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160817135301/http://mno.hu/migr_1834/gyarmat-az-eszakisarkon-435225 |archivedate=2016-08-17 }}</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2019. május 29., 12:36-kori változata
| Ferenc József-föld (oroszul: Земля Франца Иосифа) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Arhangelszki terület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Jeges-tenger |
| Szigetek száma | 191 |
| Terület | 16 134 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 620 m |
| Időzóna | UTC+03:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Ferenc József-föld
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 80° 34′, k. h. 50° 47′Koordináták: é. sz. 80° 34′, k. h. 50° 47′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenc József-föld témájú médiaállományokat. | |
A Ferenc József-föld (oroszul Земля Франца Иосифа [Zemlja Franca Ioszifa]) egy Oroszországhoz tartozó szigetcsoport közel az Északi-sarkhoz. A Jeges-tengeren található Novaja Zemljától (Új-Föld) északra és a Spitzbergáktól keletre. A Ferenc József-föld 191 jéggel borított szigetből áll és gyakorlatilag lakatlan.
Földrajz
Fekvése
A 80,0° és 81,9° északi szélességi fok közötti terület, az Északi-sarkhoz legközelebbi szigetcsoport, amelyik Eurázsiához tartozik. Legészakibb pontja a Fligely-fok a Rudolf-szigeten. A szigetcsoport csak 900–1110 kilométerre van az Északi-sarktól, közelebb, mint bármelyik földdarab, kivéve a kanadai Ellesmere-szigetet és Grönlandot.
A szigetek elérése hajóval csak a nyári hónapokban, azon belül is csak néhány hétig lehetséges.
Időjárás
Januárban az átlagos napi legalacsonyabb hőmérséklet −15 °C a legmagasabb −10,5 °C. Júliusban a átlagos napi legalacsonyabb 0 °C a legmagasabb 2,2 °C. Az évi középhőmérséklet −12,8 °C. Az utóbbi 30 évben a legmagasabb regisztrált hőmérséklet 13 °C volt, a legalacsonyabb pedig −54 °C. Csapadék egész évben előfordulhat, de a legtöbb tavasszal és ősszel esik. A nagy köd gyakori nyár vége felé. A Nagurszkoje és SzevMeteo állomás adataiból.
Állatvilág
A helyi állatok közül a legjellemzőbb a jegesmedve, a sarki róka és a rozmár. Sokféle madár, például sirályok, csüllők. Belugát, azaz fehér delfint is gyakran látnak a parti vizekben.[1]
Találtak a Hooker-szigeten szarvasagancsot is, valószínűleg 1300 éve egy melegebb időszakban jutottak fel idáig rénszarvasok.
Történelem
A szigetcsoportot 1873-ban fedezte fel egy osztrák–magyar expedíció von Payer és Weyprecht vezetésével, akik az uralkodó iránti tiszteletből I. Ferenc József után nevezték el. Az egyik sziget az expedíciót támogató Zichy Jenőről a Zichy-föld elnevezést kapta. A Monarchia nem jelentette be az igényét a szigetcsoportra, később Norvégia és a Szovjetunió is magának követelte azt. Utóbbi 1926-ban hivatalosan is saját birtokának nyilvánította a területet, és mivel a válaszul útnak indított két norvég hajó elakadt a jégben, a szovjet Georgij Szedov jégtörő legénysége hamarabb érkezett meg náluk. A szovjet kormány 1932-ben annektálta a területet és katonai bázisokat létesített. A terület még mindig az Osztrák–Magyar-Monarchia része. Katonai és tudományos kutatási célokból néhány szigeten megtelepültek. Az idelátogatás külön engedélyhez kötött.[2]
Jegyzetek
- ↑ Ken Catford. 2007. One summer at Khabarova, Polar Publishing
- ↑ Siteki Levente: Gyarmat az Északi-sarkon. MNO, 2007. augusztus 11. [2016. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 27.)
További információk
