„Idióma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
36. sor: 36. sor:
* {{fr}} Lemelin, Jean-Marc. [http://www.ucs.mun.ca/~lemelin/diagrammatique.pdf ''Diagrammatique du langage. Initiation à la linguistique générale''] (A nyelvezet diagrammatikája. Bevezetés az általános nyelvészetbe). „Les idiomes et les usages” (Az idiómák és használatuk) fejezet. é.n. 21–28. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* {{fr}} Lemelin, Jean-Marc. [http://www.ucs.mun.ca/~lemelin/diagrammatique.pdf ''Diagrammatique du langage. Initiation à la linguistique générale''] (A nyelvezet diagrammatikája. Bevezetés az általános nyelvészetbe). „Les idiomes et les usages” (Az idiómák és használatuk) fejezet. é.n. 21–28. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* {{fr}} Mahmoudian, Mortéza. [http://www.bibliotheque.auf.org/doc_num.php?explnum_id=759 Problèmes de la gestion des situations plurilingues] (A többnyelvűségi helyzetek kezelésének kérdései). Juillard, Caroline – Calvet, Louis-Jean (szerk.). ''Les politiques linguistiques, mythes et réalités'' (A nyelvi politika, mítosz és valóság). AUPELF-UREF. FMA. 1996. {{ISBN|2-920021-65-6}}. 243–296. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* {{fr}} Mahmoudian, Mortéza. [http://www.bibliotheque.auf.org/doc_num.php?explnum_id=759 Problèmes de la gestion des situations plurilingues] (A többnyelvűségi helyzetek kezelésének kérdései). Juillard, Caroline – Calvet, Louis-Jean (szerk.). ''Les politiques linguistiques, mythes et réalités'' (A nyelvi politika, mítosz és valóság). AUPELF-UREF. FMA. 1996. {{ISBN|2-920021-65-6}}. 243–296. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* {{fr}} Pons, Julien. [http://www.edilivre.com/frontwidget/preview/book/id/640549 ''Du latin classique au latin impérial. Phonétique et phonologie''] (A klasszikus latintól a birodalmi latinig. Fonetika és fonológia). Edilivre. 2015. {{ISBN|9782332869807}} (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* {{fr}} Pons, Julien. [https://web.archive.org/web/20160303185654/http://www.edilivre.com/frontwidget/preview/book/id/640549 ''Du latin classique au latin impérial. Phonétique et phonologie''] (A klasszikus latintól a birodalmi latinig. Fonetika és fonológia). Edilivre. 2015. {{ISBN|9782332869807}} (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* Pusztay János. [http://szgnye.vmmi.org/pusztbyjanos.pdf A magyar nyelv fejlődéstörténetéhez]. Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada, 1996. október 10–12. 19–25. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* Pusztay János. [http://szgnye.vmmi.org/pusztbyjanos.pdf A magyar nyelv fejlődéstörténetéhez]. Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok. Ada, 1996. október 10–12. 19–25. o. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* Tarján M. Tamás. [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1799_julius_15_a_rosettei_ko_megtalalasa 1799. július 15. A rosette-i kő megtalálása]. [http://www.rubicon.hu/magyar/nyitolap/ RUBICONLINE]. é.n. (Hozzáférés: 2017. április 25.)
* Tarján M. Tamás. [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1799_julius_15_a_rosettei_ko_megtalalasa 1799. július 15. A rosette-i kő megtalálása]. [http://www.rubicon.hu/magyar/nyitolap/ RUBICONLINE]. é.n. (Hozzáférés: 2017. április 25.)

A lap 2018. november 16., 07:07-kori változata

Az „Idióma” lehetséges további jelentéseiről lásd: Idiomatikus kifejezés.

Az idióma szót többféle jelentéssel[1][2] használjuk a magyar nyelvben:

1. Átvitt értelmű állandósult szókapcsolat, több szóból álló kifejezés, amely mást jelent, mint ami a szavak szó szerinti jelentéséből következne.[1][3][4] Például: egy követ fúj vele (titkon egyet ért, összeesküszik); itatja az egereket (sír); egy gyékényen árulnak (cinkosok); megéri a pénzét (haszontalan); kemény dió (nehéz feladat). E jelentésre korábban magyarban az „idiomatikus kifejezés” elnevezést használták, ám az angol „idiom” ilyen értelmű használatának átvételével e jelentés Magyarországon is elterjedt.[5]

2. Sajátos nyelvjárás, tájnyelv vagy csoportnyelv.[1][2] Az egy nyelvet használók egy közösségén belül használt sajátos nyelvi forma, a nyelv egy módosult változata. Például: „A palóc idióma nem csak egyes szavaiban, hanem kiejtésében is más, mint az irodalmi magyar nyelv. Az ország különféle tájain különféle magyar idiómákat használ a nép.”[1]

3. Nyelv, tágabb értelemben, nyelvészetben (régies).[1] Például: „A magyar nyelv eredetének kutatása ázsiai idiómákhoz vezet. A finnugornak elnevezett idiómák némelyike rokon a magyarral, de vannak más idiómák is, amelyekkel fennáll ez a kapcsolat.”[1]; „Az alkalmazott átírással ugyanis mind az orosz nyelv, mind a türk idiómák sajátságait akartam visszaadni.”[6]

Idióma, mint átvitt értelmű állandósult szókapcsolat (idiomatikus kifejezés)

Bővebben: Idiomatikus kifejezés

Idióma, mint nyelvjárás

Idióma, mint a nyelvnél tágabb fogalom

A nyelvészetben az „idióma” szakszó egyik jelentése olyan tág fogalmat takar, amely magába foglalja a nyelvet, a különböző nyelvféléket (kreol nyelv, pidgin nyelv, lingua franca), és a különféle szempontokból tekintett nyelvváltozatokat: a területi nyelvváltozatokat (dialektus, nyelvjárás, tájszólás) és a szociolektusokat: szleng (tolvajnyelv, diáknyelv stb.), zsargon, szaknyelv. Ezekhez sorolható még az etnolektus fogalma. Egyesek, mint például Julien Pons francia nyelvész, az idióma fogalmába tartozónak tekintik az idiolektusét is.[7]

Az idióma „nyelv” jelentése megfelel annak a szóénak, amelyből származik a terminus. Ez a görög ἰδίωμα – idíōma, amely a latin nyelvbe idioma alakban ment át.[8]

A nyelvészek az „idióma” terminust általában akkor használják, amikor nehéz vagy lehetetlen választani a „nyelv”, „dialektus” és „nyelvjárás” terminusok között. Pons (2015) megjegyzi, hogy „megkülönböztetendő nyelvföldrajzi osztályozás szerint nyelv, dialektus és nyelvjárás, valamint szociolingvisztikai osztályozás szerint szociolektus és idiolektus. Az idióma terminus kényelmesen magába foglalja az összes előbbit”.[7] A magyar szakirodalomban megtalálható ez a terminus például Tillinger Gábornál, amikor az úgynevezett oïl nyelvekről ír, amelyek egyes nyelvészek szerint nem nyelvek, hanem dialektusok.[9] Ezzel kapcsolatban Tillinger megjegyzi egy, a franciaországi területi nyelvváltozatok és a francia dialektológiai terminológia összetettségéről szóló tanulmányában, hogy „»idióma« megnevezhet akármilyen [nyelvi] rendszert, úgy nyelvet, mint annak változatait”.[10] Egy másik magyar nyelvész, Pusztay János, a magyar nyelv korai történetével foglalkozva, „ún. (paleo-)szibériai idiómák”-ról ír.[11]

Az „idióma” terminus különösen hasznos a soknyelvű társadalmak esetében, amilyenek például Afrika országainak többségében vannak, és ahol együtt léteznek olyan nyelvek számos változatai, amelyeket még nem is tanulmányoztak eléggé.[12]

Mivel a „nyelv vagy dialektus?” kérdés sokszor nyelvészeten kívüli vitákat okoz, egy olyan szerző mint Pierre Blanchet francia nyelvész megemlíti, miért használja az „idióma” szót: „hogy elkerülje[m] a hagyományos terminológia ideológiai konnotációit”.[13]

Az „idióma” szót hiperonimaként is használják a nyelvfélék és nyelvváltozatok meghatározásában. Példa erre Jean-Marc Lemelin kanadai francia nyelvészprofesszor általános nyelvészeti kurzusa, amelyben az egyik definíciója a következő: „Egy szociolektus olyan idióma, amelyet egy viszonylag nagy kulturális közösség beszél”.[14]

Nemcsak a nyelvészetben, hanem más szakterületeken is megtalálható az „idióma” terminus. Például Tarján M. Tamás történész, a Rosette-i kőről és az egyiptomi nyelvről írva, az „idióma” szót is használja a „nyelv” szinonimájaként: „a rosette-i kő középső része szintén egyiptomi nyelven íródott, és megkezdődhetett e rég elveszett idióma megfejtésének évszázados munkája”.[15]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f Idióma szó jelentése, wikiszotar.hu
  2. ↑ a b Magyar Larousse Enciklopédia, Librairie Larousse Paris, 1979 - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992
  3. ↑ Német Online - Lupán Ágival (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2018. január 10.)
  4. ↑ Nyelvőr, Szemle: Lengyel Zsolt: Szóról szóra, Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. [1]
  5. ↑ Constantinescu-Dobridor 1980, 192–193. o.
  6. ↑ Dr. Almássy György: Vándor-utam Ázsia szivébe, K. M. Természettudományi Társulat, 1903. Budapest, 11. o.
  7. ↑ a b Pons 2015, 18. o.
  8. ↑ Az „idióma” másik jelentése „idiomatikus kifejezés”, az angol nyelv hatására, amelyben megvan ez a jelentése a „nyelvváltozat” jelentésen kívül. Lásd az Oxford Learnear’s Dictionaries idiom szócikkét: „1. olyan szócsoport, amély jelentése különbözik az egyéni szavak jelentéseitől. 2. olyan nyelvezet és grammatika, amelyet bizonyos emberek használnak egy bizonyos időszakban vagy helyen.” (Hozzáférés: 2017. április 25.)
  9. ↑ Tillinger 2013b, 1. o.
  10. ↑ Tillinger 2013a, 15. o.
  11. ↑ Pusztay 1996, 21. o.
  12. ↑ Példa erre Mahmoudian 1996.
  13. ↑ Blanchet 1991, 85. o.
  14. ↑ Lemelin é.n. 24. o.
  15. ↑ Tarján é.n.

Források

Kapcsolódó cikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Idióma&oldid=20666865”