„Felsőjattó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
57. sor: | 57. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.trnovecnadvahom.sk/portal/ Tornóc hivatalos oldala] |
* [https://web.archive.org/web/20090228205145/http://www.trnovecnadvahom.sk/portal/ Tornóc hivatalos oldala] |
||
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-510287&pos_y=-1285600&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Horn%FD%20Jatov%2C%20%8Aa%BEa Felsőjattó Szlovákia térképén] |
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-510287&pos_y=-1285600&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Horn%FD%20Jatov%2C%20%8Aa%BEa Felsőjattó Szlovákia térképén] |
||
A lap 2018. november 15., 04:02-kori változata
Felsőjattó (Horný Jatov) | |
Felsőjattó temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Vágsellyei |
Rang | községrész |
Első írásos említés | 1245 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőjattó (szlovákul: Horný Jatov) Tornóc község része Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.
Fekvése
Tornóc központjától 2 km-e keletre fekszik.
Élővilága
-
Gólyafészek a JRD területén 2012-ben.
-
2014
-
Víztorony
A felsőjattói JRD területén legalább tíz évre visszamenőleg fészkel fehér gólya. 2012-ből nincs pontos adat a fiókák számát illetően, 2013-ban 3 fiókát számoltak össze.[1]
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban éltek emberek. 1875-ben a nyitrai kultúra három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A település melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó hallstatt kori település hamvasztásos sírjai kerültek elő. A Vág bal parti teraszán, 1942-ben a Tornóc és Tardoskedd közötti út építésekor ókori kelta temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag, mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A felsőjattói majortól délkeletre a 9. századtól a 11. századig használt temetőt tártak fel.[forrás?]
A mai települést 1245-ben említik a Hontpázmány nemzetség birtokaként.[forrás?] 1642 és 1945 között az Esterházy család birtoka, a 19. század végén részben a Foudl-Springer családé volt. A 19. század első felében csatolták Tornóchoz.
Fényes Elek szerint "Játó (Felső), puszta, Nyitra vmegyében, Alsó-Játó filial., 203 kath. lak. Szinte igen szép és termékeny puszta, saját postahivatallal és váltással Szered és Érsekujvár közt."[2]
Nevezetességei
- Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült klasszicista stílusban.
- A felsőjattói kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban, a 19. században átépítették.