„Történettudomány” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Tudomány infobox |
|||
| név = Történettudomány |
|||
| más nevei = Historia |
|||
| kép = Pierre Mignard - Clio - WGA15654.jpg |
|||
| képméret = 220px |
|||
| képaláírás = [[Kleió]], a történetírás [[múzsák|múzsája]] <br><small>(Pierre Mignard olajfestménye, 1689 körül)</small> |
|||
| tárgya = az emberiség múltja |
|||
| ágai = |
|||
* [[Művészettörténet]] |
|||
* [[Tudománytörténet]] |
|||
* [[Politikatörténet]] |
|||
* [[Vallástörténet]] |
|||
* [[Gazdaságtörténet]] |
|||
* [[Régészet]] |
|||
| jelentős művelői = [[Hérodotosz]], [[Titus Livius|Livius]], [[Publius Cornelius Tacitus|Tacitus]], [[Beda Venerabilis]], [[Ibn Khaldún]], [[Jules Michelet]], [[Leopold von Ranke]], [[Vere Gordon Childe]] |
|||
| jelentős kézikönyvei = Kávássy Sándor: ''Bevezetés a történettudományba'' (Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1986) |
|||
| nagyobb csoport = Társadalomtudományok |
|||
|}} |
|||
{{Historiográfia}} |
{{Historiográfia}} |
||
A '''történettudomány''' az emberi [[történelem]] rendszerbefoglalásával foglalkozó tudomány. A történelem a megvalósult emberi történet leírása. A történetírók művelik. A modern történettudomány a [[19. század]]ban született. |
A '''történettudomány''' az emberi [[történelem]] rendszerbefoglalásával foglalkozó tudomány. A történelem a megvalósult emberi történet leírása. A történetírók művelik. A modern történettudomány a [[19. század]]ban született. |
||
A lap 2018. november 1., 12:20-kori változata
Történettudomány | |
Historia | |
Kleió, a történetírás múzsája (Pierre Mignard olajfestménye, 1689 körül) | |
Tárgya | az emberiség múltja |
Ágai | |
Jelentős művelői | Hérodotosz, Livius, Tacitus, Beda Venerabilis, Ibn Khaldún, Jules Michelet, Leopold von Ranke, Vere Gordon Childe |
Jelentős kézikönyvei | Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba (Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1986) |
Társadalomtudományok |
A történettudomány az emberi történelem rendszerbefoglalásával foglalkozó tudomány. A történelem a megvalósult emberi történet leírása. A történetírók művelik. A modern történettudomány a 19. században született.
A történettudomány kialakulása
Az régebbi korokban is népszerű tevékenység volt a történelmi tárgyú művek készítése, amit történetírásnak nevezünk. A történetírás elsősorban a közeli vagy távolabbi múlt eseményeinek időrendi sorrendben való feljegyzését jelentette. A legelterjedtebb műfaja a krónika volt. Az események elbeszélése nem volt feltétlenül objektív, függött attól, hogy ki írja le azokat, továbbá attól, hogy az író mit vett be a „múlt” fogalmába, és hogyan magyarázta az emberi társadalom működését. A történetírás történetét, a történészi munkák alakulását és fejlődését, kapcsolatukat az aktuális történelmi időszakkal a historiográfia tudománya vizsgálja.
A történettudomány forrásai
A történelem tanulmányozását a történettudomány művelői, a történészek elsősorban az írott források, de a kutatás kiterjed az élet melléktermékeként keletkező tárgyi emlékekre is. A forrásokat sokféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik legfontosabb felosztás szerint egyrészt léteznek olyan forrásanyagok, amelyek a társadalmi élet melléktermékeként a különböző intézmények működése vagy bármilyen egyéni tevékenység során keletkeznek (pl. a levéltárakban őrzött hivatalos, jogi, közigazgatási dokumentumok), másrészt léteznek narratív (elbeszélő jellegű) források, amelyek keletkezésének célja az, hogy beszámoljanak valamilyen eseményről. Ezek lehetnek pl. naplók, személyes levelek, de lehetnek maguk a régebbi korok történetírói művei, krónikái is.
A történettudomány pártatlansága
Az írott források nem mindig állják ki az objektivitás próbáját, tekintve, hogy igen fontos történelmi következménnyel járó események maradhatnak lejegyezetlenül, a feljegyzések elveszhetnek vagy megsemmisíthetik őket, ami által sokszor lényeges összefüggésekre nem derül fény.
Ahhoz hogy objektív képet kaphassunk a különböző történelmi események lefolyásáról, azt kell megállapítanunk, hogy a forrásaink valóban eredetiek-e vagy pedig hamisítványok. A narratív forrásoknál azt is meg kell állapítani, hogy azok szerzője, az események elbeszélője valóban az igazságot akarta-e közölni, vagy egyáltalán volt-e lehetősége arra, hogy valós információkhoz jusson az adott eseményről. Természetesen sokszor megtörténik, hogy a történelmi események feljegyzése nem objektív módon történik. A legtöbb esetben a narratív források csupán kísérletek a leírt események igazolására, magyarázatára, esetleg elferdítésére, a szerzőjük vagy a megbízója személyes érdekeitől függően.
Ezen kívül pedig a mai napig érvényes Napóleon azon állítása, miszerint a „történelmet mindig a győztesek írják”. Ez azt jelenti, hogy a történelemírásnak a legtöbb esetben célja van. Ezen célok közül pedig az egyik legfontosabb a propaganda.
A mai történészek fontos feladata, hogy egy bizonyos történelmi távlatból figyelve az eseményeket (legalább 50 év, habár ez is rendkívül csekély idő) igyekezzenek a különböző források alapján objektíven rekonstruálni a múlt eseményeit.
Fontosabb történelemtudományi folyóiratok
- 1840 Historisk tidsskrift (Dánia)
- 1859 Historische Zeitschrift (Németország)
- 1866 Archivum historicum, később Historiallinen arkisto (Finnország)
- 1867 Századok
- 1871 Historisk tidsskrift (Norvégia)
- 1876 Revue Historique (Franciaország)
- 1881 Historisk tidskrift (Svédország)
- 1886 English Historical Review (Anglia)
- 1895 American Historical Review (USA)
- 1914 Mississippi Valley Historical Review (1964 óta Journal of American History) (USA)
- 1916 The Journal of Negro History
- 1916 Historisk tidskrift för Finland (Finnország)
- 1918 Hispanic American historical review
- 1928 Scandia (Svédország)
- 1929 Annales. Économies. Sociétés. Civilisations
- 1952 Past & present: a journal of historical studies (Nagy Britannia)
- 1953 Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte (Németország)
- 1956 Journal of the Historical Society of Nigeria (Nigéria)
- 1960 Journal of African History (Cambridge)
- 1960 Technology and culture: the international quarterly of the Society for the History of Technology (USA)
- 1975 Geschichte und Gesellschaft. Zeitschrift für historische Sozialwissenschaft (Németország)
- 1976 Journal of Family History
- 1982 Storia della Storiografia — History of Historiography — Histoire de l'Historiographie — Geschichte der Geschichtsschreibung [1]
- 1982 Subaltern Studies (Oxford University Press)
- 1986 Zeitschrift für Sozialgeschichte des 20.und 21. Jahrhunderts, 2003 óta: Sozial.Geschichte. Zeitschrift für historische Analyse des 20. und 21. Jahrhunderts (Németország)
- 1990 Gender and history
- 1990 L'Homme. Zeitschrift für feministische Geschichtswissenschaft [2] (Ausztria)
- 1990 Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften [3]
- 1992 Women's History Review
- 1993 Historische Anthropologie [4]
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |