„Kaguja” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
51. sor: 51. sor:
== Barlang a Holdon ==
== Barlang a Holdon ==


Jó meglepetés a Hold látogása és bázisépítés szempontjából a Kaguja felderítési munkája során 2009.-ban talált fenomenális nagyságú barlang felfedezése, <ref>Sciences & Avenir, 850sz. dec 2017, 14o. Franck Danios: La Lune cache une immense caverne (a Hold egy hatalmas barlangot rejteget) </ref> ami 50km hosszával, 1km szélességével egy jó nagy várost tudna kutató telepesekkel védőtetővel ellátni, pl. sugárzás és nagy hőmérséklet váltakozás ellen. A barlang, amibe egy 65m átmérőjű nyílás vezet a Hold látható oldalán a "[[Marius]]" dombok lankás részén terül el. Annak felmérésére a szonda gravimetriás és radar berendezéseit használták.
Jó meglepetés a Hold látogása és bázisépítés szempontjából a Kaguja felderítési munkája során 2009.-ban talált fenomenális nagyságú barlang felfedezése, <ref>Sciences & Avenir, 850sz. dec 2017, 14o. Franck Danios: La Lune cache une immense caverne (A Hold egy hatalmas barlangot rejteget) </ref> ami 50km hosszával, 1km szélességével egy jó nagy várost tudna kutató telepeseivel együtt védőtetővel ellátni, pl. sugárzás és nagy hőmérséklet-váltakozás ellen. A barlang, amibe egy 65m átmérőjű nyílás vezet a Hold látható oldalán a "[[Marius]]" dombok lankás részén terül el. A felmérésre a szonda gravimetriás és radar berendezéseit használták.


A kutatók véleménye szerint a barlang kb. 3500 millió évvel ezelőtt képződött, amikor a Holdon rettentő nagy vulkánaktivitás volt. Elképzelés szerint a láva gyorsan megszilárdult, mielőtt a kéreg le tudott volna sülyedni, ami később történt.
A kutatók véleménye szerint a barlang kb. 3500 millió évvel ezelőtt képződött, amikor a Holdon a vulkánaktivitás igen nagy volt. Elképzelés szerint a láva gyorsan megszilárdult, mielőtt a kéreg, vagy előző lerakódás le tudott volna sülyedni, ami később történt.


== Lásd még ==
== Lásd még ==

A lap 2018. március 11., 10:28-kori változata

Kaguja (SELENE)
A Kaguja indítása H–2 hordozórakétával
A Kaguja indítása H–2 hordozórakétával
Ország Japán
ŰrügynökségJAXA
Küldetés típusaorbiter
NSSDC ID2007-039A
Küldetés
CélégitestHold
Indítás dátuma2007. szeptember 14.
Indítás helyeTanegasima Űrközpont, Josinobu indítóállás
HordozórakétaH–2
Megérkezés2007. október 4.
Az űrszonda
Tömeg2914 kg (központi egység)
Energiaellátás3486 W
PályaHold körüli
Inklináció90°
Periódus2 óra
Apoapszis100 km
Periapszis100 km
Hivatalos weboldal
RSS hírek: [1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaguja (SELENE) témájú médiaállományokat.

A Kaguja (japán betűkkel: かぐや) vagy SELENE (a SELenological and ENgineering Explorer névből alkotott mozaikszó, utalással a „Hold” jelentésű görög Szelénére) Japán második küldetése a Holdhoz. Három űreszközből áll: a központi keringő egység, a VRAD műhold és egy közvetítő műhold. Az első kettő gyűjti az adatokat, az utolsó besegít a központi orbiter és a Föld közötti kommunikációba.

Tudományos eredmények

A szonda gamma-spektrométere először azonosított a Hold felszínén uránt, közelítő eloszlását is feltérképezték.[1]

Küldetés

A szondát 2007. szeptember 14-én indították H–2 hordozórakétával. 19 napos repülés után érte el a Holdat. Hold körüli pályáról azóta gyűjti a Hold eredetének és fejlődésének megértéséhez szükséges információkat. A 39. Lunar and Planetary Science Konferencián bemutatták azt a kisfilmet, amit a Kaguja és az NHK japáni televízió készített a pályán keringő űrszonda felvételeiből. Az ember úgy érezhette, amint egy űrhajóban ülve lassan halad a Hold felszíne fölött és áttekinti a felszíni alakzatokat.

2008. október 9-én a szonda újabb HDTV minőségű felvételt készített egy földkeltéről, ez esetben teleföld volt, azaz a Föld teljes megvilágított fele a Hold felé fordult.[2]

2009. június 10-én a szondát utolérte előre tervezett végzete, magyar idő szerint 20:25-kor a déli szélesség 65,5° és a keleti hosszúság 80°-ánál, a Gill-kráter közelében, mintegy 6 km/s sebességgel a Holdba csapódott.[3] A becsapódás előtt folyamatosan készítette a felvételeket.[4][5] A kísérletnek kettős célja volt: egyrészt a felszálló törmelékfelhő elemzéséből, mely a Földről is látható, a felszín alatt mélyebben fekvő rétegeket alkotó anyag összetétele is elemezhető, a felszínen közvetlenül látszó anyag ugyanis nem ritkán egészen más összetételű, mint az akár néhány centiméter mélyen fekvő. Az irányított becsapódás, melyet az előre meghatározott helyen és időben hajtottak végre, jó főpróbája a 2017-ben induló SELENE–2 Holdra szállásának is.[6][7]

Barlang a Holdon

Jó meglepetés a Hold látogása és bázisépítés szempontjából a Kaguja felderítési munkája során 2009.-ban talált fenomenális nagyságú barlang felfedezése, [8] ami 50km hosszával, 1km szélességével egy jó nagy várost tudna kutató telepeseivel együtt védőtetővel ellátni, pl. sugárzás és nagy hőmérséklet-váltakozás ellen. A barlang, amibe egy 65m átmérőjű nyílás vezet a Hold látható oldalán a "Marius" dombok lankás részén terül el. A felmérésre a szonda gravimetriás és radar berendezéseit használták.

A kutatók véleménye szerint a barlang kb. 3500 millió évvel ezelőtt képződött, amikor a Holdon a vulkánaktivitás igen nagy volt. Elképzelés szerint a láva gyorsan megszilárdult, mielőtt a kéreg, vagy előző lerakódás le tudott volna sülyedni, ami később történt.

Lásd még

Külső hivatkozások

Lábjegyzetek

  1. ↑ Kereszturi, Ákos: Először azonosítottak uránt a Holdon, reaktor is épülhet. [Origo] Világűr, 2009. június 30. (Hozzáférés: 2009. június 30.)
  2. ↑ KAGUYA (SELENE) Image Taking of "Full Earth-Rise" by HDTV (angol nyelven). JAXA, 2008. október 9. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
  3. ↑ Kereszturi, Ákos: A Holdba csapódott a SELENE-űrszonda. [Origo] Világűr, 2009. június 11. (Hozzáférés: 2009. június 12.)
  4. ↑ Kereszturi, Ákos: Drámai fotók a japán szonda Holdba csapódásáról. [Origo] Világűr, 2009. június 20. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
  5. ↑ Frey, Sándor: A Kaguya utolsó HDTV képei. Űrvilág.hu, 2009. június 19. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
  6. ↑ Tóth, Imre: Képes beszámoló a szerdai becsapódásról a Holdon. Hírek.csillagászat.hu, 2009. június 12. (Hozzáférés: 2009. június 12.)
  7. ↑ Srinivas Laxman: Japan SELENE-2 Lunar Mission Planned For 2017. Asian Scientist, 2012. július 16. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
  8. ↑ Sciences & Avenir, 850sz. dec 2017, 14o. Franck Danios: La Lune cache une immense caverne (A Hold egy hatalmas barlangot rejteget)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kaguja&oldid=19723763”