Paál Zoltán (író)

Paál Zoltán
Élete
Született	1913. március 3. Sajóvárkony, Magyarország
Elhunyt	1982. szeptember 29. (69 évesen)

Paál Zoltán (Sajóvárkony, 1913. március 3. – 1982. szeptember 29.) író, az Arvisurák szerzője. László Gyula neves magyar régész Paál Arvisura-elméletét és Szalaváré Tura történetét jóindulatúan "népmesének" minősítette. Paál tevékenységét egyes hazai kutatók az ezotéria tárgykörébe sorolják.

Élete

Felmenői palóc kézművesek, anyai ágon pedig a Felvidéken egykoron megtelepedett Sturman családnak a leszármazottja. 1924-1928 között a Putnoki Polgári Fiúiskola tanulója volt. Édesapja halála miatt azonban az iskolát nem fejezte be, az Ózdi Vasgyárban kezdett dolgozni. Innen átlagon felüli képességei miatt a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Bányászati és Kohászati Szakiskolájába irányították, amit 1933-ban fejezett be. Két gyermeke született, akik közül Attila fiát tragikus körülmények közt veszítette el, nem sokkal a halála előtt, Éva lánya ma is él Ózdon.

Az Arvisurák

Saját önéletírása szerint 1944 decemberében munkaszolgálatra hívták be, és többedmagával Németország felé irányították. Egy ötvenfős szovjet ejtőernyős partizáncsoport, amely akkoriban a Sajó és Vág vidékére érkezett, Paál Zoltánt véletlenszerűen megszöktette e menetből. A partizáncsapat egyik fiatal tagja volt Szalaváré Tura, akinek nagyapja a manysi fősámán unokája volt. Tura mesélt először Paál Zoltánnak az Arvisurák létéről a szlovákiai hegyek közötti bujdosás során. Átadta az Arvisurák világlátását, majd egy rögtönzött medvetoron ősi hagyomány alapján beavatta. Tura kiválasztottnak nevezte Paál Zoltánt, aki hevesen tiltakozott. Később mindketten német fogságba estek, fogságban átélték Drezda bombázását. Tura a háború vége előtt nem sokkal Szombathelynél egy bombatámadásban meghalt.^[forrás?]

Tíz évvel a háború után Paál Zoltán már rendszeresen írni kezdett, majd belépett az Ózdi Irodalmi Körbe. Végül megszületett Vérrel pecsételve című regényének első kézirata (melynek munkacíme Joli-Tórem boglárja volt).

Munkáiból, melyek a Hun Törzsszövetség hatezer éves krónikáját örökítik meg, 1972-ben kiadásra került a történetek első kisebb gyűjteménye, majd a nyolcvanas években több bővített kiadása is megjelent szamizdatok formájában. Legteljesebb változata 1998-ban jelent meg a Püski Kiadó gondozásában. A hatalmas, több ezer oldalas kézirat egyes részleteit Kanadában is kiadták.^[forrás?]

2017-ben néhány hipotézis született az Arvisura tartalmából való következtetésekkel arra vonatkozóan, hogy eldönthető legyen a már 40 éve vitatott nagyszabású könyv igazságtartalma.^[forrás?]

Művei

• Paál Zoltán: Arvisura - igazszólás : mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából I-II. 1997-1998. Püski, ISBN 963-9040-65-7
• Paál Zoltán: Arvisura - igazszólás : mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából I-II. 2. jav., bőv., átszerk. kiad. 2003. Püski, ISBN 963-9337-94-3
• Paál Zoltán: Arvisura - igazszólás : mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából I-II. 3. kiadás 2005. Püski, ISBN 963-9906-71-9
• Paál Zoltán: A palócok regevilága Ózd, 1970-es évek - az Arvisura egy részének első ismert rövid, gépelt, nyers változata szkennelve - http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.498
• Paál Zoltán: Vérrel pecsételve (348. Arvisura) 2007. Sprint Nyip. Kft., ISBN 978-963-06-3070-2

Források

• Kozsdi Tamás: A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép 2005. Gondolatház, ISBN 9630611856
• Kozsdi Tamás: A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép 4. bőv., átd. kiad. 2016. Angyali Menedék K., ISBN 978-963-08-3281-6 (kibővítve Paál Zoltán és dr. Pataky László rováskutató levelezéseinek részleteivel)

Kapcsolódó szócikkek

• Arvisurák
• Az Arvisura igaz vagy hamis voltát eldönthető hipotézisek