„Azuga” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Fekvése: kékít
a pirosít
2. sor: 2. sor:
| magyar név = Azuga
| magyar név = Azuga
| kép = Azuga1.jpg
| kép = Azuga1.jpg
| képaláírás = Azuga a Bikakelebucsról
| képaláírás = Azuga a [[Clăbucetul Taurului|Bikakelebucsról]]
| címer = ROU PH Azuga CoA1.png
| címer = ROU PH Azuga CoA1.png
| fejlesztési régió = Dél-romániai fejlesztési régió
| fejlesztési régió = Dél-romániai fejlesztési régió

A lap 2017. június 7., 13:40-kori változata

Azuga
Azuga a Bikakelebucsról
Azuga a Bikakelebucsról
Azuga címere
Azuga címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMunténia
Fejlesztési régióDél-romániai fejlesztési régió
MegyePrahova
RangVáros
KözségközpontAzuga
PolgármesterConstantin Samson (PV)
Irányítószám105100
SIRUTA-kód130954
Népesség
Népesség3901 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság9 (0%, 2021)[2]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság930 m
Terület83 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 42″, k. h. 25° 33′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 42″, k. h. 25° 33′ 19″
Azuga weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Azuga témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Azuga város Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A Prahova völgy egyetlen települése, mely nem üdülőtelepként, hanem iparvárosként alakult ki, és iparvárosi jellegét egészen a 20. század végéig megőrizte.

Fekvése

A Prahova és az Azuga folyók találkozásánál fekszik, a Bucsecs-hegység és a Baj-hegység lábainál. 1881-ig az Întreprahove (Prahovák között) nevet viselte, utalva a két folyóra. Áthalad rajta a DN1 főút és a Brassó-Bukarest vasútvonal.

Történelem

A korabeli krónikák egy Căciula Mare nevű vendégfogadót említenek ezen a helyen (a jelenlegi város ortodox templomának helyén), mely feltételezések szerint 1725 körül épült. Az első lakóházak a 19. század első éveiben épültek az időjárás viszontagságaitól védett Prahova folyó völgyében; 1800 körül itt telepedett le Gheorghe Zangor juhpásztor, őt hamarosan több más család követte.[3]

A település gyors fejlődését mutatja, hogy 1830-ban üveggyár kezdte meg a működését. Az elkövetkező évtizedekben sorra nyíltak meg az üzemek, gyárak: készítettek itt meszet, cementet, sajtot, fagerendát, posztót, szalámit, sört, pezsgőt, tűzálló kerámiát. Az 1989-es rendszerváltást követő privatizáció után a gyárak tönkrementek, legtöbbjüket lebontották. Napjainkban már csak egy ásványvíztöltő működik.

Ipara elvesztése után Azuga a turizmusra összpontosított. A város környékén alakították ki Románia legnagyobb sípályáit (Sorica és Cazacu), ezeknek és csodálatosan szép elhelyezkedésének köszönhetően napjainkra az ország egyik turistaparadicsomává nőtte ki magát. A természeti értékek megvédése érdekében a város körül nyolc természetvédelmi körzetet hoztak létre.

Lakossága

Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1956 3 732 —    
1966 4 808 +28,8%
1977 5 397 +12,3%
1992 6 487 +20,2%
2002 5 213 −19,6%
2011 4 440 −14,8%
Nemzetiségek 2002
Románok 5128 98,36%
Magyarok 40 0,46%
Romák 21 0,40%
Németek 19 0,36%
Lipovánok 2 0,03%
Csángók 1 0,01%
Örmények 1 0,01%
Egyéb nemzetiségűek 1 0,01%
Összesen 5213 100,0%

Híres emberek

Képek

  • Azuga
    Azuga
  • Tömbháznegyed
    Tömbháznegyed
  • Elhagyatott gyár
    Elhagyatott gyár
  • Vasútállomás
    Vasútállomás
  • Sorica sípálya
    Sorica sípálya

Jegyzetek

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  3. ↑ Istoric. CNIPT Azuga. (Hozzáférés: 2016. november 29.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Azuga&oldid=18815513”