„Szén-diszulfid” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Nemzetközi katalógusok + kieg. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''szén-diszulfid''' (vagy más néven '''szénkéneg''') a [[szén-dioxid]] kénanalóg<ref>Olyan vegyület, amelyben az oxigént kén helyettesíti, amely a [[periódusos rendszer]] oxigénnel azonos csoportjába (VI/A) tartozik.</ref> vegyülete. Erősen mérgező, illékony folyadék. Apoláris molekulákat alkot, emiatt vízben nem oldódik (oldhatósága 0,1 g/100 ml). Korlátlanul elegyedik viszont [[etanol|alkohollal]], [[dietil-éter|éterrel]] és [[kloroform]]mal. Sok szerves vegyület, apoláris molekulák (például [[zsír]]ok, [[kukoricaolaj|olajok]], [[gyanta|gyanták]], [[kaucsuk]], [[jód]], [[foszfor]], [[kén]]) jó oldószere. Teljesen tiszta állapotban kellemes |
A '''szén-diszulfid''' (vagy más néven '''szénkéneg''') a [[szén-dioxid]] kénanalóg<ref>Olyan vegyület, amelyben az oxigént kén helyettesíti, amely a [[periódusos rendszer]] oxigénnel azonos csoportjába (VI/A) tartozik.</ref> vegyülete. Erősen mérgező, illékony folyadék. Apoláris molekulákat alkot, emiatt vízben nem oldódik (oldhatósága 0,1 g/100 ml). Korlátlanul elegyedik viszont [[etanol|alkohollal]], [[dietil-éter|éterrel]] és [[kloroform]]mal. Sok szerves vegyület, apoláris molekulák (például [[zsír]]ok, [[kukoricaolaj|olajok]], [[gyanta|gyanták]], [[kaucsuk]], [[jód]], [[foszfor]], [[kén]]) jó oldószere. Teljesen tiszta állapotban kellemes, éterre emlékeztető szagú vegyület. A közönséges szénkéneg kellemetlen (a [[rothadás|rothadt]] [[retek]]ére emlékeztető) szagú, mert fény hatására bűzös vegyületekké bomlik. [[Fénytörés]]e nagy. |
||
== Kémiai tulajdonságai == |
== Kémiai tulajdonságai == |
A lap 2016. augusztus 29., 07:31-kori változata
Szén-diszulfid | |||
Szén-diszulfid | |||
IUPAC-név | Szén-diszulfid | ||
Más nevek | szénkéneg | ||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 75-15-0 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | CS2 | ||
Moláris tömeg | 76,1 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen folyadék Nem tiszta állapotban világossárga | ||
Sűrűség | 1,26 g/cm³ | ||
Olvadáspont | -111,6 °C (161,6 K) | ||
Forráspont | 46 °C (319 K) | ||
Oldhatóság (vízben) | 0,2 g/100 ml (20 °C) | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Tűzveszélyes (F) Mérgező (T)[1] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R11, R36/38, R48/23, R62, R63[1] | ||
S mondatok | (S1/2), S16, S33, S36/37, S45[1] | ||
Lobbanáspont | -30 °C | ||
Öngyulladási hőmérséklet | 90 °C | ||
LD50 | 1200 mg/kg (patkány, szájon át)[2] | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon vegyületek | Szén-dioxid Karbonil-szulfid | ||
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
A szén-diszulfid (vagy más néven szénkéneg) a szén-dioxid kénanalóg[3] vegyülete. Erősen mérgező, illékony folyadék. Apoláris molekulákat alkot, emiatt vízben nem oldódik (oldhatósága 0,1 g/100 ml). Korlátlanul elegyedik viszont alkohollal, éterrel és kloroformmal. Sok szerves vegyület, apoláris molekulák (például zsírok, olajok, gyanták, kaucsuk, jód, foszfor, kén) jó oldószere. Teljesen tiszta állapotban kellemes, éterre emlékeztető szagú vegyület. A közönséges szénkéneg kellemetlen (a rothadt retekére emlékeztető) szagú, mert fény hatására bűzös vegyületekké bomlik. Fénytörése nagy.
Kémiai tulajdonságai
Könnyen bomlik, ami azzal magyarázható, hogy benne a kén -2-es oxidációs számú, ami a kén számára nem túl stabilis oxidációs állapot. Levegőn meggyújtva elég, ekkor szén-dioxid és kén-dioxid keletkezik.
Gyúlékony vegyület, már parázsló gyújtópálcától is meggyulladhat. Világoskék színű lánggal ég, az égésekor szén-dioxid és kén-dioxid keletkezik. A szén-diszulfid-levegő elegy már szikra hatására is berobbanhat.
A szén-diszulfid anhidrotiosav, tiobázisokkal tiokarbonátokká alakul.
Reakcióba lép alkoholos hidroxilcsoportokat tartalmazó szerves vegyületekkel, például nátrium-cellulózzal sűrű kolloid oldatot alkot, aminek a neve viszkóz.
Élettani hatása
A szén-diszulfid erős méreg, főként a központi idegrendszerre hat. Gőzeinek ismételt belégzésekor először mámoros hangulatot, indokolatlan jókedvet okoz, majd dührohamokat kap a mérgezett. Fülzúgást, kettős látást, éjszakai álmatlanságot, szédülést, fejfájást, ingerlékenységet okozhat.
Előállítása
Előállítása történhet elemeiből, vagy metánból és kénből.
Elemeiből úgy állítják elő, hogy kéngőzöket izzó faszénen vezetnek át. A távozó gőzöket víz alá vezetik. A szennyezéseket klórmész és ólomsók jelenlétében végzett desztillációval távolítják el. A szennyező anyagok eltávolíthatók higany(II)-klorid 1%-os oldatával való összerázásával is, ekkor a kellemetlen szagú kéntartalmú vegyületek higany(II)-szulfiddá (HgS) alakulnak.
Felhasználása
Mivel jó oldószer, a felhasználása is ezen tulajdonságon alapszik. Oldja a ként, a foszfort, a kámfort, a kaucsukot. Az iparban zsírok, olajok, gyanták kivonására alkalmazzák. A műselyemgyártásban nagy mennyiségben használják viszkóz előállítására. Használható a kaucsuk vulkanizálására, valamint a növények kiültetése (palántázása) előtt a különösen értékesebb, finomabb terményeknél a drótféreg irtására[forrás?] is.
Jegyzetek
- ↑ a b c A szén-diszulfid (ESIS)
- ↑ A szén-diszulfid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 22. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Olyan vegyület, amelyben az oxigént kén helyettesíti, amely a periódusos rendszer oxigénnel azonos csoportjába (VI/A) tartozik.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret