„Alexandria (Egyiptom)” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.154.249 (vita) szerkesztéséről Szajci szerkesztésére
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|az egyiptomi kikötővárosról|Alexandria (egyértelműsítő lap)}}
{{Település infobox
| név = Alexandria
| helyi név = الإسكندرية, el-Iszkanderíja
| kép = Sphinx Alexandria.jpg
| képaláírás = A régi és az új jól megfér egymás mellett
| zászló = Governadorat d'Alexandria.svg
| ország = Egyiptom
| közigazgatás1címke = Kormányzóság
| közigazgatás1 = [[Alexandriai kormányzóság]]
| polgármester = Adel Labib
| népesség elővárosokkal =
| népsűrűség =
| terület = 2,679
| időzóna = [[Eastern European Time|EET]]
| eltérés UTC-től = +2
| weboldal = www.alexandria.gov.eg/default.aspx
| térkép szövege =
| térkép mérete =
| alapítás =
| várossá válás =
| szárazföld terület =
| víz terület =
| szélességi fok = 31
| szélességi ívperc = 12
| szélesség = N
| hosszúsági fok = 29
| hosszúsági ívperc = 55
| hosszúság = E
}}
'''Alexandria''' ([[Görög nyelv|görögül]] Αλεξάνδρεια, [[Kopt nyelv|koptul]] Rakot, [[arab nyelv|arabul]] el-Iszkanderíja) [[Egyiptom]] második legnépesebb városa, fontos kikötőváros a [[Földközi-tenger]] partján. A [[Nílus]] [[deltatorkolat]]ában fekszik, [[Kairó]]tól 208 km-re északra. Lakosainak száma 4 110 015 fő volt 2006-ban.

== Az ókori Alexandria ==
[[III. Alexandrosz makedón király|III. (Nagy) Sándor]] alapította [[i. e. 331]]-ben, és önmagáról nevezte el. {A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá. Évszázadokon át az [[ókor]] egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt. Híres volt, mint a tudományok székhelye. A monda szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, és [[Homérosz]] sorait idézte, amelyekben [[Pharosz (félsziget)|Pharosz]] szigetét említi; ez bírta rá, hogy ott építse meg a várost. A tenger és a Mareotisz nevű parti tó közötti homokos partszegélyen épült, Deinokratesz építész tervei szerint. 19 km volt a kerülete. Az előtte fekvő Pharoszt egy hatalmas, 7 stadion (1290 m) hosszú gáttal (Heptasztadion) a parthoz csatolták, így keletkezett a nyugati (Eunosztosz) és a keleti (ún. Nagy-) kikötő – ma is ez Alexandria két kikötője. A masszív Heptasztadiont idővel 500 méter szélesre növelte a tenger, ami folyton kavicsot és homokot rak le mellé. A két kikötőt összekapcsoló csatornák rég eltömődtek.

A város legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő” déli szélén, amelyben a királyi palota volt összes melléképületével. Ott állt a világhírű [[Muszeion]], mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag {{formatnum:700000}} tekercsből álló könyvtár. A parthoz közelebb emelkedett [[Poszeidón]] temploma és a színház. A Brukheion keleti végén álltak az ún. [[Kleopátra tűi]], két karcsú [[obeliszk]] az [[I. e. 16. század]]ból, amelyek egyike [[1878]] óta [[London]]ban, másika pedig [[1880]] óta [[New York]]ban van. A Brukheiontól délre emelkedett a pompás Gümnaszion 200 méteres oszlopcsarnokával és ettől keletre, a Kanoposz-kapu előtt terült el a nagy Hippodrom (lóversenypálya).
[[Fájl:Alexandria 12-9-2005 3.JPG|bélyegkép|jobb|400px| Alexandria]]
[[Fájl:San Stefano Grand Plaza.JPG|bélyegkép|jobb|400px|San Stefano, Alexandria]]

A várostól délnyugatra a Serapeian állt amely a [[róma]]i Capitolium után az akkor ismert világnak legpompásabb épülete volt s {{formatnum:200000}} tekercsből álló értékes könyvtárt foglalt magában. A Serapeion tágas helyiségében a [[4. század|Kr. u. 4. században]] egy római praefectus, Pompeius, [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] császár tiszteletére hatalmas oszlopot állíttatott, amely a romok között még ma is áll, és a ''[[Pompeius oszlopa]]'' nevet visel. Egy darab vörös gránitból van faragva, melynek magassága 20, átmérője pedig 2 és fél méter. A [[korinthoszi oszlop|korinthoszi]] stílusú oszloptalapzatával és fejezetével együtt összesen 32 méter magas. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon Bonaparte tábornok]] rendeletére belevésték a francia katonák nevét, akik [[1798]]. [[július 2.|július 2-án]], a város ostroma közben estek el, és sírjaik az oszlop tövében találhatók.

Az egész városnak azon a hatalmas területen volt a központja, amelyen derékszögben szelte egymást Alexandria két, 30 méternél is szélesebb főútja. Nagy romhalmazok, oszlopok és számos ciszterna jelzi még most az utak irányát. Nyugaton volt a föld alatti nagy Halottak városa (Nekropolisz), amely egészen az ún. Kleopátra fürdőjéig terjedt.

Az idők folyamán sok régi [[márvány]]- és gránitszobor került Rómába és később [[Konstantinápoly]]ba, sok mást pedig a tenger öntött el. Mikor a rómaiak [[Kr. e. 30]]-ban Alexandriát elfoglalták, a városnak körülbelül egy millió lakosa volt. Az alexandriai lakosság etnikai összetételét tekintve igen kevert volt: leginkább [[görögök]], egyiptomiak és számos [[zsidó nép|zsidó]] élt itt, azonkívül az akkor ismert világ minden részéből megfordultak itt.

=== Az alexandriai világítótorony ===
{{bővebben|Pharoszi világítótorony}}
[[Fájl:VillamosAlexandria.jpg|bélyegkép|200px|Alexandria ma]]

A Pharosz sziget keleti fokán emelkedett a híres [[világítótorony]], amelyet a [[Kr. e. 3. század]]ban [[I. Ptolemaiosz Szótér]] uralkodása alatt [[Szósztratosz]] épített; nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50–60 km) látszott a tengeren.

== Testvértelepülések ==
* {{Törökország}}, [[İzmir (település)|İzmir]], [[1996]]
* {{Szlovákia}}, [[Pozsony]]
* {{Amerikai Egyesült Államok}}, [[Baltimore]] [[1995]]
* {{Magyarország}}, [[Debrecen]] folyamatban, a debreceni közgyűlés 2010. decemberében fogadta el a testvérvárosi kapcsolat megkötéséről szóló határozatot.<ref>http://www.hirado.hu/Hirek/2010/12/16/13/Egyiptomi_telepules_lesz_Debrecen_uj_testvervarosa.aspx)</ref>
* {{zászló|Horvátország}} [[Fiume]], [[Horvátország]]<ref>{{cite web |url=http://www.rijeka.hr/Default.aspx?art=1129&sec=1039 |title=testvértelepülések |date= |accessdate=2009-12-23| author= |authorlink= | publisher= |work=www.rijeka.hr |language=horvát| format= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110721101933/http://www.rijeka.hr/Default.aspx?art=1129&sec=1039 |archivedate=2011-07-21}}</ref>

== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Egyiptom fővárosai]]

== Források ==
* {{pnl|szócikk=Alexandria|url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/002/pc000283.html#3}}
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}

== További információk ==
* [http://www.wikivoyage.org/de/Alexandria_%28%C3%84gypten%29 Alexandria]
* [http://www.bibliothek-alexandria.de/ Alexandria Könyvtár] {{de}}
* [http://www.bibalex.org/ Bibliotheca Alexandrina] {{en}}
* [http://www.piramisok.hu/egyiptom-alexandria.html Alexandria a piramisok.hu-n]

{{csonk-dátum|csonk-ókor|2005 júliusából}}

{{nemzetközi katalógusok}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor}}
{{portál|ókor}}

A lap 2016. április 1., 08:02-kori változata

Ez a szócikk az egyiptomi kikötővárosról szól. Hasonló címmel lásd még: Alexandria (egyértelműsítő lap).
Alexandria (الإسكندرية, el-Iszkanderíja)
A régi és az új jól megfér egymás mellett
A régi és az új jól megfér egymás mellett
Alexandria címere
Alexandria címere		 Alexandria zászlaja
Alexandria zászlaja
Közigazgatás
Ország Egyiptom
KormányzóságAlexandriai kormányzóság
Alapítás évei. e. 331
PolgármesterAdel Labib
Irányítószám21500
Körzethívószám03
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség4 870 000 fő (2016)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság−1,0 m
Terület2,679 km²
IdőzónaEET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 31° 11′ 51″, k. h. 29° 53′ 33″Koordináták: é. sz. 31° 11′ 51″, k. h. 29° 53′ 33″
Alexandria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandria témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια, koptul Rakot, arabul el-Iszkanderíja) Egyiptom második legnépesebb városa, fontos kikötőváros a Földközi-tenger partján. A Nílus deltatorkolatában fekszik, Kairótól 208 km-re északra. Lakosainak száma 4 110 015 fő volt 2006-ban.

Az ókori Alexandria

III. (Nagy) Sándor alapította i. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. {A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt. Híres volt, mint a tudományok székhelye. A monda szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, és Homérosz sorait idézte, amelyekben Pharosz szigetét említi; ez bírta rá, hogy ott építse meg a várost. A tenger és a Mareotisz nevű parti tó közötti homokos partszegélyen épült, Deinokratesz építész tervei szerint. 19 km volt a kerülete. Az előtte fekvő Pharoszt egy hatalmas, 7 stadion (1290 m) hosszú gáttal (Heptasztadion) a parthoz csatolták, így keletkezett a nyugati (Eunosztosz) és a keleti (ún. Nagy-) kikötő – ma is ez Alexandria két kikötője. A masszív Heptasztadiont idővel 500 méter szélesre növelte a tenger, ami folyton kavicsot és homokot rak le mellé. A két kikötőt összekapcsoló csatornák rég eltömődtek.

A város legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő” déli szélén, amelyben a királyi palota volt összes melléképületével. Ott állt a világhírű Muszeion, mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag 700 000 tekercsből álló könyvtár. A parthoz közelebb emelkedett Poszeidón temploma és a színház. A Brukheion keleti végén álltak az ún. Kleopátra tűi, két karcsú obeliszk az I. e. 16. századból, amelyek egyike 1878 óta Londonban, másika pedig 1880 óta New Yorkban van. A Brukheiontól délre emelkedett a pompás Gümnaszion 200 méteres oszlopcsarnokával és ettől keletre, a Kanoposz-kapu előtt terült el a nagy Hippodrom (lóversenypálya).

Alexandria
San Stefano, Alexandria

A várostól délnyugatra a Serapeian állt amely a római Capitolium után az akkor ismert világnak legpompásabb épülete volt s 200 000 tekercsből álló értékes könyvtárt foglalt magában. A Serapeion tágas helyiségében a Kr. u. 4. században egy római praefectus, Pompeius, Diocletianus császár tiszteletére hatalmas oszlopot állíttatott, amely a romok között még ma is áll, és a Pompeius oszlopa nevet visel. Egy darab vörös gránitból van faragva, melynek magassága 20, átmérője pedig 2 és fél méter. A korinthoszi stílusú oszloptalapzatával és fejezetével együtt összesen 32 méter magas. Napóleon Bonaparte tábornok rendeletére belevésték a francia katonák nevét, akik 1798. július 2-án, a város ostroma közben estek el, és sírjaik az oszlop tövében találhatók.

Az egész városnak azon a hatalmas területen volt a központja, amelyen derékszögben szelte egymást Alexandria két, 30 méternél is szélesebb főútja. Nagy romhalmazok, oszlopok és számos ciszterna jelzi még most az utak irányát. Nyugaton volt a föld alatti nagy Halottak városa (Nekropolisz), amely egészen az ún. Kleopátra fürdőjéig terjedt.

Az idők folyamán sok régi márvány- és gránitszobor került Rómába és később Konstantinápolyba, sok mást pedig a tenger öntött el. Mikor a rómaiak Kr. e. 30-ban Alexandriát elfoglalták, a városnak körülbelül egy millió lakosa volt. Az alexandriai lakosság etnikai összetételét tekintve igen kevert volt: leginkább görögök, egyiptomiak és számos zsidó élt itt, azonkívül az akkor ismert világ minden részéből megfordultak itt.

Az alexandriai világítótorony

Bővebben: Pharoszi világítótorony
Fájl:VillamosAlexandria.jpg
Alexandria ma

A Pharosz sziget keleti fokán emelkedett a híres világítótorony, amelyet a Kr. e. 3. században I. Ptolemaiosz Szótér uralkodása alatt Szósztratosz épített; nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50–60 km) látszott a tengeren.

Testvértelepülések

Kapcsolódó szócikkek

Források

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.demographia.com/db-worldua.pdf
  2. ↑ http://www.hirado.hu/Hirek/2010/12/16/13/Egyiptomi_telepules_lesz_Debrecen_uj_testvervarosa.aspx)
  3. ↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

További információk

Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alexandria_(Egyiptom)&oldid=17376658”