„Balkáni babérmeggy” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
átirányításból cikk, részben áthozva a babérmeggy fajcsoport vitalapjáról
aNincs szerkesztési összefoglaló
12. sor: 12. sor:
| subgenus = [[Cseresznye]] ''(P.'' subg. ''Cerasus)''
| subgenus = [[Cseresznye]] ''(P.'' subg. ''Cerasus)''
| sectio = [[Babérmeggy]] ''(Prunus'' sect. ''Laurocerasus)''
| sectio = [[Babérmeggy]] ''(Prunus'' sect. ''Laurocerasus)''
| species = '''P. laurocerasus'''
| species = '''''P. laurocerasus'''''
| binomial = ''Prunus laurocrasus''
| binomial = Prunus laurocrasus
| binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]]
| binomial_authority = [[Carl von Linné|L.]]
| synonyms =
| synonyms =
* ''L. officinalis'' <small>Roem.</small>
* ''L. officinalis'' <small>Roem.</small>
}}
}}
A '''balkáni babérmeggy, örökzöld babérmeggy''' vagy '''közönséges babérmeggy''' a ''[[Prunus]]'' nemzetség [[cseresznye]] ''(P.'' subg. ''Cerasus)'' alnemzetségébe és ezen belül is a [[babérmeggy]] ''(P.'' sect. ''Laurocerasus)'' fajcsoportba tartozó növényfaj. A kisebb levelű, alacsonyabb termetű változatok hazája a Balkán-félsziget, a magasabb és nagyobb levelű változatoké pedig Kis-Ázsia és a Kaukázus.
A '''balkáni babérmeggy, örökzöld babérmeggy''' vagy '''közönséges babérmeggy''' a ''[[Prunus]]'' nemzetség [[cseresznye]] ''(P.'' subg. ''Cerasus)'' alnemzetségébe és ezen belül is a [[babérmeggy]] ''(P.'' sect. ''Laurocerasus)'' fajcsoportba tartozó növényfaj. A kisebb levelű, alacsonyabb termetű változatok hazája a [[Balkán-félsziget]], a magasabb és nagyobb levelű változatoké pedig [[Anatólia|Kis-Ázsia]] és a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]].


== Tulajdonságai ==
== Tulajdonságai ==
Örökzöld cserje vagy kisebb fa. Nevének „babér-” előtagját azért kapta, mert fényes felületű, bőrszerű levelei a [[nemes babér|babéréhoz]] ''(Lauris nobilis)'' hasonlítanak. Kicsi fehér virágai tavasszal felálló fürtökben nyílnak. Termése fényes feketésbordó húsos csontár 1 maggal.
Örökzöld cserje vagy kisebb fa. Nevének „babér-” előtagját azért kapta, mert fényes felületű, bőrszerű levelei a [[nemes babér|babéréhoz]] ''(Lauris nobilis)'' hasonlítanak. Kicsi fehér [[Virág (botanika)|virágai]] tavasszal felálló fürtökben nyílnak. [[Termés]]e fényes feketésbordó húsos csontár 1 maggal.


A növény minden része [[ciánsav]]at tartalmaz, erősen mérgező.
A növény minden része [[ciánsav]]at tartalmaz, erősen mérgező.

A lap 2015. december 7., 12:38-kori változata

Balkáni babérmeggy
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Cseresznye (P. subg. Cerasus)
Fajcsoport: Babérmeggy (Prunus sect. Laurocerasus)
Faj: P. laurocerasus
Tudományos név
Prunus laurocrasus
L.
Szinonimák
  • L. officinalis Roem.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Balkáni babérmeggy témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Balkáni babérmeggy témájú médiaállományokat és Balkáni babérmeggy témájú kategóriát.

A balkáni babérmeggy, örökzöld babérmeggy vagy közönséges babérmeggy a Prunus nemzetség cseresznye (P. subg. Cerasus) alnemzetségébe és ezen belül is a babérmeggy (P. sect. Laurocerasus) fajcsoportba tartozó növényfaj. A kisebb levelű, alacsonyabb termetű változatok hazája a Balkán-félsziget, a magasabb és nagyobb levelű változatoké pedig Kis-Ázsia és a Kaukázus.

Tulajdonságai

Örökzöld cserje vagy kisebb fa. Nevének „babér-” előtagját azért kapta, mert fényes felületű, bőrszerű levelei a babéréhoz (Lauris nobilis) hasonlítanak. Kicsi fehér virágai tavasszal felálló fürtökben nyílnak. Termése fényes feketésbordó húsos csontár 1 maggal.

A növény minden része ciánsavat tartalmaz, erősen mérgező.

Életmódja, élőhelye

A sok szerves anyagot tartalmazó talajt kedveli, félárnyékos, széltől védett fekvést igényel. A tűző nap árt neki, és csak mérsékelten fagytűrő; általánosságban elmondható, hogy a nagyobb termetű fajták érzékenyebbek, a kisebbek szívósabbak.

Felhasználása

Díszfának vagy (a kisebb, gazdagon bokrosodó változatokat) sövénynek ültetik, főleg szubtrópusi éghajlaton és a mérsékelt égövben — a fagyot jobban tűrő változatokat annak hideg részén is. A fajok alapformáit többnyire magvetéssel szaporítják, a kertészeti változatokat pedig hajtásdugványról.

Több magyar, pl. Józsa Miklós által szelektált fajtája télálló. Néhány ezek közül:

  • 'Ani' — alacsonyabb sövényként alkalmazható
  • 'Gabi' — szoliternek, edényes növénynek alkalmas, fagytűrő
  • 'Hagar' — sövénynek, fal és kerítés takarására használható.

Régebbi ismertebb fajták:

  • 'Otto Luyken' — 1-1,5 m magas, széles, lassú növekedésű, sokat virágzó, Németországból való kiválóan télálló cserje. Szoliternek, nyírott sövénynek ajánlható.
  • 'Zabeliana' (syn. P. l. f. zabeliana) — 1-1,5 m magas szétterülő cserje. Talajtakarónak telepíthető, kiválóan télálló fajta.
  • 'Mount Vernon' — 30-40 cm magas, elterülő habitusú, lassú növekedésű fajta. Sziklakertbe, temetőbe talajtakarónak alkalmas.
  • 'Magnoliifolia' — Angliából való fajta. Magyarországon edényes növénynek való, fagymentes helyen kell teleltetni. Az összes közül a legszebb, legnagyobb levelű babérmeggy fajtának tartják.

Források