„Schaár Erzsébet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. december 13., 08:46-kori változata

Schaár Erzsébet (Budafok, 1908. július 27. – Budapest, 1975. augusztus 29.) szobrász, Munkácsy Mihály-díjas (1962), érdemes művész (1972).

Mestere Kisfaludi Strobl Zsigmond volt. 1932-ben elnyerte a fiatal művészek Szinyei-díját. 1935-ben férjhez ment Vilt Tibor szobrászművészhez.

Első önálló kiállítása 1932-ben volt Budapesten. Elsőként portréira figyeltek föl. Jelentőségét korán fölfedezte Ferenczy Béni is.

A 40-es években kisméretű fa reliefeket, a 60-as években térbe ékelődő – némileg Giacometti szobraihoz hasonló – figurákat alkotott. Ugyanakkor számos fekvő alakot is mintázott: ágyban fekvő nőalakokat, szerelmespárokat, halott katonákat. Építészeti elemek is foglalkoztatni kezdték; ekkortól alkalmazta a könnyű hungarocellt, amelyből – mint késsel vágható, könnyen fűrészelhető anyagból – már életnagyságú tereket hozott létre. Ezekben a terekben az enteriőr és figura kapcsolata komplett, végleges egységben jelent meg.

1970-ben a Műcsarnokban életmű-kiállítása volt, majd két évvel később Antwerpenben és Genfben állított ki. 1977-ben a duisburgi Wilhelm Lehmbruck Múzeum emlékezett meg róla.

Számos köztéri szobra áll Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Tihanyban és másutt. Hagyatékának jó része a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban van.

Az Utca

1974-ben Székesfehérváron mutatta be az eredetileg hungarocellből készült Utcát, amelynek falai között, ablakai mögött korábbi művei is megjelentek: tudósokról, politikusokról, művészekről készített portréi. Az Utca más változata egy évvel később Luzernben jelent meg. A mű 1985–91 folyamán időtállóbb gipszből is elkészült, majd Janáky István tervei szerint védőépületet emeltek fölé Pécsett, a Káptalan utcában.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Schaár Erzsébet témájú médiaállományokat.

Homegaléria
Életrajzi Lexikon
Beke László: Schaár Erzsébet Artportál
Schaár Erzsébet: Kinn és benn Artportál
Schaár Erzsébet: Utca (részlet) Artportál

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-'''Schaár Erzsébet''' ([[Budafok]], [[1908]]. [[július 27.]] – [[Budapest]], [[1975]]. [[augusztus 29.]]) szobrász, [[Munkácsy Mihály-díj]]as (1962), [[A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj|érdemes művész]] (1972).
+'''Schaár Erzsébet''' ([[Budafok]], [[1908]]. [[július 27.]] – [[Budapest]], [[1975]]. [[augusztus 29.]]) szobrász, [[Munkácsy Mihály-díj]]as (1962), [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes művész]] (1972).
 Mestere [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]] volt. 1932-ben elnyerte a fiatal művészek Szinyei-díját. 1935-ben férjhez ment [[Vilt Tibor]] szobrászművészhez.
-Első önálló kiállítása 1932-ben volt Budapesten. Először portréira figyeltek fel. Jelentőségét korán felfedezte [[Ferenczy Béni]] is.
+Első önálló kiállítása 1932-ben volt Budapesten. Elsőként portréira figyeltek föl. Jelentőségét korán fölfedezte [[Ferenczy Béni]] is.
-A [[20. század]] negyvenes éveiben kisméretű fa domborműveket, a hatvanas években térbe ékelődő, kissé [[Alberto Giacometti|Giacometti]] szobraihoz hasonló figurákat alkotott. Ugyanakkor sok fekvő alakot is mintázott: ágyban fekvő nőalakokat, szerelmespárokat, halott katonákat. Építészeti elemek is foglalkoztatni kezdték. Ekkortól alkalmazta a könnyű, késsel vágható, fűrészelhető [[hungarocell]]t, amelyből már életnagyságú tereket hozott létre. Ebben a térben az enteriőr és figura kapcsolata komplett, végleges egységben jelent meg.
+A [[1940-es évek|40-es évek]]ben kisméretű fa [[dombormű|reliefeket]], a [[1960-as évek|60-as évek]]ben térbe ékelődő – némileg [[Alberto Giacometti|Giacometti]] szobraihoz hasonló – figurákat alkotott. Ugyanakkor számos fekvő alakot is mintázott: ágyban fekvő nőalakokat, szerelmespárokat, halott katonákat. Építészeti elemek is foglalkoztatni kezdték; ekkortól alkalmazta a könnyű [[Sztirol|hungarocell]]t, amelyből – mint késsel vágható, könnyen fűrészelhető anyagból – már életnagyságú tereket hozott létre. Ezekben a terekben az enteriőr és figura kapcsolata komplett, végleges egységben jelent meg.
--ben a [[Műcsarnok]]ban életmű-kiállítása volt. 1972-ben [[Antwerpen]]ben és [[Genf]]ben állított ki. 1977-ben a [[duisburg]]i Wilhelm Lehmbruck Múzeum emlékezett meg róla.
+-ben a [[Műcsarnok]]ban életmű-kiállítása volt, majd két évvel később [[Antwerpen]]ben és [[Genf]]ben állított ki. 1977-ben a [[duisburg]]i Wilhelm Lehmbruck Múzeum emlékezett meg róla.
-Számos köztéri szobra áll Budapesten, [[Kecskemét]]en, [[Miskolc]]on, [[Pécs]]ett, [[Tihany]]ban és másutt. Hagyatékának jó része a székesfehérvári István király Múzeumban van.
+Számos köztéri szobra áll Budapesten, [[Kecskemét]]en, [[Miskolc]]on, [[Pécs]]ett, [[Tihany]]ban és másutt. Hagyatékának jó része a [[székesfehérvár]]i Szent István Király Múzeumban van.
 ==[[Schaár Erzsébet: „Utca”|Az Utca]]==
--ben [[Székesfehérvár]]on mutatta be az eredetileg [[hungarocell]]ből készült Utcát, amelynek falai között, ablakai mögött korábbi művei is megjelentek: tudósokról, politikusokról, művészekről készített portréi.
+-ben Székesfehérváron mutatta be az eredetileg [[Sztirol|hungarocell]]ből készült ''Utcá''t, amelynek falai között, ablakai mögött korábbi művei is megjelentek: tudósokról, politikusokról, művészekről készített portréi. Az ''Utca'' más változata egy évvel később [[Luzern]]ben jelent meg. A mű 1985–91 folyamán időtállóbb [[gipsz]]ből is elkészült, majd [[Janáky István (építész, 1938–2012)|Janáky István]] tervei szerint védőépületet emeltek fölé Pécsett, a Káptalan utcában.
-Az Utca más változata 1975-ben [[Luzern]]ben is megjelent. 1985-91-ben elkészítették az időtállóbb [[gipsz]]ből is, és védőépületet emeltek fölé Pécsett.
 ==Külső hivatkozások==