„Tirünsz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a infobox egységesítése AWB |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Világörökségi helyszín infobox |
{{Világörökségi helyszín infobox |
||
név=[[Mükéné]] és Tirünsz régészeti feltárása |
|név=[[Mükéné]] és Tirünsz régészeti feltárása |
||
kép=Tiryns.Castle.02.JPG |
|kép=Tiryns.Castle.02.JPG |
||
|képaláírás=Küklopikus falazás |
|||
ország=Görögország |
|ország=Görögország |
||
kategória=Kulturális világörökségi helyszínek |
|kategória=Kulturális világörökségi helyszínek |
||
típus=Kulturális helyszín |
|típus=Kulturális helyszín |
||
kritériumok=I, II, III, IV, VI |
|kritériumok=I, II, III, IV, VI |
||
év=1999 |
|év=1999 |
||
|szélességi fok=37 |
|||
sz_fok=37| |
|||
|szélességi ívperc=43 |
|||
sz_perc=43| |
|||
|hosszúsági fok=22 |
|||
hosz_fok=22| |
|||
|hosszúsági ívperc=45 |
|||
hosz_perc=45|}} |
|||
}} |
|||
'''Tirünsz''' (ógörög Τίρυνς újgörög Τίρυνθα) a [[mükénéi kultúra]] egyik fontos lelőhelye 18 kilométerre [[Nafplio|Nauplion]]tól északra a [[Peloponnészosz]]i-félszigeten. |
'''Tirünsz''' (ógörög Τίρυνς újgörög Τίρυνθα) a [[mükénéi kultúra]] egyik fontos lelőhelye 18 kilométerre [[Nafplio|Nauplion]]tól északra a [[Peloponnészosz]]i-félszigeten. |
A lap 2014. március 21., 22:14-kori változata
Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása | |
Világörökség | |
Küklopikus falazás | |
Adatok | |
Ország | Görögország |
Világörökség-azonosító | 941-002 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
Felvétel éve | 1999 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′Koordináták: é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tirünsz témájú médiaállományokat. |
Tirünsz (ógörög Τίρυνς újgörög Τίρυνθα) a mükénéi kultúra egyik fontos lelőhelye 18 kilométerre Naupliontól északra a Peloponnészoszi-félszigeten.
Már a neolitikumtól kezdve lakott volt, építkezések nyomai a bronzkortól kimutathatók. Virágkorát Kr. e. 1400 és 1200 között élte. Leghíresebb látnivalói a palota, az erőd a küklopikus folyosókkal és falakkal, amik miatt az „erős falú” jelzőt kapta a város. Az ókorban Héraklész szülőhelyének tartották.
A palotába két kapun át lehetett bejutni, a megaron előtt minószi oszlopokkal övezett udvar volt, körülötte tűzhely, műhelyek, raktárak és lakószobák. Falait krétai hatású freskók díszítették. A megaront a Kr. e. 7. században Héra templomává alakították át.
A mükénéi civilizáció bukása után a vár és a város is fokozatosan elnéptelenedett. Argosz város a Kr. e. 5. században teljesen elpusztította. Mire a 2. században Pauszaniasz Periégétész meglátogatta, Tirünsz már teljesen kihalt volt. Heinrich Schliemann tárta fel 1884 és 1885 között. A helyszínen ma is folyamatos feltárások folynak.
Lásd még
1999-ben a Világörökség listájára került.