„Sulyok István (újságíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Hkoala átnevezte a(z) Sulyok István lapot a következő névre: Sulyok István (újságíró) |
infobox Címke: HTML-sortörés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a kisebbségpolitikai szakíróról|Sulyok István (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a kisebbségpolitikai szakíróról|Sulyok István (egyértelműsítő lap)}} |
||
{{Életrajz infobox |
|||
| név = Sulyok István |
|||
| kép = |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| születési név = |
|||
| születés helye = [[Lugos]] |
|||
| születés dátuma = [[1891]]. [[január 29.]] |
|||
| halál helye = [[Bad Aibiling]], [[Németország]] |
|||
| halál dátuma = [[1945]]. |
|||
| nemzetiség = |
|||
| házastárs = |
|||
| szakma = kisebbségpolitikai szakíró, <br />szerkesztő, <br />[[országgyűlési képviselő]] |
|||
| munkái = |
|||
| díjak = |
|||
| kitüntetés = |
|||
| aláírás = |
|||
}} |
|||
'''Sulyok István''' ([[Lugos]], [[1891]]. [[január 29.]] – [[Bad Aibiling]], [[Németország]], [[1945]].) erdélyi magyar kisebbségpolitikai szakíró, szerkesztő. |
'''Sulyok István''' ([[Lugos]], [[1891]]. [[január 29.]] – [[Bad Aibiling]], [[Németország]], [[1945]].) erdélyi magyar kisebbségpolitikai szakíró, szerkesztő. |
||
A lap 2014. március 19., 18:26-kori változata
| Sulyok István | |
| Született | 1891. január 29. Lugos |
| Elhunyt | 1945. Bad Aibiling, Németország |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | kisebbségpolitikai szakíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő |
| Tisztsége | romániai országgyűlési képviselő (1932 – nem ismert) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sulyok István (Lugos, 1891. január 29. – Bad Aibiling, Németország, 1945.) erdélyi magyar kisebbségpolitikai szakíró, szerkesztő.
Életútja
Egyetemi tanulmányokat Budapesten és Kolozsváron folytatott. 1912-ben Krassó-Szörény vármegyében járási szolgabírónak nevezték ki, s ezt a tisztséget töltötte be a román közigazgatási hatalomátvételig. 1918 őszén a helyi radikális-szocialista mozgalom vezetője. 1920-ban felelős szerkesztője és vezető publicistája a Krassó-Szörényi Lapoknak. Egy ideig kertészkedésből próbált megélni, majd 1922-ben Jakabffy Elemérrel és Willer Józseffel együtt megalapította a Magyar Kisebbség c. nemzetpolitikai folyóiratot, s annak 1924-ig felelős szerkesztője is volt. 1924-től, Kolozsvárra költözve, az Erdélyi Bankszindikátus főtitkára, 1925-től az Ellenzék szerkesztője. 1927-ben az erdélyi magyarság nemzetközi jogvédelmére létrehozta a Romániai Magyar Népliga Egyesületet, 1928-ban a Juventus-irodát, amely az EMKE feladatkörét vállalta volna magára. 1930-tól az OMP Intézőbizottságának tagja, ennek listáján 1932-től a román parlamentben képviselő, a nagyváradi Erdélyi Lapok kolozsvári szerkesztője, 1939-től a Magyar Lapok főmunkatársa. Még ugyanabban az évben áttelepült Magyarországra, ahol a jobboldali Magyarság munkatársa lett.
Cikkeiben, tanulmányaiban a kisebbségi magyarság helyzetével, művelődési kérdéseivel foglalkozott; 1931-ben megfogalamazta a „zárt társadalom” elképzelését, amelynek gondolatmenetét követve, a harmincas évektől a nemzetiszocialista ideológia és a népközösségi modell népszerűsítője lett az erdélyi magyar sajtóban.
Fritz Lászlóval szerkesztette és kiadta az Erdélyi magyar évkönyv (1919–1929) c. kötetet (Kolozsvár, 1930), amely az erdélyi magyar kulturális és közművelődési intézményrendszerben a román hatalomátvételt követő első évtizedben végbement változásokat vette számba, pontosan adatolva az eseményeket és folyamatokat.
Kötete
- A kisebbségi kérdés szociológiai oldala. (Kolozsvár, 1931.)
Források
Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
- (sz.): Mai problémák. Erdélyi magyar évkönyv. Keleti Újság, 1930. november 13.
- F. A. [Fischer Aladár]: A kisebbségi kérdés szociológiai oldala. Vasárnap (Arad), 1932/2. – *Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Kolozsvár, 1941. 63.
- Balázs Sándor: Átfedések az autonómiában. Az autonómia gondolata a húszas-harmincas években. A Hét 1992/8.
- Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbségpolitika stratégiái a két világháború között. Regio 1997. (Szerinte S. I. halálának éve 1963.)
- Horváth Szabolcs Ferenc: A romániai Országos Magyar Párt viszonya a jobboldali áramlatokhoz a harmincas években. Magyar Kisebbség, 2003/3.
.svg){kind=small}