„Földgáz” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 78.97.210.60 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Natural gas production world.PNG|bélyegkép|jobbra|300px|A világ földgázkitermelése (m³/év)]] |
|||
[[Fájl:NaturalGasProcessingPlant.jpg|bélyegkép|jobbra|350px|Földgázfeldolgozó üzem]] |
|||
A '''földgáz''', amely tiszta formájában színtelen, szagtalan és átlátszó [[gáz]], [[fosszilis tüzelőanyag]]. |
|||
A földgáz néhány métertől több mint 5000 méteres mélységig található, nyomása némely esetben meghaladja a 300 bart, hőmérséklete pedig a 180 °C-ot, függően a lelőhely mélységétől. A földgáz [[szénhidrogén]] alapú gázok gyúlékony elegye. Szagosítására és ennek köszönhetően könnyű felismerhetőségére a jellegzetesen kellemetlen szagú etil-[[merkaptán]]t vagy más nevén [[etántiol|etántiolt]] használják. |
|||
A földgáz tipikus összetétele: |
|||
{| class="wikitable" |
|||
|- |
|||
| [[Metán]] CH<sub>4</sub> || 97% |
|||
|- |
|||
| [[Etán]] C<sub>2</sub>H<sub>6</sub> || 0,919% |
|||
|- |
|||
| [[Propán]] C<sub>3</sub>H<sub>8</sub> || 0,363% |
|||
|- |
|||
| [[Bután]] C<sub>4</sub>H<sub>10</sub> || 0,162% |
|||
|- |
|||
| [[Szén-dioxid]] CO<sub>2</sub> || 0,527% |
|||
|- |
|||
| [[Oxigén]] O<sub>2</sub> || 0-0,08% |
|||
|- |
|||
| [[Nitrogén]] N<sub>2</sub> || 0,936% |
|||
|- |
|||
| [[Nemesgázok]]: Ar, He, Ne, Xe || nyomelemként |
|||
|} |
|||
A tisztítást (gázelőkészítést) követően a földgáz jellemzően nagy átmérőjű nemzetközi gázszállító vezeték-rendszeren, kisebb hányadban folyékony halmazállapotban speciális tartályhajókon jut el a nemzeti gázszállító rendszerekig, majd kereskedők közvetítésével gázelosztó vezetékeken egészen a fogyasztókig. A földgáz, mint [[energiahordozó]] legfontosabb előnye az elektromos árammal szemben, hogy a szállítása nagy távolságra sokkal hatékonyabb (kevesebb hálózati veszteség), valamint tárolni is lehet. |
|||
A leválasztott propán-bután gázt (LPG) cseppfolyósítva palackozva hozzák forgalomba, fűtőanyagként használják. |
|||
A földgáz az egyik legáltalánosabban elterjedt és legsokoldalúbb fűtőanyag, üzemanyag és kémiai alapanyag. |
|||
Amennyiben lakossági gázellátásra használják, egyéb gázokkal (dietil-szulfid) keverik, amelyek jellegzetes szagot kölcsönöznek neki. Így az egyébként szagtalan földgáz észlelhető szivárgás esetén. |
|||
A földgázt elsősorban csővezetéken továbbítják a felhasználás helyére, de az utóbbi időben terjed a cseppfolyósított szállítás is. A cseppfolyósított földgáz elterjedt angol rövidítése LNG (Liquefied Natural Gas). Ez a megoldás lényegesn drágább, mint a csővezetékes szállítás. |
|||
A kínaiak már időszámításunk előtt földgázt használtak templomaik megvilágítására. A gázt bambuszcsöveken vezették. Ez volt az első példája a földgáz szervezett kitermelésének és vezetésének. Az [[újkor]]ban, a XIX. században a földgázt az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban kezdték el alkalmazni Fredóniában, fűtési célokra. Nagyobb mértékben 1884. óta alkalmaztak földgázt, amikor 23 kilométeres vezetéken át juttatták el [[Pittsburgh]]-be, ahol a fűtésen kívül világításra is használták. 1950-ig az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] volt a földgáz szinte egyedüli kitermelője, majd csatlakozott [[Oroszország]], [[Kanada]], [[Hollandia]], [[Nagy-Britannia]], [[Norvégia]], [[Németország]], [[Románia]], [[Olaszország]], [[Mexikó]], [[Venezuela]], [[Algéria]], [[Nigéria]], [[Indonézia]], [[Malajzia]], és nem olyan régen a Közép-Kelet országai. |
|||
A földgáz nem mérgező, a levegőnél könnyebb ([[sűrűség]]e megközelítőleg 0,68 kg/m3 míg a [[levegő]]é 1,293 kg/m3). A fölgáz mennyiségét [[Magyarország]]on gáztechnikai normál [[köbméter]]ben mérik (1 m3 megfelel annak a gázmennyiségnek, melynek térfogata 1,01325 bar [[nyomás]]on és 15 °C fokon 1 m3), de a fogyasztókkal az energia tartalma alapján MJ számolnak el. Az energiatartalom a gázösszetételtől függő fűtőérték (MJ/m3) és a mennyiség (m3) szorzata. |
|||
Fontos az, hogy megkülönböztessük a fölgázt a [[folyékony]] [[kőolaj]]gáztól (TNG vagy propán-bután gáz), mely a kőolaj feldolgozás terméke, tartályokban és palackokban tárolható. A folyékony kőolaj alapú gáz (butángáz) nehezebb a levegőnél. |
|||
A földgáz tökéletes égése során kék lánggal [[ég]], káros égéstermékek, korom, hamu nélkül, igen kevés [[szén-monoxid]] és [[kéndioxid]] kibocsátással - ezáltal környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyike. |
|||
A földgáz robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5 és 15% közötti arányban elegyedik! Függően a gáz összetételétől, a nyomástól és az alsó robbanáshatártól a földgáz legalacsonyabb gyulladási hőmérséklete 595 - 645 °C. |
|||
== Magyarország == |
== Magyarország == |
||
[[Magyarország]] helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészletekkel rendelkezik. Kitermelése már az 1910-es évektől folyik, az 1945-ös visszaeséstől eltekintve az 1990-es évekig folytonosan növekvő ütemben. Ettől kezdve a kutatásra fordítandó összegek csökkenésével és külföldi vásárlási kötelezettségek vállalásával a termelés ismét visszaesett. Ma már Magyarország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek. Az ország sosem volt önellátó földgázból, pedig lehetett volna. 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd m³ volt, miközben az azévi fogyasztás 7 milliárd m³. Mégis 1,5 milliárd m³ földgázt vásároltunk ugyanabban az évben a [[Szovjetunió]]tól.<ref>Jámbor, 149. old.</ref> |
[[Magyarország]] helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészletekkel rendelkezik. Kitermelése már az 1910-es évektől folyik, az 1945-ös visszaeséstől eltekintve az 1990-es évekig folytonosan növekvő ütemben. Ettől kezdve a kutatásra fordítandó összegek csökkenésével és külföldi vásárlási kötelezettségek vállalásával a termelés ismét visszaesett. Ma már Magyarország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek. Az ország sosem volt önellátó földgázból, pedig lehetett volna. 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd m³ volt, miközben az azévi fogyasztás 7 milliárd m³. Mégis 1,5 milliárd m³ földgázt vásároltunk ugyanabban az évben a [[Szovjetunió]]tól.<ref>Jámbor, 149. old.</ref> |
A lap 2013. október 23., 13:57-kori változata
A földgáz, amely tiszta formájában színtelen, szagtalan és átlátszó gáz, fosszilis tüzelőanyag.
A földgáz néhány métertől több mint 5000 méteres mélységig található, nyomása némely esetben meghaladja a 300 bart, hőmérséklete pedig a 180 °C-ot, függően a lelőhely mélységétől. A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye. Szagosítására és ennek köszönhetően könnyű felismerhetőségére a jellegzetesen kellemetlen szagú etil-merkaptánt vagy más nevén etántiolt használják.
A földgáz tipikus összetétele:
Metán CH4 | 97% |
Etán C2H6 | 0,919% |
Propán C3H8 | 0,363% |
Bután C4H10 | 0,162% |
Szén-dioxid CO2 | 0,527% |
Oxigén O2 | 0-0,08% |
Nitrogén N2 | 0,936% |
Nemesgázok: Ar, He, Ne, Xe | nyomelemként |
A tisztítást (gázelőkészítést) követően a földgáz jellemzően nagy átmérőjű nemzetközi gázszállító vezeték-rendszeren, kisebb hányadban folyékony halmazállapotban speciális tartályhajókon jut el a nemzeti gázszállító rendszerekig, majd kereskedők közvetítésével gázelosztó vezetékeken egészen a fogyasztókig. A földgáz, mint energiahordozó legfontosabb előnye az elektromos árammal szemben, hogy a szállítása nagy távolságra sokkal hatékonyabb (kevesebb hálózati veszteség), valamint tárolni is lehet.
A leválasztott propán-bután gázt (LPG) cseppfolyósítva palackozva hozzák forgalomba, fűtőanyagként használják. A földgáz az egyik legáltalánosabban elterjedt és legsokoldalúbb fűtőanyag, üzemanyag és kémiai alapanyag. Amennyiben lakossági gázellátásra használják, egyéb gázokkal (dietil-szulfid) keverik, amelyek jellegzetes szagot kölcsönöznek neki. Így az egyébként szagtalan földgáz észlelhető szivárgás esetén. A földgázt elsősorban csővezetéken továbbítják a felhasználás helyére, de az utóbbi időben terjed a cseppfolyósított szállítás is. A cseppfolyósított földgáz elterjedt angol rövidítése LNG (Liquefied Natural Gas). Ez a megoldás lényegesn drágább, mint a csővezetékes szállítás.
A kínaiak már időszámításunk előtt földgázt használtak templomaik megvilágítására. A gázt bambuszcsöveken vezették. Ez volt az első példája a földgáz szervezett kitermelésének és vezetésének. Az újkorban, a XIX. században a földgázt az Amerikai Egyesült Államokban kezdték el alkalmazni Fredóniában, fűtési célokra. Nagyobb mértékben 1884. óta alkalmaztak földgázt, amikor 23 kilométeres vezetéken át juttatták el Pittsburgh-be, ahol a fűtésen kívül világításra is használták. 1950-ig az USA volt a földgáz szinte egyedüli kitermelője, majd csatlakozott Oroszország, Kanada, Hollandia, Nagy-Britannia, Norvégia, Németország, Románia, Olaszország, Mexikó, Venezuela, Algéria, Nigéria, Indonézia, Malajzia, és nem olyan régen a Közép-Kelet országai.
A földgáz nem mérgező, a levegőnél könnyebb (sűrűsége megközelítőleg 0,68 kg/m3 míg a levegőé 1,293 kg/m3). A fölgáz mennyiségét Magyarországon gáztechnikai normál köbméterben mérik (1 m3 megfelel annak a gázmennyiségnek, melynek térfogata 1,01325 bar nyomáson és 15 °C fokon 1 m3), de a fogyasztókkal az energia tartalma alapján MJ számolnak el. Az energiatartalom a gázösszetételtől függő fűtőérték (MJ/m3) és a mennyiség (m3) szorzata.
Fontos az, hogy megkülönböztessük a fölgázt a folyékony kőolajgáztól (TNG vagy propán-bután gáz), mely a kőolaj feldolgozás terméke, tartályokban és palackokban tárolható. A folyékony kőolaj alapú gáz (butángáz) nehezebb a levegőnél. A földgáz tökéletes égése során kék lánggal ég, káros égéstermékek, korom, hamu nélkül, igen kevés szén-monoxid és kéndioxid kibocsátással - ezáltal környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyike.
A földgáz robbanóképes elegyet alkot, ha a levegővel 5 és 15% közötti arányban elegyedik! Függően a gáz összetételétől, a nyomástól és az alsó robbanáshatártól a földgáz legalacsonyabb gyulladási hőmérséklete 595 - 645 °C.
Magyarország
Magyarország helyileg nagyon jelentős, világméretekben közepes földgázkészletekkel rendelkezik. Kitermelése már az 1910-es évektől folyik, az 1945-ös visszaeséstől eltekintve az 1990-es évekig folytonosan növekvő ütemben. Ettől kezdve a kutatásra fordítandó összegek csökkenésével és külföldi vásárlási kötelezettségek vállalásával a termelés ismét visszaesett. Ma már Magyarország egyoldalú importfüggőségéről beszélnek. Az ország sosem volt önellátó földgázból, pedig lehetett volna. 1979-ben például az éves földgázkitermelés 6,5 milliárd m³ volt, miközben az azévi fogyasztás 7 milliárd m³. Mégis 1,5 milliárd m³ földgázt vásároltunk ugyanabban az évben a Szovjetuniótól.[1]
A magyar energiatermelés 1988–1990-től stagnál, miközben jelentős készleteink vannak energiahordozókból. Magyarország még ki nem aknázott földgázkészletét mintegy 120 milliárd m³-re becsülik.[2]
Jegyzetek
- ↑ Jámbor, 149. old.
- ↑ Földgáztermelés és felhasználás fizikája
Külső hivatkozások
- American Gas Association - kereskedelmi csoport
- CERA
- DOE/EIA
- NGSA
- Mi a földgáz?
- Földgáz
- NGSA
- Olaj, gáz
- Oil and Gas Eurasia -Olaj, gáz, technológia
- Földgázzal kapcsolatos ipari hírek
- Top 20
- Földgázmagazin - Földgázzal kapcsolatos magyar és nemzetközi cikkek
Források
- Jámbor Áron: Ásványi nyersanyagok kutatása és teleptana (mélyfúrás-kutatás), Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. ISBN nélkül