„Kozma Miklós” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| Beceneve = |
| Beceneve = |
||
| születéshelye = Nagyvárad |
| születéshelye = [[Nagyvárad]] |
||
| Elhunyt = Ungvár |
| Elhunyt = [[Ungvár]] |
||
| nemzetisége = magyar |
| nemzetisége = [[Magyarok|magyar]] |
||
| fegyvernem = huszár |
| fegyvernem = [[huszár]] |
||
| szolgálatiidő = 1905 |
| szolgálatiidő = [[1905]]-[[1941]] |
||
| rang = alezredes |
| rang = [[Rendfokozat|alezredes]] |
||
| Egysége(i) = |
| Egysége(i) = |
||
| csatái = [[Első világháború]] |
| csatái = [[Első világháború]] |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Kozma Miklós''' ([[Nagyvárad]], [[1884]]. [[szeptember 5.]] – [[Ungvár]], [[1941]]. [[december 8.]]) magyar politikus, az ([[Magyar Távirati Iroda|MTI]]) elnöke, rövid ideig honvédelmi miniszter a [[Gömbös-kormány]]ban, valamint belügyminiszter a Gömbös- és [[Darányi-kormány]]ban. |
'''Kozma Miklós''' ([[Nagyvárad]], [[1884]]. [[szeptember 5.]] – [[Ungvár]], [[1941]]. [[december 8.]]) [[Magyarok|magyar]] [[Politika|politikus]], az ([[Magyar Távirati Iroda|MTI]]) elnöke, rövid ideig honvédelmi miniszter a [[Gömbös-kormány]]ban, valamint belügyminiszter a Gömbös- és [[Darányi-kormány]]ban. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
A lap 2013. június 4., 11:01-kori változata
| Kozma Miklós | |
.jpg) | |
| Született | 1884. szeptember 5.[1] Nagyvárad |
| Meghalt | 1941. december 8. (57 évesen)[1] Ungvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Fegyvernem | huszár |
| Rendfokozata | alezredes |
| Csatái | Első világháború |
| Kitüntetései | Signum Laudis, Vaskorona-rend, III. osztályú katonai érdemkereszt, II. osztályú mémet Vaskereszt, Magyar Érdemrend középkeresztje |
| Szülei | Kozma Ferenc |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kozma Miklós témájú médiaállományokat. | |
Kozma Miklós (Nagyvárad, 1884. szeptember 5. – Ungvár, 1941. december 8.) magyar politikus, az (MTI) elnöke, rövid ideig honvédelmi miniszter a Gömbös-kormányban, valamint belügyminiszter a Gömbös- és Darányi-kormányban.
Élete
A Ludovika Akadémia elvégzése után mint huszár hadnagy kezdte meg szolgálatát. Emellett a budapesti egyetemen jogot tanult. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben Szegeden a Nemzeti Hadsereg propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd Horthy Miklós kabinetirodájának katonapolitikai referense. 1922. októberétől az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, 1934-től felsőházi tag lett. 1935. március 4-től 1937. február 3-ig a Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere; ő irányította az 1935. évi választásokat. Darányi Kálmán kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, ezért lemondott. 1937. márciusában ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. 1938 őszén a Héjjas Iván vezette Rongyos Gárda alakulataival be akart törni Kárpátaljára, erről a szándékától azonban lebeszélték, a Rongyos Gárda viszont így is beszivárgott Kárpátaljára, ahol számos fegyveres cselekményben vett részt a szlovák hadsereggel szemben . 1940-től kinevezték a trianoni békeszerződéssel 1920-ban Csehszlovákiához csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében ruszinok által lakott területen. Ragaszkodott a ruszin nyelv oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban. A Kárpátaljára a zöld határon át bemenekült, hivatalos iratokkal nem rendelkező úgynevezett hontalan zsidókat - mintegy 15 ezer embert - azonban a határon túlra visszatoloncoltatta. Jelentős részüket a német SS Einsatzgruppe az ott élő zsidókkal együtt később Kamenyec Podolszkijban (a mai ukrajnai Kamenyec Pogyilszkban) leöldöste. Ehhez a tömeggyilkossághoz a rágalmakkal szemben Kozmának semmi köze nem volt, a kitelepítés nem a zsidók kiirtásának céljával történt, és a németekkel sem volt egyeztetve. 1941-ben, 57 éves korában bekövetkezett korai halálában közrejátszhatott az a lelkifurdalás, amelyet a zsidók sorsa miatt érzett, amikor tudomást szerzett a tömegmészárlásról.
Külső hivatkozás
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Részletes életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben
- Részletes életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1935-1940-ben
| Elődje: Gömbös Gyula |
|
Utódja: Somkuthy József |
.svg){kind=small}
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. február 24.)