Oláh Miklós (esztergomi érsek)

Nicolaus Olahus

Szobra az esztergomi Nagyszeminárium épületén

Oláh Miklós (latinul Nicolaus Olahus, Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 15.) román származású humanista és történész aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó, Németalföld régense .

Élete és munkássága

Oláh Miklós 1493-ban született Oláh István fiaként, aki Hunyadi Mária fia volt, Hunyadi János leánytestvére . Ugyanakkor, apja a havaselvi vajdával állt rokonságban és Szászváros királybírája volt, az erdélyi sóbányák, a sókamara egyik vezető tisztviselője, testvére, Máté szintén szászvárosi királybíró volt, a szebeni polgárcsaládból származó édesanyja Huszár Borbála pedig, a Hunyadiakkal rokon famíliákkal, a Bogáthiakkal és Gerendiekkel volt családi kapcsolatban. Neve, Oláh, etnikai származását jelzi (az oláh szó a vláh szóból származik, ami „románt” jelent).

Olahus II. Ulászló udvarában nevelkedett, majd körülbelül 1535-1537 között, Habsburg Mária magántitkára volt, ugyanakkor Németalföld régense is. Nicolaus Olahus politikai pályáját 1542-ben kezdte. Húsz évvel később, 1562-ben, először pécsi, majd esztergomi kanonok később, 1553-tól haláláig, a magyar katolikus egyház legmagasabb méltósága: esztergomi érsek. Mint I. Ferdinánd kedvelt embere, 1543-tól kancellár, 1560-tól Hont vármegye főispánja, 1562-1568 között pedig királyi helytartó volt.

Oláh Miklós nevéhez fűződik a magyarországi első egyetemként számon tartott nagyszombati Jezsuita Akadémia alapítása is (1554).

Mint humanista és írnok, Olahus a kor számos felvilágosult elméjével levelezett: Rotterdami Erasmus elismerését és szimpátiáját is magának tudhatta. Legismertebb művei, melyeket Németalföldi tartózkodása alatt, humanista szellemben, latin nyelven íródott: Hungária és Attila, amelyet Zsámboki János (Johannes Sambucus) adott ki először Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum Decades című nagy történeti munkájának 1568 évi bázeli kiadásába fűzve. A művek gazdag leírást tartalmaznak a magyar történelemről, földrajzról és gazdaságról, főként Erdélyről. Munkáit már a 16. században több nyelvre lefordították, egyes részek bekerültek M. Stryjkowski krónikájába is (1582).

Művei

• Hungaria et Athila, első kiadás Zsámboky János (Johannes Sambucus) Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum Decades művéhez csatolva, 1568, Bázel; modern kiad. Oláh Miklós, Hungária - Athila. Szerk. Kulcsár Péter. Budapest 2000
• Genesis filiorum Regis Ferdinandi
• Ephemerides
• Brevis descriptio vitae Benedicti Zerchsky

Források

• Román wikipédia (fordítás)
• Magyar katolikus lexikon
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3  
• Nagy, Imrich : Mikuláš Oláh v službách Márie Habsburskej. In: Klimeková, A. - Augustínová, E. (Ed.) 2012: Ján Jessenius. Martin, 184-197.
• Vojtech Bucko 1940: Mikuláš Oláh a jeho doba - 1493-1568. Bratislava.
• A korondi nemes Oláh család hagyománya szerint ők rokonai a "nagy szent Oláh püspöknek". Közülük való néhai Oláh Dániel tövisi kanonok-plébános, néhai Oláh Áron néhai csíkszentmiklósi plébános, Oláh Dezső marosvásárhelyi esperes vagy anyai ágán az aradi-budai dr. med. Mayer Zoltán György a Magyarok Világszöv. v. főtitkára.

További információk

• Zoltán András: A krakkói nyomdászat és a magyar művelődés
• Oláh Miklós
• Hungária

Kapcsolódó szócikkek

• Nagyvárad magyar irodalmi élete
• Oláh Miklós emlékezete

Elődje: Fráter György

Esztergomi érsek 1553–1568

Utódja: Verancsics Antal