„Xilit” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 90. sor: | 90. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://nyirfacukor.info/ A nyírfacukor vagy másik nevén a xilit] |
* [http://nyirfacukor.info/ A nyírfacukor vagy másik nevén a xilit (nyirfacukor.info)] |
||
* [http://xilit.hu/ xilit.hu] |
* [http://xilit.hu/ xilit.hu] |
||
* [http://xylitol.lap.hu/ xylitol.lap.hu] |
* [http://xylitol.lap.hu/ xylitol.lap.hu] |
||
A lap 2012. december 6., 15:32-kori változata
 |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek. Indoklás: propagandaszerű (a vita részleteihez lásd a vitalapot). |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Xilitol[1] | |
 Xilitol | |
| IUPAC-név | (2R,3R,4S)-pentán-1,2,3,4,5-pentol |
| Más nevek | 1,2,3,4,5-pentahidroxipentán |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 87-99-0 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C5H12O5 |
| Moláris tömeg | 152,15 g/mol (0,152 150 kg/mol) |
| Sűrűség | 1520 kg/m³ (1,52 g/cm³) |
| Olvadáspont | 92-96 °C |
| Forráspont | 216 °C |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[2] |
| R mondatok | nincs[2] |
| S mondatok | nincs[2] |
| LD50 | 12500 mg/kg (egér, szájon át) 16500 mg/kg (patkány, szájon át) 25000 mg/kg (nyúl, szájon át)[2] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon alkán | Pentán |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A xilitol (az ógörög ξύλον xylon ’fa(anyag)’ + -itol ’cukoralkoholok jelölésére szolgáló végződés’ összetétele; régebbi kémiai helyesírás szerinti neve xilit)[3] a xilóz nevű aldopentózból származtatható cukoralkohol, amit édesítőszernek használnak. Felfedezhető a zöldségekben, gyümölcsökben, sőt maga az emberi test is termeli. Nagyobb mennyiségben hemicellulóz tartalmú növényi rostból állítják elő. Nyírfacukor néven is ismert, ami egy magyar fantázianév a xilitolra, és arra utal, hogy a xilitolt először nyírfából vonták ki, neve ellenére azonban ez is kukoricarostból készül.
Felszívódó szénhidráttartalma kisebb, kalóriatartalma pedig 40%-kal alacsonyabb a cukorénál, valamint a vércukorszintet sem emeli meg (glikémiás indexe: 7). Amennyiben a cukorral készült ételekhez xilitolt használnak, úgy az segíthet megőrizni a megfelelő vércukorszintet, emellett megelőzhető vele az elhízás. A xilitol hasznosulása a szervezetben bonyolultabb, mint az egyszerű szénhidrátoké, mivel először cukorrá kell alakulnia, mielőtt felszívódhatna. Az átalakulás és a felszívódás során körülbelül 50% a hasznosulás aránya, így 100 g xilitolból nagyjából 50 g szénhidrátot visz be az anyagcserébe. Lassú felszívódásának és átalakulásának köszönhetően fokozza a jóllakottság érzését, ennek következtében használatával megelőzhető a túlevés. A cukorénál alacsonyabb kalóriatartalma miatt képes hozzájárulni a hatékony fogyáshoz. A témában végzett 1500-nál is több tudományos kutatás szerint a cukorfüggőség elleni küzdelem során is kiválóan alkalmazható, hiszen minél többet fogyasztunk belőle, annál kevésbé függünk a cukortól. Ez megoldást nyújthat a napjainkban egyre túlzóbb mértékű cukorfogyasztás okozta egészségi problémákra. Lúgosító hatásának köszönhetően a Candida-diéta során is bátran fogyasztható.
Előállítása
A xilitol természetesen előfordul egyes gyümölcsökben és zöldségekben, azonban az ezekből történő kivonása nem gazdaságos. Az ipari méretű gyártás xilózból történik.
A xilitol gyártása során hemicellulóztartalmú mezőgazdasági vagy erdészeti alapanyagokból indulnak ki. A hemicellulóz egy gyűjtőnév, mely kémiailag nem egységes heteropoliszaharidokat takar, amelyekben a monomerek különféle cukrok (a xilóz mellett mannóz, galaktóz, ramnóz, arabinóz stb.) lehetnek, melyek aránya fajonként és növényi részenként változik. Xilózban gazdag néhány keményfa (nyír, bükk), a búza, rizs, zab maghéja, egyes csonthéjasok héja, a kukorica csutkája és szára valamint a cukornádbagassz. A leggyakoribb kiindulási anyag ezek közül a nyírfa és a kukoricaszár, a világ legnagyobb xilitolgyártója, a dániai Dansico vállalat nyírfából kinyert xilózból állítja elő a xilitolt. Aprítás után a nyersanyagot nagy nyomáson és magas hőmérsékleten sósavval hidrolizálják, az így keletkező monoszacharidokból elválasztják a xilózt.
A xilózt ezután vagy vegyi úton redukálják, vagy fermentációval alakítják xilitollá. A vegyi redukció Raney-féle nikkelkatalizátoron, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő hidrogénezéssel történik. Fermentációhoz különféle mikroorganizmusokat használnak, melyek a xilózt xilitollá alakítják.
A xilitolgyártás nagy tapasztalatot igényel, ugyanis a redukció során a xilóz mellett a többi feltárt monoszacharid (mannóz, galaktóz, arabinóz) is cukoralkohollá (mannitol, galaktitol, arabitol) alakul, melyek közül a galaktitol fogyasztása kataraktához vezethet, így a xilóz kvantitatív elválasztása kritikus. Másfelől a nikkelkatalizátoros hidrogénezés veszélyes és környezetszennyező eljárás. A kiindulási anyagok alacsony xilóztartalma miatt a technológia drága és sok hulladékot is termel, aminek elhelyezése problémát jelent: például mandulahéjból kiindulva a nyersanyag tömegének kevesebb mint 10%-a alakítható xilózzá, a visszamaradó magas lignintartalmú, viszkózus massza csak tüzelésre használható. A fermentáció során a mikroorganizmusoknak a xilóz mellett egyéb tápanyagokat is biztosítani kell, melyek költségesek, és a készterméktől szintén elválasztandók.[4][5] A xilitol jelenlegi piaci ára jelentősen meghaladja a háztartási finomított cukorét, annak kb. 5-15-szöröse, így továbbra is intenzív kutatások folynak alternatív előállítási módszerek irányába.
A fentiek mellett a xilitol előállítható szerveskémiai totálszintézissel is, de ez szintén nem gazdaságos.
A xilitol hatása a fogakra
35 év klinikai vizsgálatai igazolják, hogy a xilitol a fogak szempontjából az egyik legjobb édesítőszer. Újabb fogászati protokollokban, mint alapvető kezelési lehetőség van jelen a xilitol, illetve a nagy xilitoltartalmú rágók és fogkrémek.[6] Egy amerikai szájegészséggel foglalkozó statisztikai és kutatási jelentésben a xilitol a fluorid mellett szintén úgy jelenik meg, mint a fogápolás egyik alapvető eleme már gyermekkorban is. [7] Mindez annak köszönhető, hogy a szájban megtalálható baktériumok nem képesek felhasználni szuvasodást előidéző savak termeléséhez a xilitolt - öt szénatomos szerkezetéből adódóan. Végső soron tehát a xilitol akár 80%–kal tudja csökkenteni a fogszuvasodás valószínűségét. Ennek köszönhetően számos fogászszövetség, valamint több ország szabályozó testülete elfogadta a xilitol felhasználásával készülő – cukormentes – rágógumikat és édességeket.
A xilitol hatását az alábbi területeken igazolták:
- Lepedékképződés csökkentő hatás
- Fogszuvasodás mérséklő hatás
- Hozzájárul az ásványi anyagok fogzománcba történő beépüléséhez
- Mérsékli a szájszárazságot
A finn Turku Egyetem tudósai a 70-es évek elején végzett kutatásai igazolják a xilitol szájhigiéniában betöltött fontos szerepét. Ennek értelmében gyakorlatilag visszafordítja a cukor negatív hatásait a szájban. A xilitol hatására nem képes megindulni a szájban az erjedés folyamata, melynek eredményeként a szájban fellelhető baktériumok sem képesek azt savvá alakítani, tehát a száj sav-bázis egyensúlya nagyobb valószínűséggel marad egyensúlyi állapotban. A szájban így megmaradó lúgos állapot kedvezőtlen a baktériumok számára – kiemelten az egyik legkárosabb hatásúnak, a streptococcusnak.
Az esti fog- és szájápolást követően alkalmazott xilitol ápolja és védi a fogakat és a fogínyt, vagyis szemben a cukorral nem káros, ha éjszakára a fogakon és a szájban marad. Alkalmazásával sikeresen lehet küzdeni az apróbb fogszuvasodási foltok állapotának visszafordításában, illetve képes megállítani a fogszuvasodás folyamatát és erősíteni a fogzománcot.[8]
A xilitol hatása a felső légutakra
A felső légúti megbetegedésekért felelős baktériumok a szervezetbe kerülésüket követően a torok és az orr nyálkahártyáján megtapadva szaporodnak. Ezek jó része elpusztítható antibiotikumok segítségével, egy részük azonban ellenáll a gyógyszereknek. A xilitol kémiai szerkezetének köszönhetően nem engedi, hogy megtapadjanak és elszaporodjanak a baktériumok, ezáltal a szervezet természetes védekező erejét használva ki tudja mosni a kórokozókat.
Mellékhatásai
- 1983-ban, az ENSZ két szervezetének (WHO és FAO) közös élelmiszeradalékokkal foglalkozó bizottsága (JECFA) a xilitolbevitel napi engedélyezett mennyiségét (ADI) „nem meghatározott” kategóriába sorolta. Ez azt jelenti, hogy a xilitol mennyiségi korlátozás nélkül, az alkalmazási céljának megfelelő (édesítés) keretek között biztonságosan fogyasztható. A túlfogyasztás hasmenést okozhat, mert a bélben megnövekedett ozmolaritás (koncentráció) visszatartja a folyadékot, ezáltal a széklet nem tud besűrűsödni a vastagbélben (ez egyszeri 30 g feletti mennyiség elfogyasztásánál fordul elő, de a szervezet ehhez képes alkalmazkodni, így nem kizárható, hogy csak az első néhány alkalom okoz ilyen panaszokat).
- Nagy mennyiségben fogyasztva (200 g) előfordulhat ugyan hipoglikémia, de irodalmi adatok alapján ez csak kísérleti körülmények között fordult elő, normálisan a felhasznált édesítő mennyisége nem érheti el ezt az értéket.
- Míg emberi fogyasztásra a xilitol mennyiségi korlátozás nélkül felhasználható, addig kutyáknak ne adjunk xilitolt, mert az ő szervezetük hipoglikémiával reagál már 1–2 gramm xilitolra is, ami akár életveszélyes is lehet a számukra. Kisebb mennyiségű xilitol májkárosodást okozhat náluk. Ha egy kutya xilitolt evett, akkor azonnal értesítsük az állatorvost.[9]
Hivatkozások
- ↑ xilitol MSDS (angol)
- ↑ a b c d Biztonsági adatlap (Alfa-Aesar)
- ↑ A szénhidrátok nevezéktana – 19. Alditolok
- ↑ Jung-Hoe, Kim, Byoung-Sam, Ko (2010. június 29.). „Method for Manufacturing Xylitol with High-Yield and High-Productivity”. U.S. Patent 7745177. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
- ↑ Ojamo, Heikki, Penttila, Merja; Heikkila, Heikki; Uusitalo, Jaana; Ilmen, Marja; Sarkki, Marja-Leena; Vehkomaki, Maija-Leena (2009. január 27.). „Method for the production of xylitol”. 7482144 U.S. Patent 7482144. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
- ↑ Treatment protocols: nonfluoride management of the caries disease process and available diagnostics
- ↑ An examination of the advances in science and technology of prevention of tooth decay in young children
- ↑ Egyetemi kutatás, Turku
- ↑ http://www.xilovit.hu/xilovitszakertovalaszol
Prof. Kauko K. Mäkinen, Dr. Alonzo H. Jones, Dr. John Peldyak. Xilit - Egy elképesztő felfedezés. Hogyan segíthet önnek a xilit a fogszuvasodás, a diabétesz és a középfülgyulladás megelőzésében?. Madal Bal. ISBN 978-963-9793-07-1 (2008)
Jonathan V. Wright, MD, Lane Lenard, PhD. Xylitol - Dental & Upper Respiratory Health. Dragon Art (2003)