„Szentgotthárdi járás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aktualizálás
települések
Címke: HTML-sortörés
2. sor: 2. sor:


A Szentgotthárdi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1969-ig.
A Szentgotthárdi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1969-ig.

== Települései ==
{| {{széptáblázat-r}}
!Település!!Rang!!Kistérség<br><small>(2012. január 1.)</small>!!Népesség<br><small>(2012. január 1.)</small>!!Terület<br><small>(km²)</small>
|-
|[[Szentgotthárd]]||város||Szentgotthárdi||{{számt|8839}}||{{számt|67.73}}
|-
|[[Alsószölnök]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|367}}||{{számt|10.02}}
|-
|[[Apátistvánfalva]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|358}}||{{számt|12.86}}
|-
|[[Csörötnek]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|843}}||{{számt|20.53}}
|-
|[[Felsőszölnök]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|556}}||{{számt|23.56}}
|-
|[[Gasztony]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|439}}||{{számt|14.27}}
|-
|[[Kétvölgy]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|107}}||{{számt|6.28}}
|-
|[[Kondorfa]]||község||Őriszentpéteri||{{számt|530}}||{{számt|21.61}}
|-
|[[Magyarlak]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|731}}||{{számt|7.62}}
|-
|[[Nemesmedves]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|24}}||{{számt|4.74}}
|-
|[[Orfalu]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|64}}||{{számt|6.94}}
|-
|[[Rábagyarmat]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|788}}||{{számt|16.79}}
|-
|[[Rátót]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|290}}||{{számt|7.27}}
|-
|[[Rönök]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|437}}||{{számt|17.22}}
|-
|[[Szakonyfalu]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|354}}||{{számt|11.19}}
|-
|[[Vasszentmihály]]||község||Szentgotthárdi||{{számt|341}}||{{számt|6.41}}
|}


==Fekvése==
==Fekvése==

A lap 2012. október 4., 11:42-kori változata

A Szentgotthárdi járás Vas megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Szentgotthárd. Területe 255,04 km², népessége 15 068 fő, népsűrűsége 59 fő/km² a 2012. évi adatok szerint. Egy város (Szentgotthárd) és 15 község tartozik hozzá, melyek 2012-ig a Szentgotthárdi kistérséghez tartoztak Kondorfa kivételével, ami az Őriszentpéteri kistérség része volt.

A Szentgotthárdi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1969-ig.

Települései

Település Rang Kistérség
(2012. január 1.)
Népesség
(2012. január 1.)
Terület
(km²)
Szentgotthárd város Szentgotthárdi
8 839
67,73
Alsószölnök község Szentgotthárdi
367
10,02
Apátistvánfalva község Szentgotthárdi
358
12,86
Csörötnek község Szentgotthárdi
843
20,53
Felsőszölnök község Szentgotthárdi
556
23,56
Gasztony község Szentgotthárdi
439
14,27
Kétvölgy község Szentgotthárdi
107
6,28
Kondorfa község Őriszentpéteri
530
21,61
Magyarlak község Szentgotthárdi
731
7,62
Nemesmedves község Szentgotthárdi
24
4,74
Orfalu község Szentgotthárdi
64
6,94
Rábagyarmat község Szentgotthárdi
788
16,79
Rátót község Szentgotthárdi
290
7,27
Rönök község Szentgotthárdi
437
17,22
Szakonyfalu község Szentgotthárdi
354
11,19
Vasszentmihály község Szentgotthárdi
341
6,41

Fekvése

A trianoni békeszerződés előtt keletről a Körmendi járás, délkeletről Zala vármegye, délről a Muraszombati járás, nyugatról Stájerország és északról a Németújvári járás határolta. Trianon után nyugaton és északon Burgenland, délen pedig Jugoszlávia lett a szomszédja.

Legfontosabb folyója a Rába, ennek mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonal.

Története

A trianoni békeszerződés Ausztria, Szlovénia és Magyarország között osztotta fel a járást. Mivel ugyanekkor a Muraszombati járás három község (Gödörháza, Magyarszombatfa és Velemér) kivételével a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, ezért Magyarországon a két járást összevonták Szentgotthárd–muraszombati járás néven. A Szentgotthárdi járás Ausztriához csatolt részéből az új Gyanafalvi járás alakult.

1941-ben, amikor a Délvidék egy részét Magyarország visszafoglalta, a korábbi Muraszombati járás kissé megváltozott határok között újraalakult. Ekkor a Szentgotthárdi járás is visszakapta eredeti nevét, és megőrizte azt az országhatároknak a háborút követő visszaállítása után is.

A Szentgotthárdi járás 1969. július 1-jén szűnt meg, amikor teljes területét a Körmendi járáshoz csatolták.

Területe és népessége

Területe 1910 körül mintegy 694 km², népessége 55 ezer fő volt.

Közvetlenül megszűnése előtt, 1969-ben területe mintegy 389 km², népessége 22 ezer fő volt.

Külső hivatkozások