Wikipédia:Az első lépések (formázás)

Az első lépések

1. Szerkesztés

2. Formázás

3. Belső hivatkozások

4. Társprojekt-hivatkozások   >

Wikipédia: az első lépések

Ez az útmutató része a Wikipédia segítség oldalainak.

Bevezető oldalak

kezdőoldal szerkesztés formázás belső hivatkozások társprojekt-hivatkozások külső hivatkozások vitalapok tartsd észben regisztráció névterek merre tovább

Lásd még

Segítség

A Wikipédia-oldalak formázása elsősorban wikikód segítségével történik, így nem szükséges megtanulnod a HTML használatát, ha szerkeszteni szeretnél.

Wikitext, avagy wiki-jelölőnyelv

A Wikipédia-szócikkek írása egy kicsit különbözik az általános szövegszerkesztőkben történő írástól. A szigorú „amit látsz, azt kapod” (WYSIWYG) megközelítés helyett a szerkesztés megkönnyítése érdekében a wiki egyszerű, beépített MediaWiki leíró nyelvét használhatod. A megközelítés hasonló a HTML-hez, de a kódolás sokkal egyszerűbb.

Félkövér és dőlt betűk

A legáltalánosabban használt formázóparancsok a félkövér és a dőlt. A kövérítés és dőlten szedés abból áll, hogy a szó (vagy kifejezés) köré többszörös aposztrófokat (') teszünk:

• ''így lesz dőlt'' a dőlt betű (két aposztróf mindkét oldalon),
• '''félkövér''' a félkövér (három aposztróf mindkét oldalon),
• '''''félkövér dőlt''''' a félkövér dőlt (öt aposztróf mindkét oldalon).

Minden szócikk első mondatában félkövérrel emeljük ki a címszót:

• A Pitagorasz-tételt Püthagoraszról, az i. e. 6. században élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el.
  • A '''Pitagorasz-tételt''' [[Püthagorasz]]ról, az [[i. e. 6. század]]ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el.
• Tom és Jerry – Egy páros Pierce Egan Élet Londonban című művéből.
  • '''Tom és Jerry''' – Egy páros [[Pierce Egan]] ''Élet Londonban'' című művéből.

Használj dőlt betűket, amikor egy szó magyarázatként vagy értelmezésként fordul elő a mondatban, valamint betűknél, képaláírásoknál. Sok szerkesztő a (könyv-, film-, tanulmány- stb.) címeket is dőlt betűkkel emeli ki, legalábbis az első előfordulásukkor.

• A higany szavunk a híg és arany összevonásából keletkezett, a nyelvújítás korában.
  • A ''higany'' szavunk a ''híg'' és ''arany'' összevonásából keletkezett, a [[nyelvújítás]] korában.
• Az e hang a leggyakoribb magánhangzó a magyar nyelvben.
  • Az ''e'' hang a leggyakoribb magánhangzó a [[magyar nyelv]]ben.
  • Dosztojevszkij Félkegyelmű c. regényének főhőse az epilepsziás Miskin herceg.

Bővebb leírásért lásd a formai útmutatót.

Címsorok és alfejezetek

A különböző címsorok segítségével könnyen tagolhatóak a szócikkek. Ha egy cikk több különböző témát tárgyal, akkor a címsorok segítségével kisebb részekre tagolható, minden bekezdéshez egy fejezetet társítva.

Címsorok így készíthetőek:

• == Főcím == (két egyenlőségjel)
• === Cím === (három egyenlőségjel)
• ==== Alcím ==== (négy egyenlőségjel)

Ha egy szócikkben legalább négy fejezet van, akkor a szócikk elején automatikusan generálódik egy tartalomjegyzék. Próbálj különböző címsorokat létrehozni a homokozóban. Automatikusan hozzáadódnak az oldal tartalomjegyzékéhez, persze csak ha már három bekezdés van.

Példaoldal megtekintéseKipróbálom a homokozóbanA bevezető folytatása: belső hivatkozások →

Mindezen formai útmutatók betartása nem kötelező, és elhagyásuk semmilyen következménnyel nem szokott járni azon kívül, hogy a vitalapodon kéréseket kapsz a betartásukra, illetve az általad írt cikkre különféle „korrektúrasablonok” kerülnek. Azonban mégis arra kérünk, hacsak teheted, szánj időt a szöveged megformázására, mert nagyon sok munkától kíméled meg a többi szerkesztőt, és legalább annyira vagy még inkább segíted őket, mint a szöveg felküldésével.