„Tirünsz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
coorsablon ki |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Világörökségi helyszín infobox| |
{{Világörökségi helyszín infobox| |
||
név=Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása| |
név=[[Mükéné]] és Tirünsz régészeti feltárása| |
||
kép=Tiryns.Castle.02.JPG| |
kép=Tiryns.Castle.02.JPG| |
||
felirat=Küklopikus falazás| |
felirat=Küklopikus falazás| |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
[[Fájl:BurchtTiryns2.JPG|bélyegkép|balra|100px|A tirünszi feltárás rajza]] |
[[Fájl:BurchtTiryns2.JPG|bélyegkép|balra|100px|A tirünszi feltárás rajza]] |
||
Már a [[neolitikum]]tól kezdve lakott volt, építkezések nyomai a [[bronzkor]]tól kimutathatók. Virágkorát Kr. e. 1400 és 1200 között élte. Leghíresebb látnivalói a palota, az erőd a küklopikus folyosókkal és falakkal, amik miatt az |
Már a [[neolitikum]]tól kezdve lakott volt, építkezések nyomai a [[bronzkor]]tól kimutathatók. Virágkorát Kr. e. 1400 és 1200 között élte. Leghíresebb látnivalói a palota, az erőd a küklopikus folyosókkal és falakkal, amik miatt az „erős falú” jelzőt kapta a város. Az ókorban [[Héraklész]] szülőhelyének tartották. |
||
A palotába két kapun át lehetett bejutni, a [[megaron]] előtt minószi oszlopokkal övezett udvar volt, körülötte tűzhely, műhelyek, raktárak és lakószobák. Falait krétai hatású freskók díszítették. A megaront a 7. században Héra templomává alakították át. |
A palotába két kapun át lehetett bejutni, a [[megaron]] előtt minószi oszlopokkal övezett udvar volt, körülötte tűzhely, műhelyek, raktárak és lakószobák. Falait krétai hatású freskók díszítették. A megaront a Kr. e. 7. században [[Héra]] templomává alakították át. |
||
A |
A mükénéi civilizáció bukása után a vár és a város is fokozatosan elnéptelenedett. [[Argosz (település)|Argosz]] város a Kr. e. 5. században teljesen elpusztította. Mire a [[2. század]]ban [[Pauszaniasz Periégétész]] meglátogatta, Tirünsz már teljesen kihalt volt. [[Heinrich Schliemann]] tárta fel [[1884]] és [[1885]] között. A helyszínen ma is folyamatos feltárások folynak. |
||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
[[Tirünsz uralkodóinak listája]] |
* [[Tirünsz uralkodóinak listája]] |
||
* [[Mükéné]] |
|||
[[1999]]-ben a Világörökség listájára került. |
[[1999]]-ben a Világörökség listájára került. |
||
A lap 2011. november 24., 17:54-kori változata
| Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Görögország |
| Világörökség-azonosító | 941-002 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1999 |
| Elhelyezkedése | |
 Tirünsz
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′Koordináták: é. sz. 37° 43′, k. h. 22° 45′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tirünsz témájú médiaállományokat. | |
Tirünsz (ógörög Τίρυνς újgörög Τίρυνθα) a mükénéi kultúra egyik fontos lelőhelye 18 kilométerre Naupliontól északra a Peloponnészoszi-félszigeten.
Már a neolitikumtól kezdve lakott volt, építkezések nyomai a bronzkortól kimutathatók. Virágkorát Kr. e. 1400 és 1200 között élte. Leghíresebb látnivalói a palota, az erőd a küklopikus folyosókkal és falakkal, amik miatt az „erős falú” jelzőt kapta a város. Az ókorban Héraklész szülőhelyének tartották.
A palotába két kapun át lehetett bejutni, a megaron előtt minószi oszlopokkal övezett udvar volt, körülötte tűzhely, műhelyek, raktárak és lakószobák. Falait krétai hatású freskók díszítették. A megaront a Kr. e. 7. században Héra templomává alakították át.
A mükénéi civilizáció bukása után a vár és a város is fokozatosan elnéptelenedett. Argosz város a Kr. e. 5. században teljesen elpusztította. Mire a 2. században Pauszaniasz Periégétész meglátogatta, Tirünsz már teljesen kihalt volt. Heinrich Schliemann tárta fel 1884 és 1885 között. A helyszínen ma is folyamatos feltárások folynak.
Lásd még
1999-ben a Világörökség listájára került.
 | Kulturális |
|  |
|---|---|---|---|
| Vegyes | |||
