„Cékla” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Newbibinka (vita) szerkesztéséről 89.133.95.212 szerkesztésére |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
| source_usda=1 }} |
| source_usda=1 }} |
||
A '''cékla''' ''(Beta vulgaris convar. crassa provar. conditiva)'', más néven céklarépa, ritkábban vörösrépa, régóta ismert salátanövény. Alfaja, vagy termesztett változata a [[spenót]]ra emlékeztető [[mángold]]. |
A '''cékla''' ''(Beta vulgaris'' convar. ''crassa'' provar.'' conditiva)'', más néven céklarépa, ritkábban vörösrépa, régóta ismert salátanövény. Alfaja, vagy termesztett változata a [[spenót]]ra emlékeztető [[mángold]]. |
||
== Származása, elterjedése == |
== Származása, elterjedése == |
||
A lap 2011. november 5., 01:43-kori változata
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Beta vulgaris convar. crassa provar. conditiva L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cékla (Beta vulgaris) témájú kategóriát. |
| Energia 44 kcal 184 kJ | |
| Szénhidrátok | 9,95 g |
|---|---|
| - Cukrok 4.80 g | |
| - Étkezési rostok 2.00 g | |
| Zsír | 0.18 g |
| Fehérje | 1.68 g |
| Víz | 87 g |
| Tiamin (B1-vitamin) 0.029 mg | 3% |
| Riboflavin (B2-vitamin) 0.041 mg | 3% |
| Niacin (B3-vitamin) 0.329 mg | 2% |
| Pantoténsav (B5-vitamin) 0.147 mg | 3% |
| B6-vitamin 0.065 mg | 5% |
| Folsav (B9-vitamin) 80 μg | 20% |
| C-vitamin 3.6 mg | 4% |
| Kalcium 16 mg | 2% |
| Vas 0.78 mg | 6% |
| Magnézium 23 mg | 6% |
| Foszfor 38 mg | 5% |
| Kálium 304 mg | 6% |
| Nátrium 285 mg | 19% |
| Cink 0.35 mg | 4% |
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
A cékla (Beta vulgaris convar. crassa provar. conditiva), más néven céklarépa, ritkábban vörösrépa, régóta ismert salátanövény. Alfaja, vagy termesztett változata a spenótra emlékeztető mángold.
Származása, elterjedése
A cékla a Földközi-tenger környékén őshonos növényt már i.e. 3000-ben ismerték. Magyarországon a XVII. században vált ismertté. Lippai János már a vörös, fehér és sárga változatát is leírta, a modern étkezést szolgáló fajták a XIX. és XX. században terjedtek el.[1]
Gyógyászati hatása
A cékla gyógyászati hatása annak köszönhető, hogy tele van antioxidánsokkal. ami a sejteket külső szabad gyökök támadásától védi. Az antioxidáns hatását a TAC számmal (Total antioxidant capacity) jelölik.[2]
Gátolja a ráksejtek szaporodását, vérképző a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere-folyamatait szabályozza, valamint a tumorsejtek szaporodását gátló hatása van.
Hívatkozások
- ↑ [1]Garami Mária: Betain a céklából, Kertpont.hu
- ↑ „”. Sciences et Avenir (744), 38-39. o. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
Külső hívatkozások
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |