„Bodor András (történész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Bodor András''' ([[Magyarszovát]], [[1915]]. [[augusztus 5.]] – [[1999]].) történész, műfordító |
'''Bodor András''' (írói álneve: Szováti Endre)([[Magyarszovát]], [[1915]]. [[augusztus 5.]] – [[1999]].) történész, műfordító. |
||
== |
==Életpályája== |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | Középiskoláit a [[kolozsvár]]i unitárius kollégiumban végezte, egyetemi tanulmányait Kolozsvárt és [[Oxford]]ban. 1943-ban klasszika-filológiából doktorált Kolozsvárt. 1941-től középiskolai tanár, 1947-től a kolozsvári [[Bolyai Tudományegyetem]]en mint előadó, majd rendes tanár ókori egyetemes történelmet, latint és görögöt adott elő. 1951 és 1958 között a történelem, ill. történelem-filológia kar dékánja volt, az egyetemek egyesítésével a Babeş-Bolyai Egyetem professzora lett. 1970-től a Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiájának tagja, 1978-tól az Ókortudományi Társaság kolozsvári tagozatának elnöke volt. |
||
| ⚫ | Több tanulmánya eredeti forrásközlésével tűnt fel. Így a Kolozsvárt őrzött Thorockai-kódexből magyarra fordította s történelmi összefüggéseiben mutatta be Paleologus Jakab 1574-ben Kolozsvárt írt tanítását a türelmességről (Korunk 1968/7); egy angliai tanulmányútjáról hazatérve új adatot hozott Decebal dák király haláláról, s közölte a megfelelő értelmezést (Korunk 1971/1); a Dávid Ferenc-évforduló alkalmából lefordította és interpretálta Bod Péter egy 1781-ben |
||
== Munkássága == |
|||
Munkái: Egyetemes ókori történet (sokszorosított egyetemi jegyzet, Kv. 1959); Prelegeri din istoria universală veche (társszerző N. Lascu, E. Condurachi, N. Gostar mellett, 1967); Istoria universală antică şi medie (tankönyv, 1973); Történeti kronológia I-II. (Csetri Elekkel, Kriterion Kézikönyvek 1976). |
|||
Első írása 1937-ben a [[Keleti Újság]]ban [[anglia]]i élményeiről számolt be. Tanulmányai és fordításai a Studia Universitatis Babeş-Bolyai, [[Korunk]], [[Dacia (folyóirat|Dacia]], [[Dacoromania]], Studii şi Cercetări de Istorie Veche, Studii Clasice, Acta Musei Napocensis, Sargetia, a [[budapest]]i [[Századok (folyóirat)|Századok]] és [[német nyelv|német]], [[angol nyelv|angol]] folyóiratok hasábjain jelentek meg. Egyetemes ókori problémákkal és főleg a római Dacia gazdasági és társadalmi történetével és művészetével kapcsolatos témákkal foglalkozott, s mint a klasszikus nyelvek, valamint az angol nyelv jó ismerője, az ő fordításában került a [[magyar nyelv|magyar]] olvasók kezébe több görög és római klasszikus író, nemkülönben angol szerző több munkája. |
|||
Fordításai: Heracleitos (Szabó Györggyel, 1951); Korai görög materialisták (Szabó Györggyel és Gálffy Zsigmonddal, 1952); Aristoteles (Szabó Györggyel, 1952); Leukippos-Demokritos (Szabó Györggyel, 1952); Epikuros-Lucretius (Szabó Györggyel, 1953); Morus, Bacon, Hobbes, Locke – az angol materialisták (1953); Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete (1960); Aiszóposz meséi (1970); Richard de Bury: Philobiblon. A könyvek szeretete (Jakó Zsigmond bevezetőjével, Téka 1971); Erasmus világa (Dankanits Ádámmal és Trencsényi-Waldapfel Imrével, Téka 1972); Kőrösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanításai (Téka 1972); Francis Bacon: Új Atlantisz (Téka 1976). |
|||
| ⚫ | Több tanulmánya eredeti forrásközlésével tűnt fel. Így a Kolozsvárt őrzött Thorockai-kódexből magyarra fordította s történelmi összefüggéseiben mutatta be Paleologus Jakab 1574-ben Kolozsvárt írt tanítását a türelmességről (Korunk 1968/7); egy angliai tanulmányútjáról hazatérve új adatot hozott [[Decebal]] dák király haláláról, s közölte a megfelelő értelmezést (Korunk 1971/1); a [[Dávid Ferenc]]-évforduló alkalmából lefordította és interpretálta Bod Péter egy 1781-ben [[Leyden]]ben kiadott munkája ''Tragoedia Francisci Davidis'' címet viselő fejezetének egyes részeit (Korunk 1979/10). A ''[[Kelemen Lajos]]-emlékkönyv'' (Kolozsvár, 1957) egyik szerkesztője, itt közölte ''Napoca a feliratok tükrében'' c. tanulmányát; a C. Daicoviciu emlékének szentelt kötetben (Kolozsvár, 1974) ''Împăratul Caracalla în Dacia'' c. munkája szerepel. A [[román nyelv]]ű iskolák számára készült több ókortörténeti, latin és angol líceumi könyvet ültetett át magyarra. |
||
Írói álneve: Szováti Endre. |
|||
==Művei== |
==Művei== |
||
* Egyetemes ókori történet, egyetemi jegyzet, Kolozsvár, 1959 |
* Egyetemes ókori történet, egyetemi jegyzet, Kolozsvár, 1959 |
||
* Prelegeri din istoria universală veche (társszerzők N. Lascu, E. Condurachi, N. Gostar mellett), 1967 |
* Prelegeri din istoria universală veche (társszerzők N. Lascu, E. Condurachi, N. Gostar mellett), 1967 |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
==Fordításai== |
==Fordításai== |
||
* [[Hérakleitosz (filozófus)|Hérakleitosz]], (társszerző [[Szabó György (irodalomtörténész)|Szabó György]]), 1951 |
* [[Hérakleitosz (filozófus)|Hérakleitosz]], (társszerző [[Szabó György (irodalomtörténész)|Szabó György]]), 1951 |
||
* Korai görög materialisták (társszerzők Szabó György és [[Gálffy Zsigmond]]), 1952 |
* Korai görög materialisták (társszerzők Szabó György és [[Gálffy Zsigmond]]), 1952 |
||
| 28. sor: | 29. sor: | ||
* [[Aiszóposz]] meséi, 1970 |
* [[Aiszóposz]] meséi, 1970 |
||
* [[Richard de Bury]]: Philobiblon. A könyvek szeretete, 1971 |
* [[Richard de Bury]]: Philobiblon. A könyvek szeretete, 1971 |
||
* Erasmus világa (társszerzők [[Dankanits Ádám]] és [[Trencsényi-Waldapfel Imre]]), 1972 |
* Erasmus világa (társszerzők: [[Dankanits Ádám]] és [[Trencsényi-Waldapfel Imre]]), 1972 |
||
* [[Kőrösi Csoma Sándor]]: [[Buddha]] élete és tanításai, 1972 |
* [[Kőrösi Csoma Sándor]]: [[Buddha]] élete és tanításai, 1972 |
||
* Francis Bacon: Új Atlantisz, 1976 |
* Francis Bacon: Új Atlantisz, 1976 |
||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
*{{RMIL|1 |
*{{RMIL|1}} |
||
{{portál|Kolozsvár|-|Erdély|-}} |
{{portál|Kolozsvár|-|Erdély|-}} |
||
A lap 2010. október 16., 16:28-kori változata
Bodor András (írói álneve: Szováti Endre)(Magyarszovát, 1915. augusztus 5. – 1999.) történész, műfordító.
Életpályája
Középiskoláit a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte, egyetemi tanulmányait Kolozsvárt és Oxfordban. 1943-ban klasszika-filológiából doktorált Kolozsvárt. 1941-től középiskolai tanár, 1947-től a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen mint előadó, majd rendes tanár ókori egyetemes történelmet, latint és görögöt adott elő. 1951 és 1958 között a történelem, ill. történelem-filológia kar dékánja volt, az egyetemek egyesítésével a Babeş-Bolyai Egyetem professzora lett. 1970-től a Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiájának tagja, 1978-tól az Ókortudományi Társaság kolozsvári tagozatának elnöke volt.
Munkássága
Első írása 1937-ben a Keleti Újságban angliai élményeiről számolt be. Tanulmányai és fordításai a Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Korunk, Dacia, Dacoromania, Studii şi Cercetări de Istorie Veche, Studii Clasice, Acta Musei Napocensis, Sargetia, a budapesti Századok és német, angol folyóiratok hasábjain jelentek meg. Egyetemes ókori problémákkal és főleg a római Dacia gazdasági és társadalmi történetével és művészetével kapcsolatos témákkal foglalkozott, s mint a klasszikus nyelvek, valamint az angol nyelv jó ismerője, az ő fordításában került a magyar olvasók kezébe több görög és római klasszikus író, nemkülönben angol szerző több munkája.
Több tanulmánya eredeti forrásközlésével tűnt fel. Így a Kolozsvárt őrzött Thorockai-kódexből magyarra fordította s történelmi összefüggéseiben mutatta be Paleologus Jakab 1574-ben Kolozsvárt írt tanítását a türelmességről (Korunk 1968/7); egy angliai tanulmányútjáról hazatérve új adatot hozott Decebal dák király haláláról, s közölte a megfelelő értelmezést (Korunk 1971/1); a Dávid Ferenc-évforduló alkalmából lefordította és interpretálta Bod Péter egy 1781-ben Leydenben kiadott munkája Tragoedia Francisci Davidis címet viselő fejezetének egyes részeit (Korunk 1979/10). A Kelemen Lajos-emlékkönyv (Kolozsvár, 1957) egyik szerkesztője, itt közölte Napoca a feliratok tükrében c. tanulmányát; a C. Daicoviciu emlékének szentelt kötetben (Kolozsvár, 1974) Împăratul Caracalla în Dacia c. munkája szerepel. A román nyelvű iskolák számára készült több ókortörténeti, latin és angol líceumi könyvet ültetett át magyarra.
Művei
- Egyetemes ókori történet, egyetemi jegyzet, Kolozsvár, 1959
- Prelegeri din istoria universală veche (társszerzők N. Lascu, E. Condurachi, N. Gostar mellett), 1967
- Istoria universală antică şi medie, tankönyv, 1973
- Történeti kronológia I-II. (társszerző Csetri Elek), Kriterion Kézikönyvek, 1976
Fordításai
- Hérakleitosz, (társszerző Szabó György), 1951
- Korai görög materialisták (társszerzők Szabó György és Gálffy Zsigmond), 1952
- Arisztotelész (társszerző Szabó György), 1952
- Leukipposz–Démokritosz (társszerző Szabó György), 1952
- Epikurosz–Lucretius (társszerző Szabó György), 1953
- Morus, Bacon, Hobbes, Locke – az angol materialisták, 1953
- Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete, 1960
- Aiszóposz meséi, 1970
- Richard de Bury: Philobiblon. A könyvek szeretete, 1971
- Erasmus világa (társszerzők: Dankanits Ádám és Trencsényi-Waldapfel Imre), 1972
- Kőrösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanításai, 1972
- Francis Bacon: Új Atlantisz, 1976
Forrás
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
.svg){kind=small}